Isten hozta weblapunkon!
 

Horvátországba zarándokolt a főegyházmegye fiatal papjaival Erdő Péter bíboros

(Frissítve: 2017. július 6.)
  Erdő Péter bíboros, prímás a horvátországi Máriabesztercére, Károlyvárosba és Zágrábba zarándokolt Szent László évében az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye fiatal papjaival július 3. és 5. között.

  Szokás az egyházmegyében, hogy a főpásztor közös imádságos utazásra, lelki feltöltődésre hívja az újonnan szentelteket.

  A háromnapos út során Erdő Péter és a tizenegy paptestvér felkeresték Máriabesztercét (horvátul: Marija Bistrica), amely egy ismert búcsújáróhely Krapina-Zagorje megyében. A falu Zágrábtól 30 km-re északkeletre fekszik a horvát Zagorje területén a Bistrica és a Ribnjak-patakok összefolyásánál. A legnagyobb Mária-kegyhely Horvátországban, központi helyet foglal el a katolikus hitéletben és hivatalosan is nemzeti zarándokhellyé nyilvánították. Máriabesztercén évente több százezer zarándok imádkozik a Boldogasszony csodatevő szobra előtt és éli át az Istennel való találkozás örömét.

  Sok hasonlóság van a horvát és a magyar egyház huszadik századi történelmében. Alojzije Stepinac volt a zágrábi főegyházmegye érseke, amikor 1945-ben a kommunisták átvették a hatalmat. Tito marsall vezetésével nyomást gyakoroltak az érsekre, hogy alapítson egy Rómától független nemzeti egyházat. Mivel nem engedett a kérésnek, s mivel hűséges maradt Péter trónjához, 1946-ban letartóztatták, és – a Mindszenty-pert előrevetítő módszerekkel, vagyis hamis dokumentumokkal, megfélemlítésekkel, kierőszakolt hamis tanúvallomásokkal – tizenhat évi börtönre és kényszermunkára ítélték, valamint öt esztendeig eltiltották polgári jogai gyakorlásától.

  XII. Pius pápa nem feledkezett meg hűséges püspöktestvéréről, s 1953-ban kinevezte bíborossá. Természetesen a fogva tartott Stepinac érsek nem vehette át a bíborosi kalapot. Többször felajánlották neki, például az 1958-as pápaválasztás idején, hogy utazzon el Rómába, ő azonban ezt mindig visszautasította. Félt, hogy ha egyszer elhagyja hazáját, soha többé nem engedik őt vissza nyájához. Népével akart szenvedni, s kész volt a legvégső áldozatot is vállalni ezért. Később börtönbüntetését megváltoztatták, internálták, s egy vidéki plébánián helyezték el, ahol teljesen elzárták a külvilágtól. Stepinac bíboroson több betegség tünetei is jelentkeztek, ő azonban nem akart kórházba menni, attól tartva, hogy ott – ahogy azt mi magyarok Romzsa Tódor vértanúságából tudjuk – orvosi módszerekkel ölik meg, s a közvéleménnyel elhitetik, hogy a betegség okozta halálát. Végül a kommunista kormányzat lassan adagolt mérgekkel embertelen módon meggyilkolta. Szent II. János Pál pápa a vértanúság beigazolódása után, 1998. október 3-án avatta szentté Zágráb vértanú főpásztorát a máriabesztercei kegyhelyen.

  A zarándokok ellátogattak Károlyvárosba (Karlovac) is, Szent József zarándokhelyére, amely szintén nemzeti kegyhely.

  A zarándoklat során Erdő Péter bíboros Zágrábban magyarul misézett a Mária mennybemenetele-székesegyházban. A szertartáson részt vett Magyar József, hazánk horvátországi nagykövete is.

  A zágrábi püspökséget Szent László alapította, a 19. század óta érsekség.

  Fiatal papjainkat fogadta Josip Bozanic bíboros, aki legutóbb tavaly augusztus 20-án járt Magyarországon Erdő Péter meghívására, és szentbeszédet mondott a hagyományos Szent Jobb-körmenet előtti szentmisén, Szent István király ezeréves örökségének, útmutatásának időszerűségét hangoztatva. Most pedig a horvát egyház jelenlegi helyzetét ismertette vendégei számára.

  A zarándoklat résztvevői lelki élményekben gazdagodva, hitükben és hivatásukban megerősödve tértek haza háromnapos útjukról.

E.B.



Levél a lapgazdának!