2020. november 18. szerda

„Az igazságra tanított sokakat”

Eltemették Bolberitz Pál filozófiaprofesszort

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi-budapesti érsek főcelebrálásával november 17-én gyászmisét mutattak be az október 25-én elhunyt Bolberitz Pál római katolikus pap, Széchenyi-díjas egyetemi tanár lelki üdvéért a budapest-felsővízivárosi Szent Anna-templomban, majd az elhunyt hamvait elhelyezték a templom urnatemetőjében. A szertartást online közvetíttették a plébánia YouTube-csatornáján.

Bolberitz Pál Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egykori filozófiaprofesszora, pápai prelátus, apostoli protonotárius, címzetes apát, a Szuverén Máltai Lovagrend tiszteletbeli konventuális káplánja, a Szent István Tudományos Akadémia elnöke, a Magyar Kolping Szövetség örökös tiszteletbeli prézese életének 80., áldozópapságának 55. évében, hosszan tartó betegség után, október 25-én hajnalban hunyt el Budapesten, a XXIII. János Szeretetotthonban.

A budapest-felsővízivárosi Szent Anna-templomban az érte mondott gyászmisét a járványhelyzetre való tekintettel zárt körben, az asszisztencia és a család jelenlétében tartották meg.

A szertartáson többek közt Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke és Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora koncelebrált.

A gyászmise elején Erdő Péter bíboros prímás elmondta: „Szomorúan állunk kedves paptestvérünk urnájánál. Kérjük Urunkat, hogy bocsássa meg minden botlását, amit elkövetett, és jutalmazza meg munkásságáért, amit papként, tudósként Egyházunk közösségéért elvégzett.”

Erdő Péter bíboros, prímás homíliáját az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük.

Főtisztelendő Püspök úr, kedves gyászoló közösség!

1. „Ha vele halunk meg, vele élni is fogunk, ha kitartunk mellette, vele uralkodunk”.

A Timóteusnak írt második levélben ezek a sorok költői bátorítást jelentenek. Bíztatást adnak a híveknek a nehéz körülmények között, olyan ellenséges légkörben, amely a vértanúsághoz vezethet.

Kicsendül ezekből a sorokból a megkeresztelt ember megbonthatatlan egysége Krisztussal, aki meghalt és feltámadt.

A Timóteushoz írt második levélnek ez a részlete a keresztény kitartás himnusza, mely Krisztus örök hűségén alapul, Ő ugyanis mindig hűséges marad, mert magát meg nem tagadhatja (2Tim 2,13).

Van tehát valami, amit Isten nem tehet meg? Igen, mert ez a lehetetlenség nem a mindenhatóság korlátozása. Ahogy Szent Ágoston írja: Az egyetlen dolog, amit a Mindenható nem tehet meg, az, amit nem akar. Mert lehetetlen, hogy az igazságosság akarja a méltánytalanságot, a bölcsesség az ostobaságot, az igazság a hazugságot. (Vö. Sermones 214,4). Ugyanígy lehetetlen az is, hogy Isten, aki maga a szeretet, hűtlenül cserbenhagyja az embert. Csak az ember élhet vissza annyira a szabadsággal, hogy Isten szeretetét elutasítja.

2. Bolberitz Pál paptestvérünk, apostoli protonotárius, egyetemi tanár életét Isten hűséges szeretete kísérte. Elevenen őrizzük határozott egyéniségének emlékét.

Rá valóban igaz, hogy „az igazságra tanított sokakat”. Az általa felismert filozófiai igazságot és az Egyház egyértelmű tanítását határozottan, kijelentő módban képviselte.

