Budapest-Kőbányai Szent László Plébánia

Képgaléria
Plébánia

Cím: 1102 Budapest, Szent László tér 25.
Telefon: 1/260-2462
E-mail: info@szentlaszlo.net
Weboldal: http://www.szentlaszlo.net
Anyakönyvek: 1869-től
A PLÉBÁNIA HATÁRAI: Kerepesi út – a Pillangó u. metró megállót a Pongrác út–Hős u. sarokkal összekötő egyenes – Nyugati pu.–Kőbánya alsó vm. vasútvonal – Józsefvárosi pu.–Kőbánya felső vá. vasútvonal – Józsefvárosi pu.–Kőbánya-Kispest vm. vasútvonal – Nyugati pu.–Kőbánya-Kispest vm. vasútvonal – Kőér u. – Gitár u. – Józsefváros pu. – Rákos vá. vasútvonal – Fehér út
Területi beosztás: Pesti-Középső Espereskerület

Lelkipásztorok

Plébános: Repcsik Gyula

Plébániatemplom

Címe: 1102 Szent László tér 25.
A templomhoz urnatemető tartozik
Búcsú: június 27.
Szentségimádás: május 7. és augusztus 7.

Történet

Kőéer vagy Kövérd néven szerepel a XIII. sz.–ban az a föld, amely Pesttől keletre a Rákos-patak déli partján terül el és részben a mai Kőbányával azonosítható. IV. Béla 1244-ben Pest városának adományozza. A török idő után véglegesen Pest tulajdona. Egyesek véleménye szerint a terület neve az itt található kőrétegből, kőérből származik. Az itt bányászott követ bőven használták fel Pest építkezéseinél. Az aknaszerűen végzett kőfejtés megszűnt, de Kőbánya neve ma is emlékeztet az egykori műveletre. A szétszórtan élő híveket 1777-tôl az ekkor alakult józsefvárosi plébánia gondozza. Misézôhelyül használják az Óhegyi (ma Kápolna téri) kis, barokk, műemlék kápolnát, amelyet pestisjárvánnyal kapcsolatban 1740-ben Conti Lipót építtetett fogadalomból. (Ez a kápolna ma a görögkatolikus bazilita szerzetesek gondozásában van.) A XIX. sz. elejétôl benépesülő területen 1869-ben expositura létesül, majd 1881-ben a józsefvárosi plébániából leválasztva plébánia alakul. A templom építését Lechner Ödön terve szerint 1894-ben kezdik meg. Felszentelése 1900. június 27-én, védőszentjének, Szent Lászlónak ünnepén történik. A páratlan megjelenésű, műemlék templom (1500 m2) belső díszítése és berendezése Tandor Ottó terve szerint készült. A templom háromhajós, bazilikás rendszerű. Lechner franciaországi román kori és gótikus vonásokat vegyített reneszánsz, barokk, perzsa és magyar népi elemekkel, mesterien magyarossá formálva az épületet. A főhajó hossza 50 méter, belvilága 23 méter, a templom tornya (Budapest legmagasabb tornya) 83 méter. A templomnak különleges jellegét még az adja, hogy kívülbelül a Pécsi Zsolnai Gyár termékei díszítik: mázas tégla, tetőcserép, díszek, szobrok, attikák, oltárok, szószék, keresztelőkút és szenteltvíztartó. A templom a háborúban erősen megrongálódott: a németek kilövőállásnak használták a magas tornyot, az oroszok pedig istállónak a templomot.
A templom külső helyreállítása 1974 őszén indult el, 1994 márciusában került átadásra. Teljes költségét a Fôvárosi Műemlékfelügyelôség állta. A belső helyreállítás 1993-94-ben történt saját erôbôl. A hívek áldozatos hozzájárulását segítette némi összeggel a Főegyházmegye, jelentős mértékben pedig a Kôbányai Önkormányzat. A templom még fővárosi tulajdon. A plébánia egyszerre épült a templommal: kegyúri tulajdonban maradt egészen 1972-ig, amikor is a Főegyházmegye hozzájárulásával a Kőbányai Tanács épületének részévé vált. Ekkor a plébánia a Halom utca 24. – Pataky tér 25. számú sarokházba költözött, amit bérleményként kapott. Ez az épület 1991-ben ismét műemléki besorolást kapott (10 éves szünetelés után), egyúttal az Európa örökség része lett. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 686. törzsszám alatt I. kategóriába sorolt műemlék.

 

Fotó: Thaler Tamás

Templom- és kápolnaigazgatóságok a plébánia területén:

Esztergom-Budapest folyóirat

Esztergom-Budapest 2023/5. szám
Esztergom-Budapest 2023/4. szám

Összes folyóirat

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

 


 







Adó 1%-a, Katolikus Egyház
Partnereink:




Új Ember bolt