Isten hozta weblapunkon!
 

Erdő Péter: Szűz Mária tisztelete képes testvérekké tenni a szomszéd népeket

(Frissítve: 2017. június 30.)
  Szűz Mária tisztelete képes testvéri közösségben egybekapcsolni a szomszéd népeket, anyai segítsége pedig ma is át tud vezetni minden történelmi nehézségen - mondta Erdő Péter bíboros, prímás a czestochowai Fekete Madonna kegykép Szent István-bazilikában lévő másolatának megkoronázásakor pénteken.

  A lengyel és magyar zarándokok, egyházi és állami méltóságok előtt bemutatott kétnyelvű szentmisén Erdő Péter rámutatott: "fontos, hogy reális, igaz képünk legyen a saját múltunkról, népünk azonosságáról és jelenlegi értékeiről".

  A bíboros úgy fogalmazott: a magyar kultúra "nem valami homályos, pogány múlt maradványa, hanem éppen a keresztény hittel való szoros kapcsolatban fejlődött azzá", ami. "Ebből a hitből tudunk ma is erőt és ideálokat meríteni megújuló életünkhöz" - tette hozzá.

  Kitért arra is, hogy ez a hit nem az elzárkózás vallása, hanem a mások felé is megnyíló szereteté. Képes arra, hogy a különböző származású katolikusokat egyetlen közösséggé forrassza. Ebben a hitben és ebben a szeretetben alakult ki a török idők után az a kulturális és emberi közösség, amit ma magyarságnak nevezünk - mondta.

  Erdő Péter felidézte: a törököktől ostromlott Bécs megsegítésére induló Sobieski János lengyel király is a czestochowai Szűz Mária képe előtt imádkozott, az 1683. szeptember 12-én Bécs alatt az ő vezetésével aratott híres győzelmet pedig a katolikusok egyértelműen Szűz Mária közbenjárásának tulajdonították.

  Amikor az egyesült európai keresztény hadak végül legyőzték a törököt, Sobieski János első útja a loretói Szűzanya kápolnájába vezetett, mert egyértelműen a Boldogságos Szűz Mária segítségének tulajdonította a győzelmet és a szabadulást.

  Nem sokkal ezután következett a párkányi csata és Esztergom felszabadítása. Három évvel később, százötven évnyi török uralom után felszabadult Buda, végül pedig az egész ország. Visszatért a kereszténység, és lépésről lépésre újjászületett az ország közepén a magyar kultúra is. "Mindezt a nagy változások nemzedéke egyértelműen a Boldogságos Szűz közbenjárásának tulajdonította" - tette hozzá.

  Czestochowa tehát Magyarország újjászületésének és szabadulásának kezdetét is jelentette - mutatott rá Erdő Péter.

  A czestochowai Mária-kegykép megkoronázásával "nyilvánosan megvalljuk hitünket Szűz Mária anyai pártfogásában. Elismerjük őt nagyasszonyunknak és királynőnknek" - mondta.

  Végül arra kérte a czestochowai Szűzanyát, hogy "járjon előttünk a történelem útján, mutasson irányt egyéni életünkben, mentse meg, tegye nemesebbé, derűsebbé, gazdagabbá csalódástól, kivándorlástól, megosztottságtól megtépázott, sokat szenvedett népeink életét".

  Erdő Péter ezután elhelyezte az ikonon a koronát, amely a czestochowai kegyképet ékesítő korona pontos másolata.

  A szentmisén részt vett mások mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Stanislaw Karczewski, a lengyel szenátus elnöke, Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár és Jerzy Snopek, Lengyelország budapesti nagykövete.

  A szentmise után Kövér László és Stanislaw Karczewski nyitotta meg a lengyel-magyar ifjúsági találkozót a Szent István-bazilika előtti téren.