Kápláni évei után Rómában is tanulhatott, tanár és elöljáró volt az esztergomi szemináriumban, majd a budapesti Hittudományi Akadémián Paskai László utódaként az 1. számú Keresztény Bölcseleti tanszék vezetője lett. Papnövendékek és világi hallgatók nemzedékeit nevelte. Elismert szónok volt. Konferenciabeszédei, katekézisei sokakat vonzottak. Papi egyéniségével, világos tanításával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Hittudományi Kar hallgatói és a katolikus értelmiségiek szélesebb körei hűségesek maradjanak hitükhöz, és bátran, érvekkel alátámasztva meg is vallják meggyőződésüket.

Maga is ezt tette, példát mutatott tanítványainak a keresztény filozófia, az értelem és a hit közötti párbeszéd, a Katolikus Egyház és a magyar nemzet szolgálatában.

Ugyanakkor jó humorú, barátságos kollégát és munkatársat tisztelhettünk benne.

Gimnáziumi osztályfőnöke Antall József volt, aki a rendszerváltozás után Magyarország első miniszterelnöke lett. A tanár-tanítvány kapcsolat később személyes barátsággá alakult. A haldokló miniszterelnököt kérésére Bolberitz atya készítette föl a hosszú útra. Ő mondta el temetésén az emlékezetes gyászbeszédet is. Idézte Antall József utolsó szavait: „Keresztény Magyarországot akartam”. Bolberitz professzor tagja volt a máltai lovagrendnek, de a rendszerváltozás után tevékenyen részt vállalt a Kolping szövetség újjászervezésében és lelkiségének alakításában is, tevékenyen részt vett a Szent István Akadémia szervezésében és a Communio című folyóirat újraindításában.

Nyugalomba vonulása után súlyos betegségét türelemmel, hívő lélekkel viselte. Mindig fontos volt számára a papság, Krisztus és az Egyház szolgálata. Nem volt ez vértanúság a szó szoros értelmében, de tanúság volt, a betegséget Krisztussal elvállaló, hívő ember tanúsága.

3. Bár hosszú volt a betegség, emberileg szólva próbára is tette a türelmét, mégis hirtelen érkezett el a halál. Őszinte szívvel elmondhatjuk Pál paptestvérünkről, hogy

Krisztussal közösségben halt meg, hogy vele együtt kitartóan viselte az élet terhét, hogy hűséges maradt papi hivatásához.

Amikor ma kérjük számára Isten megbocsátó irgalmát, azért imádkozunk, hogy teljesedjék be rajta Dániel próféta ígérete: „Akik az igazságra tanítottak sokakat, ragyogni fognak örökkön örökké, akár a csillagok” (Dán 12,3).

Adj, Uram, örök nyugodalmat neki, és az örök világosság fényeskedjék neki!

*

A szentmise után Bolberitz Pál hamvait gyászszertartás keretében elhelyezték a Szent Anna-templom kriptájában.

Bolberitz Pál 1941. szeptember 15-én született Budapesten. Papi hivatása a budapest-felsővízivárosi Szent Anna-plébánia területéről indult, majd tanulmányait a Toldy Ferenc Gimnáziumban és a budapesti Hittudományi Akadémián végezte. 1966-ban szentelték pappá, Szentendrén és Budapest-Szentimrevárosban volt káplán. 1973-tól az esztergomi szeminárium tanára volt, majd 1974 és 1976 között Rómában tanult, ahol filozófiából szerzett doktorátust a Gregoriana Pápai Egyetemen. 1978-tól tanszékvezető professzor lett a budapesti Hittudományi Akadémián, amely később a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karává alakult át. Egyetemi tanári habilitációját 2003-ban szerezte meg. A hittudományi kart 1988 és 1990, 1992 és 1994, majd 1994 és 1996 között dékánként is vezette.

Fotó: Merényi Zita

Körössy László/Magyar Kurír

Címkék

közösség

Esztergom-Budapest folyóirat

Esztergom-Budapest 2023/5. szám
Esztergom-Budapest 2023/4. szám

Összes folyóirat

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

 


 







Adó 1%-a, Katolikus Egyház
Partnereink:




Új Ember bolt