2017. december 2. szombat

Advent kívül és belül – Huszonöt kérdés és válasz segít a készületben

Füzes Ádám, az Esztergomi Hittudományi Főiskola levelező tagozatának liturgikatanára beszél az adventről – a készületről és annak eszközeiről –, hogy könnyebben válaszolhassunk az Úr hívására ebben a kegyelmi időszakban (is).

1. Mit jelent pontosan az advent kifejezés?
Advent a latin adventus, vagyis eljövetel szóból származik.

2. Hogyan és mikor alakult ki?
A gallikán liturgiában a vízkereszti (január 6.) felnőttkeresztelésre előkészítő négyhetes időszak volt. Az 5. században a karácsony (december 25.) vált a jelentősebb ünneppé, és ez előtt alakult ki először hathetes, majd Szent Szimpliciusz pápa (5. század) alatt a mai négyhetes formája.

3. Az adventi időszak minden évben változik…
Nem, csak a hossza... Adventet a karácsony előtti négy vasárnap határozza meg. Az egyházi naptárban a hét vasárnappal kezdődik, így advent négy hete is a négy vasárnap után következik, és ebből adódóan a negyedik hét lehet egészen rövid is (mint idén, maga a vasárnap csak a hét), és egészen hosszú is (mint tavaly, amikor karácsony szombatra esett).

4. December 24. még az adventhez tartozik, vagy már karácsony?
December 24. az adventi idő utolsó napja. Ez még nem karácsony, de a sötétség beálltával fokozódik a várakozás, mert tudjuk, hogy ez az az éjszaka, amikor megszületik az Úr. A régebbi egyházfegyelemben még ez a nap böjti nap volt, ezért hagyományos ételeink böjtösek ezen az éjszakán: a hal, a mákos guba, stb. A várakozás az éjszakai misével ér véget, ahol meghalljuk az örömhírt: megszületett.

5. Miért lett ez az egyházi év kezdete?
Többféle évkezdetet használnak a különféle naptárak – ismerünk januári, márciusi polgári évkezdést is; az advent pedig a megtestesüléssel kezd, illetve az arra való felkészülés időszakával. Önmagában az advent „nincs meg”, ezért került a karácsonnyal együtt az év elejére.

6. Miért kezdődik a görögkatolikusoknál előbb az advent?
A történeti résznél jeleztük, hogy az 5. században volt már hathetes az advent, Szent Mártontól számolva. Ezt a hosszabb böjti előkészületet tartják keleti rítusú testvéreink most is a hathetes adventtel.

7. A görögkatolikusok koszorúján hat gyertya van…
Az adventi koszorú csak a 19. században jelenik meg, a görögkatolikusok pedig „inkulturálták” az új polgári szokást: hat adventi vasárnapjukhoz hat gyertyával.

8. Milyen liturgikus jellemzői vannak az adventi időszaknak?
Advent csöndesebb időszak, kevesebb orgonaszólóval, kevesebb virágdíszítéssel, lila miseruhával és hajnali szentmisékkel, a rorátékkal.

9. Miért más a Gaudete, azaz örömvasárnap ünneplése?
Advent harmadik vasárnapján a mise kezdő éneke (introitusa) a Gaudete in Domino kezdetű, a Filippiekhez írt levélből: „Örvendjetek mindig az Úrban, ... mert az Úr immár közel van hozzánk!” Túl vagyunk az advent felén, már ide látszik karácsony. A liturgia ezt a miseruha színében is kifejezi, a szigorú liláról rózsaszínűre változik.

10. Ekkor mást kell tennünk, mint a többi vasárnapon?
Érdemes itt már ráfordulnunk a „célegyenesre”: amit nem sikerült megtennünk, azt érdemes elengednünk, és már csak a fontosra figyelnünk.

11. Adventben sokan elmennek a hajnali roráte misékre. Ennek eredete hova vezethető vissza?
A karácsony előtti kilencedik napon kezdték a 7. században az Ó antifónákat, és ekkor volt egy hajnali mise. A középkorban térségünkben már advent minden napján „divatba jött” a korareggeli mise.

12. Miért 6 órakor kezdődnek a roráték?
A hajnal a várakozás és a reménykedés időszaka. Ugyanakkor a korán keléshez szükség van önfegyelemre, az időbeosztásunkat is alávetjük Istennek, a várakozásnak. Nemcsak lelki, hanem nagyon testi is lesz így a készületünk. A 6 óra egyébként nem előírás, van, ahol fél 7-kor, van, ahol korábban kezdődnek a szentmisék.

13. Kötelező vagy ajánlott elmenni a roráte misékre?
A roráte mise térségünk szép hagyománya, Rómában például nem is nagyon hallottak róla az emberek. Teljesen szabadon dönthetünk néha egy-egy roráte mellett. Nem is teljesítményre megy az advent. És fontos a felelősség is: a földműves embernek a december nyugodt, korai lefekvéssel telt, telik; a városi, modern embernek egész nap ugyanúgy helyt kell állnia.

