Isten hozta weblapunkon!
 

Átadták a Felső-Krisztinavárosi Plébánia új közösségi házát

(Frissítve: 2017. június 18.)
  Átadták a Felső-Krisztinavárosi Plébánia új közösségi házát. Az Apor Vilmosról elnevezett épületet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek áldotta meg vasárnap este.

  Erdő Péter kiemelte: "fontos, hogy legyenek templomaink", amelyek "szent helyek, amelyeket kiszakítunk a profán térből, hogy az imádság és az istentisztelet házai legyenek". Ugyanakkor jó, ha a közösségnek van olyan háza is, ahol tagjai kulturális, közösségi programokon vehetnek részt.
Így lehet teljes az egyházközségi élet, amelyben a szent és a profán nem kizárják egymást, hanem szerves egységet alkotnak - mondta a bíboros.

  Az Apor Vilmos téri templommal egy telken álló épület története során számos tulajdonos- és funkcióváltáson esett át. Az Irsy László tervezte hatalmas templom alapjait 1941-ben tették le. Az építkezés a második világháború miatt félbemaradt, a háború után az elkészült altemplomot államosították, a hatvanas években pedig szolgáltatóházat építettek rá, amelyben fodrászat és cukrászda működött. A nyolcvanas évektől mulató volt, falai között üzemelt a Budapest-szerte hírhedt Hully Gully diszkó. A szórakozóhely 1998-ban bezárt, ekkor vásárolta vissza az egyházközség - élve elővásárlási jogával - a telket és a rajta lévő épületet.

  Az eredeti altemplomban 2000-ben urnatemetőt alakítottak ki.

  Az ezt követően évekig romosan álló épület helyére a kétezres évek közepén Makovecz Imre Kossuth-díjas építész szerette volna felépíttetni az élete fő művének szánt Szent Mihály-templomot.

  Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár köszöntőjében úgy fogalmazott: ennek az épületnek a történetében benne van minden emberi gyarlóság, ugyanakkor felmutatja a háború idején templomot építő közösség erejét is.

  Az épület története őrzi a kommunizmus gaztetteit, azt, hogy elvette a közösségtől épülő templomát, és őrzi az épület falai közt működő éjszakai mulatóban önként vagy kényszerűségből dolgozó nők nyomorúságát, valamint az őket kihasználók bűneit is. De az épület történetében most már benne van, falai közül kisugározhat annak a közösségnek az ereje is amelyik birtokba veszi - tette hozzá Soltész Miklós.

  Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere felidézte: a második világháború idején a környéken mind a katolikus, mind a református egyház templomot szeretett volna építeni magának, míg a katolikusok az Apor Vilmos téren, addig a reformátusok a MOM-park helyén. "A mögöttünk lévő félszáz év keserűsége, hogy egyik templom sem valósult meg". Helyettük épült az Apor Vilmos téren a korábban ideiglenes használatra tervezett katolikus templom, a református egyház pedig a Böszörményi úti vigadó épületét vette meg és alakította istentiszteleti házzá. Azóta kiderült, hogy a közösségek jól választottak, hiszen ez a terület a kerület központja lett.

  Pokorni Zoltán hangsúlyozta: biztos abban, hogy előbb vagy utóbb Makovecz Imre temploma is fel fog épülni, mert a kormány elkötelezett, hogy megtalálja a helyét, és ha felépül akkor végre elcsitulhatnak az indulatok.

  Györgydeák Márton plébános felidézte: az épületet 240 millió forintért vásárolták vissza, a bontás során 710 tonna törtelméket hordtak ki az épületből. A közel 600 millió forintból megvalósuló beruházást az egyházközség saját forrásból, a hívek adományaiból és az urnatemető bevételiből, valamint a kormány 140 millió forintos támogatásából finanszírozta.

  Györgydeák Márton az MTI-nek elmondta: a Müller Ferenc építészmérnök tervei alapján újjáépített közösségi ház két és fél év alatt készült el. Az egyszintes, több mint 500 négyzetméter alapterületű épületben három termet alakítottak ki, ahol jövőben közösségi programokat, esküvők, keresztelők utáni összejöveteleket fognak tartani.

Fotó: MTI/Kovács Attila
Forrás: MTI


Apor Vilmos közösségi ház nyílik Budán

(Frissítve: 2017. június 15.)
  Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek június 18-án, a 18 órai szentmisét követően áldja meg Budapesten, a XII. kerületben a felső-krisztinavárosi Keresztelő Szent János-plébánia új, Apor Vilmosról elnevezett közösségi házát.

  A mai, építésekor még ideiglenesnek tervezett templom és a plébániaépület szomszédságában a múlt század negyvenes éveiben kezdődött a véglegesnek szánt grandiózus templom építése, de a háború meghiúsította a terveket. Az elkészült alapokra, vagyis az altemplomi részre a szocializmus évtizedeiben ízléstelen toldalékokat emeltek, melyekbe üzletek, szolgáltatások, raktár és végül egy igen rossz hírű diszkó költözött.

  Az ingatlant 1997-ben vásárolta vissza az Egyház, majd két évtized kemény munkájával az egyházközség megteremtette az anyagi és egyéb feltételeket a közösségi ház felépítéséhez.

  Az elmúlt húsz esztendőben Györgydeák Márton plébános vezetésével megújultak az egyházközség épületei. Kívül-belül felújították a Keresztelő Szent János-templomot, bekerítették a tágas templomkertet, és valóságos oázist alakítottak ki a templomot, a plébániát és a közösségi házat is magában foglaló, immár egységes ingatlan területén. A közösségi ház műszakilag kész, de berendezése és közvetlen környezetének parkosítása még hátra van.

  Mintegy hatszázmillió forint értékben végeztek az utóbbi években felújítási és építési munkálatokat a plébánián. Az összeg jelentős részét a hívek adták össze, de az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a XII. kerületi önkormányzat is támogatta a beruházásokat.

Forrás és fotó: Keresztelő Szent János-plébánia/Szerdahelyi Csongor



Levél a lapgazdának!