Isten hozta weblapunkon!
 

Esztergom-Budapest

TÖREDEZIK JÓZSEFVÁROS JEGE

  Sokan úgy tartják: Józsefváros Budapest nyomornegyede. Ha valaki nem hiszi, nézze meg a "Nyócker" című filmet. Hosszú sorok állnak szociális segélyért, a hajléktalanok ebédért, ruháért, de ami a "falak mögött van": az idősek, betegek szegénysége még félelmetesebb.
  Vajon mit tehet az Egyház? Készítsen szociális programot, osszon ingyen-levest? Dorothy Day amerikai konvertita újságíró mondta: "Könnyú felépíteni (szociális programokból) egy "Utópia-várost", ahol külsőleg minden jó, csaka lelkek halnak bele."
  Úgy öt-hat évvel ezelőtt történt London nyomornegyedében, a Sohóban. Egyetlen katolikus temploma, plébániája romokban állt. Jószerével csak a prostitúció és a filmipar virágzott. London püspöke ennek ellenére papot küldött a plébániára. Ő nem siránkozott, nem gondolkodott szociális programokon, hanem szentségimádásra hívta a kerületben maradt híveket, London imádkozó közösségeit. Kezdetben csak néhányan jöttek, de azután egyre többen. Lassan megváltozott a Soho képe: sokan imádkoztak a templomban az Oltáriszentség előtt, kinn az utcán pedig fiatalok csapata tett tanúságot Jézus Krisztusról.
  Ezt az utat választottuk mi is két évvel ezelőtt. Akkor még nem sejtettük Szentatyánk tervét, Bíboros atya elhatározását. A hetente egy alkalommal tartott másfél órás szentségimádás kevésnek bizonyult. Kérték, legyen naponta, az esti órákban, ha lehet a szentmise után. És az eucharisztikus gyülekezet ma már kezdi feltörni Józsefváros jegét, a közönyt és a testi-lelki nyomort. Egyre többen járnak a szentségimádásra. A hívek nemrég, a kijelölt januári napon is sokan voltak, és imádkoztak a közösségért, a "Nyóckerért", a fővárosért, az országért és az Egyházért.

Bajzáth Ferenc


CSODÁLATOS LÉLEKJÁRÁS VOLT

  Beszélgetés Földi Endre atyával

  XI. Pius pápa 1936 november végén kihallgatáson fogadta Horthy Miklós kormányzót és feleségét. A kormányzó ekkor értesült arról, hogy a Szentatya jóváhagyta azt a határozatot, amely szerint Budapest rendezheti meg 1938-ban a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszust. Magyarország többek között azzal vívta ki a rendezés jogát, hogy erre az esztendőre esett Szent István király halálának 900. évfordulója, de sokat nyomott a latba az is, hogy Serédi Jusztinián személyében ez idő tájt egy hatalmas tudású, nagy nemzetközi tekintéllyel rendelkező bíboros-hercegprímás állt a Magyar Katolikus Egyház élén. A felemelő eseményre másfél évi előkészítő munka után került sor. A világ minden részéből érkeztek vendégek. A kongresszus rangját jelzi, hogy azon a kormányzó, a közjogi méltóságok, a magas rangú politikusok mellett tizenegy bíboros, 37 érsek és 190 püspök vett részt. A Szentatyát Pacelli bíboros, államtitkár, a pápa legátusa képviselte. A május 25-29 között megrendezett kongresszus reggelét 2500 szentmise köszöntötte. A két napja folyamatosan zuhogó eső csodálatos módon elállt, kisütött a nap, így a többszázezer résztvevő már szép időben sereglett a Hősök terére, a délutáni megnyitó ünnepségre.

  Az Eucharisztikus Világkongreszszus egyik tanúját, Földi Endre atyát a Szent István bazilika plébániáján kerestük fel. A nyolcvanhat esztendős lelkipásztor húsz éve végez jegyes oktatást, és jelentős részt vállal a keresztelési és bérmálási oktatásból is. Életéről, hivatásáról kérdeztük, valamint arról, hogy milyen emlékei fűződnek a Világkongresszushoz.
- Mikor döntött úgy, hogy a papi hivatást választja?
- Gyerekkoromban már úgy éreztem, hogy az Úr a papi hivatásra szólít. Édesapám viszont azt mondta, hogy ezt verjem ki a fejemből.
- Szót fogadott?
- Igen, és először a mérnöki pályát választottam. Azután fölvettek a veszprémi szemináriumba. Ott voltam teológus két és fél évig. Az állam 1952ben föloszlatta a szemináriumot, ezért megint a mérnöki munkák felé fordultam.
- Mikor szentelték pappá?
- Harminc évet vártam arra, hogy pap lehessek. Közben világi apostoli tevékenységet folytattam. Emiatt 1961-ben begyűjtöttek, majd rám sütötték, hogy államellenes összeesküvés vezetője vagyok.
- Ez akkoriban nagyon súlyos vád volt.
- Hat és fél év szigorított börtönre, tíz év politikai jogvesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítéltek. Két és fél év múlva, az ENSZ-főtitkár látogatása miatt kiengedtek három év próbaidőre. Mielőtt pappá szenteltek volna, két évig Esztergomban folytattam a tanulmányaimat. A szentelésre 1984-ben, hatvanöt éves koromban került sor.
- Milyen emlékeket őriz az Eucharisztikus Világkongresszusról?
- Az egész ország lázban égett, Budapest tele volt külföldi papokkal és világi csoportokkal. Akkor már műegyetemi hallgató voltam, és mint öreg cserkészt, engem is bevontak a szervezési, rendezési munkába. A Hősök tere tele volt ácsolt padokkal, és százas csoportokban mindenkinek meg volt a saját helye. Különböző időpontokban különböző hivatási csoportok töltötték meg a teret. A legnagyobb csoda a férfiak éjszakai szentségimádása volt. Hölgyek buzdították a részvételre a templomba nem, vagy alig járó férfiakat. Sokan gúnyos mosollyal, szivarral a szájukban gyűltek össze este tíz órakor a Hősök terén. A két órás előkészítést Bangha Béla páter irányította. Ennek során majdnem minden résztvevő gyónni akart. Az alvó, szolgálaton kívüli papokat föl kellett ébreszteni, hogy jöjjenek a térre, mert a jelenlévő papok nem győzik a gyóntatást. Éjfélkor kezdődött a mise, és ezen csaknem az összes férfi áldozott. Korábbi bérmáltságom ellenére ekkor, tizenkilenc évesen találkoztam először élményszerűen a Szentlélekkel. Feledhetetlen emlék volt az is, amikor egyik este a Dunán egy kivilágított hajó vitte az Oltáriszentséget, és lassan haladva megkerülte a Szent Margit-szigetet. A parton négyes sorokban álltak a gimnazisták, tanáraik vezetésével. Amikor a hajó elhaladt előttük, áhítattaI letérdeltek. Ma is csak azt mondhatom: Magyarországon akkor csodálatos Lélekjárás volt.

