2023. október 22. vasárnap

106 év után újra teljes pompában szólal meg a harangszó az Esztergomi Bazilikában

Innsburckban, a világ legrégebbi harangöntő műhelyében öntötték ki az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Székesegyház 770 kilogrammos harangját október 20-án. A tervek szerint karácsonykor már a harangszónak is örülhet a város. Török Csaba atya, a bazilika plébániai kormányzója is az esztergomi delegációval tartott, hogy e történelmi pillanat része legyen.


Az esztergomi Várhegy és bazilika történelmi idők tanúja. Ez azonban nem csak nemes és szent emlékezetet, de küzdelmes időszakok sebhelyeit is jelenti. A bazilikában zajló restaurálási munkálatok nem egyszer évszázados sérüléseket javítanak ki, gyógyítanak be. Megannyi feladat és kihívás között elérkezett az ideje a harangokkal való törődésnek is – tudtuk meg Török Csaba úti beszámolójából. A plébániai kormányzó kiemelte: Ahhoz, hogy megtervezhető legyen a jövő, először vissza kellett tekinteni a múltba. 1915. szeptember 27-én készült — Bogisich Mihály püspök, prelátus, kanonok, a bazilikai pénztár adminisztrátora aláírásával — a jelentés, amelyből megtudjuk, hogy ekkor hat harangja volt a főszékesegyháznak. A rákövetkező esztendőben négy harangot, amelyeknek titulusa Szent Adalbert, Szent István, Szent József és Szent Imre volt, hadi célokra rekviráltak. Az iratokból nem derül ki, mennyi volt ezek tömege, csak annyi állapítható meg, hogy értékük 19.556 korona volt. Török Csaba összehasonlításképpen megjegyezte, hogy a komáromi nagytemplom harangjainak összértéke 9.160 korona, egy átlagos településé 500–2.500 korona volt.


Az Esztergomi Bazilika tornyában a legnagyobb és a legkisebb maradt: a „halottak csengettyűje“ (280 kg, öntötte Schaudt András 1853-ban Budán) és a Nagyboldogasszony harang (5.467 kg, öntötte Hilzer Ignác 1855-ben Bécsújhelyen). Sajnálatos módon ez utóbbi 1930-ban megrepedt, emiatt Szlezák László 1938-ban újraöntötte (azóta tömege 5.827 kg). A nagyharang — amelynek titulusa Magyarok Nagyasszonya lett — ily módon emlékeztet az első, 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszusra is.


Török Csaba elmondta azt is, hogy a harangtoronyban az idők során elhelyeztek egy 20 kilogrammos, 1751-ben öntött kisharangot, ám ez nem szerepel a bazilika hivatalos jegyzékeiben, így nem tudjuk megállapítani sem megvásárlásának, sem harangszékbe illesztésének körülményeit. Mérete és hangja okán ez a történelmi kisharang a felújítást követően nem kerül vissza a harangtoronyba, hanem a bazilika liturgikus terében talál új helyet magának.


Az idő vasfoga nem hagyta sértetlenül a harangszéket – meséli tovább a plébániai kormányzó. - 1960-ban kísérlet történt az akkor már több mint száz esztendős szerkezet felújítására, ám ez csak részlegesen sikerült. 1977-ben nyílt mód arra, hogy vámmentesen behozzák hazánkba az új harangozó berendezéseket. Már egy évvel később megmutatkozott, hogy súlyosak a gondok: „rendellenes kilengéseket“ tapasztaltak a faszerkezeten. Ettől kezdve újra meg újra próbálkozások történtek a menthető megmentésére: megerősítések, toldások, stabilizáló beépítések sora következett. 1998-ban felújították a mozgásvezérlést és két új harangnyelv érkezett Passauból. 2012-ben azonban újfent megmutatkozott, hogy a helyzet tarthatatlan, a harangszék veszélyes állapotú.