14. Adventi koszorút még azok is készítenek, akik talán nem is vallásosak. Ez csak egy szokás, vagy van más jelentősége is?
A 19. században egy német evangélikus lelkész készítette az első adventi koszorút, és naponta mindig eggyel több gyertyát gyújtott rajta. Ennek egyszerűsített változata terjedt el aztán: vasárnaponként egy-egy gyertyával többet gyújtunk. A koszorú otthonainkba varázsolja a várakozást, a meghittséget, főleg, ha a család este le tud mellé ülni egy kis időre. A templomban persze nagy liturgikus műgonddal gyújtogatjuk a gyertyákat. Olyan kapocs a koszorú, amely se nem liturgikus, se nem profán. Paraliturgikus, amely összeköti otthonainkat templomainkkal.

15. Sokszor látni alaposan feldíszített koszorúkat. Van jelentősége annak, hogyan néz ki a koszorú?
Sok plébánián advent első vasárnapja előtti szombaton van közös koszorúkészítés. Én is voltam ilyenen, érdekes látni, ahogy mindenki a maga ízlése szerint készíti a koszorút. Vannak lényeglátó minimalisták és szertelenül örvendezők. Szép látni a sokféleséget.

16. Miért négy gyertya van a koszorún?
A négy vasárnapot jelzi a négy gyertya. Minden vasárnap eggyel többet gyújtunk meg: ahogy megyünk bele a sötétségbe, az egyre hosszabb éjszakákba, úgy nő a fény a koszorún, végül pedig a karácsonyfa borítja fénybe a leghosszabb éjszakát.

17. Azt is hallottam már, hogy a katolikus hívő koszorúján három lila és egy rózsaszín gyertyának kell lennie…
Igen, a liturgikus színek is megjelenhetnek a gyertyákon, a lila és rózsaszín miseruhákra utalva. De ez nem szabály, és nem érdemes leszólni azokat, akiknek négy lila vagy akár négy piros gyertyájuk van.

18. Adventi naptárt is sokan használnak, még azok is, akik nem vallásosak. Van ennek valami jelentősége?
Ennek csak személyes jelentősége van, segédeszköz a készülődéshez.

19. Helyes, ha a naptárt nyitogató gyerekeket csokoládéval jutalmazzuk?

Nem tudom. Én mindig örültem neki. Érdemes tisztázni előtte, hogy a gyermek nem tett-e édességböjtre fogadalmat az advent elején, mert akkor nagy kiszúrás.

20. Az adventi időszak egyben böjt ideje is. Van valamilyen előírás arra, hogy miként készüljünk testileg és lelkileg Jézus Krisztus megszületésére?
Jelenleg nincs böjti előírás, de a visszafogottság, csend, több ima és lelki olvasmány mind ajánlott. Fontos azonban, hogy tiszta szívvel várakozhassunk: minél előbb éljünk a bűnbocsánat szentségével!

21. Mi a mércéje a lemondásnak? Csupán az étkezés visszafogása elegendő?
Bármi lehet, ahol a testem alapvető vágya, igénye helyett az előzetes elhatározásom győz. Lehet ez étel, ital, szórakozás, időbeosztás, korai kelés – a fontos az erkölcsi győzelem: nem a farok csóválja a kutyát.

22. Az irgalmasság cselekedeteivel is fel tudunk készülni a karácsonyra?
Igen.

23. Az advent az újrakezdés ideje is. Hogyan tudjuk tartósabbá tenni az adventben még bennünk lévő jószándékot?
Írjunk naplót! Lelki naplót, elhatározásokról, vágyakról, jó ötletekről (a Szentlélek adja a jó ötleteket!), meglátásokról, érzésekről. Ezt olvassuk át és folytassuk januárban!

24. Egyszerre várjuk ilyenkor Krisztus születését és második eljövetelét. Az egyik inkább örömet, a másik sokakban félelmet vált ki. Hogyan lehet ezt a kettőt összeegyeztetni?
A félelem jogos: összedől a világ. Az öröm már a hité: mindez a minket szeretetből teremtő és üdvözíteni akaró Isten tenyerén történik.

25. A családi körbe vagy inkább a plébánia körébe való az adventi készülődés?
A kereszténység 24 órás vállalkozás. Mindenütt ugyanazt éljük, az adott közösséghez, helyhez, időhöz hangolva.

A kérdéseket Baranyai Béla és Verestói Nárcisz állították össze.


Forrás: Magyar Kurír

Keresés

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

Eseménynaptár

szeptember 6. szerda

további események megtekintése »

Esztergom - Budapest Magazin

Esztergom-Budapest 2017/3. szám
Esztergom-Budapest 2017/2. szám

Összes magazin