Bánó Attila


AZ ESZTERGOMI NAGYSZEMINÁRIUM HELYREÁLLÍTÁSA

  Közel egy éve kezdődött meg a Nagyszeminárium épületének teljes felújítása. A hatvan éve más célokra használt épület csak 1989 után került vissza a magyar egyház kezelésébe, tulajdonába. Az első felmérések során egyértelművé vált, hogy az épület nem használható. A második emelet felett a födém beszakadt, ezért a cseréjét azonnal meg kellett kezdeni. A beázott tető teljes felújítása szintén azonnali feladatot jelentett.
  Az épület hasznosítására a 90-es évek végén születtek tervek nem valósultak meg. Csak a második emeleten kezdődtek meg átalakítások, amelyek során megépült a Mindszenty emlékhely, és kialakították a Keresztény Múzeum új kiállítási termeit. Ez azonban a közel 2500 négyzetméteres szintnek még a felét sem érintette. A Főegyházmegye vezetése elhatározta, hogy az Érseki Levéltárat és a könyvtárt is ideköltözteti, ezért megkezdődtek a szükséges födémmegerősítések és felújítások.
  A 8500 négyzetméteres épület teljes hasznosítására csak 2003-ban született végleges döntés. Ennek értelmében ide költözik a Hittudományi Főiskola, az Érseki Levéltár, a 60.000 kötetes könyvtár, a Vitéz János Főiskola kilenc tanterme, 400 férőhelyes konferencia terem a szükséges szekció termekkel, étterem és konyha az egész épület kiszolgálásához, és a volt gazdasági épületek helyén száz fő részére elegendő szálláshely.
  Az elmúlt évben a legfontosabb javítások, bontások elkészültek. Megépült az épület körül az utólagos szigetelési rendszer, kibontották a betemetett pince szakaszokat, elkészült a belső udvar angolaknájának szerkezeti felújítása. Az előkészítő munkákkal párhuzamosan folyamatosan haladtak az építési munkák is. Elkészültek a szükséges szerkezeti megerősítések, kiépült a gépészeti rendszer új alaphálózata, elkezdődtek az új belső térelhatárolások, és megépítették az új lépcsők, valamint a felvonók tartószerkezeteit is. A munkaterületek felszabadulását követően a burkolási munkálatok is beindultak.
  Aki ma végigsétál az épületen, minden szinten tanúja lehet az intenzív munkavégzésnek. A különböző szakmák összehangoltan végzik feladataikat, látványos munkájuknak köszönhetően az eredmény mindenki számára jól látható, nyomon követhető.

Csepely-Knorr Kristóf


A SZENT ISTVÁN BAZILIKA HÁROM NAGY KUPOLÁJA

  A nagy kupolák gyakran megkeserítették a tervezők, a megrendelők és az építők életét, akik pedig szívesen nyújtottak volna hasonló teljesítményt, mint római elődeik a Pantheon 43 méter átmérőjű kupolájával. A Szent Péter-bazilika 1450 táján elkezdett építése is gyakran akadozott, pedig a legjobb alkotók adták bele tudásukat. 1626-ban jött el a pillanat, amikor az épületet végre felszentelhette VIlI. Orbán pápa, ez azonban nem óvta meg a kupolát a repedésektől.
  A budapesti Szent István Bazilika tervezője, Hild József, a kiegyezés évében feltehetően abban a tudatban távozott az élők sorából, hogy nagy művének 1851-ben elkezdett építése az általa megszabott irányban halad a közeli befejezésig. Ám alig vette át a feladatot Ybl Miklós, a talaj egyenlőtlen süllyedése és a gyenge tartópillérek miatt az 52 méter magas kupola 1868-ban összeomlott. Ybl emiatt visszabontatta és áttervezte az épület központi részét, valamint egyes elemeit. Az 1905-ös felszentelést sajnos ő sem érte meg. Az impozáns bazilika kálváriája később folytatódott, ugyanis 1947-ben leégett az Yblféle, 96 méter magas kupola, így harmadszor is újjá kellett építeni. Később, az 1985-ben elkezdett teljes felújítás is eltartott tizennyolc évig. Mivel az aprólékos munka nemrég sikeresen befejeződött, napjainkban már teljes szépségében pompázik az ország legnagyobb, klasszicista stílusú temploma.

Nyékhelyi Mária



Levél a lapgazdának!