A bazilika jelenleg is zajló átfogó felújítása módot kínált arra, hogy begyógyítsák ezeket a történelmi sebeket. Török Csaba felelevenítette: Erdő Péter bíboros és a Főegyházmegye igent mondott a harangszék és a kapcsolódó berendezések teljes újjáépítésére, a Főszékesegyházi Plébánia pedig vállalta az eredeti, hat harangból álló sor rekonstrukcióját. A déli torony kiskupolájának leemelése nyitott módot a harangok és a teljes harangszék kiemelésére — a televízió élő adásban közvetítette a történelmi nagyharang utolsó kondulását és leereszkedését a toronyból.
Az elmúlt hónapokban elkészült az új, nemes tölgyfából készült, vasalatokkal megerősített harangszék, amely be fogadja a megújult harangsort. A technikai berendezések tervezése, előkészítése már folyamatban van.

A plébániai gyűjtésbe bekapcsolódott Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata, így a nyár során megtörtént az első nagyobb lépés: a plébánia megvásárolta egy bezárt németországi templom három nagyharangját. Ezeket 1964-ben öntötte a szakmájában kiváló mesterként ismert Karl Czudnochowsky. A Jézus- (2.902 kg), a Mária- (1.670 kg) és a József- (1.181 kg) harangok tökéletesen illeszkednek a bazilika „hangképébe“: B0–des1–es1 tónusuk kiválóan egészíti ki a nagyharang (Ges1) és a kisharang (b1) hangját.


A következő lépés a még hiányzó hatodik harang kiöntetése volt. Mivel a nagyharang és a kisharang sérüléseit az 1599 óta folyamatosan működő innsbrucki Grassmayr öntöde javította ki, s itt készülnek el a Németországból vásárolt harangok jármai, nyelvei is, ők lettek felkérve a 770 kilogrammos Szent István harang kiöntésére. Az immár tizennegyedik generáció óta töretlenül családi kézben lévő vállalkozás mesterei október 20-a délutánra jelölték ki az öntés időpontját. Esztergom Város és a Főszékesegyházi Plébánia kicsi, de lelkes küldöttsége örömmel kelt útnak, hogy részt vegyen ezen a kivételes eseményen. Egyszerre tíz harangot öntöttek ezen a délutánon: hét Kínába, kettő pedig Ausztriába, egy román ortodox templom tornyába kerül majd. Először a harangöntő dinasztia „pátriárkája“, a 85 esztendő Christoph Grassmayr vezette végig a küldöttséget a kiállítótéren, részletesen bemutatva a teljes folyamatot, amely a tervezéstől, formázástól az öntésen át egészen az első megszólalásig tart. Ezt követően a jelenlévő papság román, kínai és magyar nyelven, más és más szertartásos keretben imádkozott a vállalkozás sikeréért. Az esztergomi csapat imádsággal és énekkel kérte a Boldogasszony és Szent István király közbenjárását. Mivel az új harangok közül az esztergomi volt a legnagyobb, ezért ez került utolsóként sorra. Bár maga a formába való öntés alig három percig tartott, a teljes, majd’ egy órás munkafolyamat helyszínen való átélése mindenki számára maradandó emléket jelent.

Az öntés után az esztergomi küldöttség megtekinthette a Grassmayr-telephelyen időző további esztergomi harangokat: a „halottak csengettyűje“ a régi, letört helyett új, angyalos koronát kapott, a három németországi harang pedig az udvaron vár arra, hogy új járom készüljön hozzájuk. Az öntőmester november 15-re tervezi az új Szent István harang tisztítását, szállításra való felkészítését. Török Csaba reményét fejezte ki, hogy november végére megérkezik az összes harang Esztergomba. A nagyharang és új járma már október elején hazatért – jegyezte meg, és hozzátette: Amennyiben minden körülmény szerencsésen alakul, december elején sor kerülhet a hat harang toronyba emelésére.


Ezzel azonban még nem fejeződnek be a munkálatok: következik a harangnyelvek rögzítése, a beállítás, a vezérlőmű beüzemelése, a harangjáték felszerelése. Bízhatunk abban, hogy karácsony ünnepére már harangszó fogadja a főpásztort és az ünneplő közösséget. Azonban a teljes hangzat, a pontos mérések segítségével beállított ünnepi harangzúgás és a szépen hangolt harangjáték már a húsvéti feltámadás örömhírét adja majd tovább.

Fotó: Mudrák Attila


Képgaléria

Esztergom-Budapest folyóirat

Esztergom-Budapest 2023/5. szám
Esztergom-Budapest 2023/4. szám

Összes folyóirat

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

 


 







Adó 1%-a, Katolikus Egyház
Partnereink:




Új Ember bolt