2018. március 4. vasárnap

Török Ferenc építész, a Magyar Szentek temploma tervezője állít ki a Várnegyed Galériában - interjú

Teremtés

Több szempontból is különleges, szakrális kiállítás nyílt február 22-én a Várnegyed Galériában. Török Ferenc, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és Ybl-díjas építész, akadémikus, egyetemi tanár elsősorban hitéről és biblikus élményeiről vall a rajz és a grafika eszközével.

- Annak idején milyen indíttatás vezette az építészet felé?
- Nem volt különösebb indíttatásom az építészet iránt. Még érdeklődésem sem volt irányában. Talán öntudatlanul vezetett gimnáziumi rajztanárom és osztályfőnököm, Vasvári József festőművész a képzőművészet, építőművészet irányába. Hamar felismerte rajzkészségemet, és bátorított, sőt értékelte is „rajzocskáimat”, amelyek egyre szebbek lettek.
- Mesterei között olyan legendás építész professzorok tanították. Milyen útravalót kapott tőlük a pályáján?
- A Budapesti Műszaki Egyetemen igazán Csonka Pál a statika Európa hírű tudósa és Weichinger Károly Kossuth-díjas építész voltak nagy hatással rám. Előbbi végtelenül kulturált, szerény és etikus magatartásával, utóbbi kiváló épületeivel, amelyek a magyar építészet ma is meghatározó munkái. Weichinger Károly modern magyar építészként egy regionális stílust képviselt, amely a későbbiekben az én munkásságomat is meghatározta.
- Számos középület és irodaház mellett lehetősége nyílt templomok tervezésére is. Az egyházi épületek megtervezése nem okozott nehézséget önnek az 1970-es, ’80-as években?
- Templomaim, de még inkább vallási meggyőződésem és kapcsolataim jelentettek problémát. Érezhetően megfigyelés alatt tartottak. Útlevelet is csak 1981-ben, 45 éves koromban kaptam először. Addig csak a tanszék közösségében tehettem látogatásokat a szocialista országokban.
- Melyek voltak a legemlékezetesebb, legkülönlegesebb munkái?
- Minden munkámat, miként gyermekeimet is egyformán szeretem. Sajátos emlékezetes emberi kapcsolatok miatt megkülönböztetett érzéssel viseltetek az edelényi görög katolikus, illetve az ábrahámhegyi római katolikus templomok iránt.
- Hogyan fért meg egymás mellet a tervezés és az oktatás a pályáján?
- A Középülettervezési Tanszék, ahol közel 50 évet tanítottam – később vezetője is lettem –, a magyar építészet meghatározó műhelye. Professzorai 1946-tól Kossuth-díjas építészek, a szakmagyakorlás kiemelkedő mesterei, hiteles képviselői. Építészetet „csinálni” és oktatni számukra egyet jelent mind a mai napig.
- Milyen szempontok alapján válogatta a Várnegyed Galériában látható kiállítás anyagát?

Török Ferenc (J2), 
-A Teremtés című kiállításomon szentföldi utazásaim, biblikus élményeim és hitem fogalmazódik meg rajzokban, építészeti grafikákban. Ezekhez jól illeszkedik néhány templomom makettje, amelyek az építész szakmát testesítik meg.
- Hogyan lett budavári lakos?
-1964-ben professzorom, Gádoros Lajos egyetemi tanár megbízást kapott egy több telekből álló vári foghíj beépítésére. A tervezési munkába engem is bevont társtervezőként. Ebben az időben sokat jártam föl a Várba, felméréseket készítettem, később az épülő házak művezetését végeztem. Az OTP finanszírozásában készült épületekben végül én is vettem egy lakást. Így lettem vári lakos, majd később lelki vezetőm ajánlására lettem a Mátyás-templom gondnoka. Itt ismerkedtem meg későbbi feleségemmel, Gál Ilonával, egy ősi vári család gyermekével. Az ismeretségből boldog házasság, a templomi jelenlétből képviselő-testületi elnökség lett. Három gyermekünk született, akik – mivel édesanyjuk is itt született –, már valóban ősi vári polgároknak érezhetik magukat. Gyermekeink családjukkal itt élnek a közelünkben, és immár a nyolcadik unokánkat várjuk. A Budavári Nagyboldogasszony templom képviselő-testületének évtizedekig voltam elnöke. Nagy megtiszteltetés volt számomra, amikor közösségi munkám elismeréseként a Budavári Önkormányzat díszpolgárrá választott. Életem egyik legnagyobb adománya a vári polgárság. E helyi közösségnek már több mint fél évszázada tagja lehetek; ez olyan társaság, amelyet a tisztelet, a barátság és a hit tart össze.
A Teremtés című kiállítás március 22-ig látogatható. A belépés ingyenes.

r.a.

Kapcsolódó anyagok

  • Teremtés (2018-02-23)
  • Esztergom-Budapest folyóirat

    Esztergom-Budapest 2023/5. szám
    Esztergom-Budapest 2023/4. szám

    Összes folyóirat

    Keresés

    Az oldalon

     

    Főegyházmegyei papok

    Plébánia keresése

    A főegyházmegye intézményei

     


     







    Adó 1%-a, Katolikus Egyház
    Partnereink:




    Új Ember bolt