  Kövér László kiemelte: a lengyel-magyar barátság szempontjából különleges volt ez a hét. Felidézte, hogy hétfőn Marek Kuchcinskival, a lengyel szejm elnökével együtt adták át Henryk Slawik és idősebb Antall József emlékművét Budapesten, csütörtökön Marek Kuchcinskival együtt nyitották meg a Szent László életét bemutató szabadtéri kiállítást Krakkóban, majd ugyanezen a napon átvette a visegrádi csoport (V4) soros parlamenti elnökségét.

  Az Országgyűlés elnöke rámutatott: Szent László, akinek édesanyja lengyel hercegnő volt, saját személyében egyesítette a két nemzetet. A lovagkirály azért vált nemcsak Magyarország szent királyává, hanem már életében Európa-szerte elismert uralkodóvá, mert megszilárdította a rendet Magyarországon, biztonságot adott az embereknek és megerősítette a kereszténységet.

  "Ma is erre van szükségünk: rendre, biztonságra" és az európai "civilizáció keresztény alapjainak megerősítésére" - fogalmazott.

  Stanislaw Karczewski köszöntőjében azt kérte a fiataloktól, hogy mindig emlékezzenek a gyökereikre és mindarra, ami összeköti a két népet, vagyis a keresztény értékekre.

  A legfontosabb lengyel zarándokhelyként számon tartott czestochowai kolostort 1382-ben alapították magyar pálosok. Miután 1786-ban II. József a pálos rendet is feloszlatta a Habsburg Birodalom területén, csak Krakkóban és Czestochowában maradt meg egy-egy kolostoruk. A pálosok 1934-ben innen szervezték meg visszatelepülésüket a Gellért-hegyi sziklatemplomba és kolostorba.

  A Fekete Madonna-kép 1382-ben került Lengyelországba, 1717-ben XI. Kelemen pápa koronázta meg. A kegykép másolatát 2011-ben ajándékozták a czestochowai pálosok a Szent István-bazilikának.

Az elhangzott szentbeszéd elolvasható Beszédek rovatunkban.

Fotó: Lambert Attila, MTI
Forrás: MTI


Lengyel-magyar ifjúsági találkozó és kegyképkoronázás lesz Budapesten

(Frissítve: 2017. június 20.)
  Lengyel-magyar ifjúsági találkozót és kegyképkoronázást tartanak a budapesti Szent István-bazilikában és az előtte lévő téren június 30-án.

  A találkozón Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szentmise keretében megkoronázza a czestochowai Fekete Madonna kegykép Szent István-bazilikában lévő másolatát. A szentmise után lengyel-magyar ifjúsági találkozót tartanak a Szent István téren koncertekkel, táncházzal.

  A rendezvényre több száz fiatal érkezik Lengyelországból - közölte Csúcs Lászlóné lengyel nemzetiségi szószóló a rendezvényt beharangozó sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

  Felidézte: háromszáz évvel ezelőtt XI. Kelemen pápa koronázta meg a lengyelországi czestochowai pálos kolostorban lévő Fekete Madonna kegyképet. A kép azonban nemcsak a lengyelek számára fontos jelkép, hanem a magyar-lengyel kapcsolatokban is lényeges kötelék. Hiteles másolatát 2011-ben ajándékozták a czestochowai pálosok a Szent István-bazilikának - mondta a szószóló.

  Snell György esztergom-budapesti segédpüspök, a bazilika plébánosa úgy fogalmazott: a lengyel-magyar barátság egyik pillére a mindkét nép számára fontos Mária-tisztelet, ezért a kegyképkoronázás jó alkalom a két nép kapcsolatának erősítésére.

  Az esemény fővédnökei: Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Stanislaw Karczewski, a lengyel szenátus elnöke.

  A legfontosabb lengyel zarándokhelyként számon tartott czestochowai kolostort 1382-ben alapították magyar pálosok. Miután 1786-ban II. József a pálos rendet is feloszlatta a Habsburg Birodalom területén, csak Krakkóban és Czestochowában maradt meg egy-egy kolostoruk. A pálosok 1934-ben onnan szervezték meg visszatelepülésüket a Gellért-hegyi sziklatemplomba és kolostorba.

Forrás: MTI



Levél a lapgazdának!