Homília a Ferences Szegénygondozó Nővérek jubileumán

Erdő Péter bíboros szentbeszéde a vízivárosi templomban.

(Jn 15, 9-17)

1. Szent Mátyás apostol ünnepén különösen is felhívja figyelmünket az Egyház liturgiája arra, hogy milyen fontos is az apostoli hivatás. Kell, hogy legyen valaki, aki velünk együtt tanúskodik a feltámadásról olvassuk az Apostolok cselekedeteiben. De az apostoli hivatás azon kívül vagy éppen azáltal, hogy Krisztusról való tanúságtételt kíván, egyben a szeretet legnagyobb megnyilvánulása is. Magának Krisztusnak az Egyház és az emberiség iránti szeretete jelenik meg a papi és szerzetesi hivatásban. A mai evangélium különös módon szól a szeretetről. Beszél egyszer arról, hogy Istennek irántunk való szeretete a példakép, azt kell utánoznunk nekünk is. „Amint engem küldött az Atya, amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket”. Elindul a szeretet nagy körforgása az Atyától, a Fiún keresztül az emberekhez. Első feladatunk, ami ebből következik, hogy maradjunk meg Jézus szeretetében. Tehát hűségesek legyünk ehhez a szeretethez, értékeljük ezt a szeretetet, viszonozzuk ezt a szeretetet. De ezzel együtt, azt is halljuk a mai evangéliumban, hogy mi is úgy szeressük egymást, mint ahogyan Jézus szeret bennünket, s amint az Atya szereti Jézus Krisztust. Ez utóbbi szeretet-parancs valami nagyon különös hangsúlyt tartalmaz. Hiszen olvasunk másutt az evangéliumban az ellenségszeretetről, olvasunk arról, hogy abban kell utánozni az Atyának irántunk való szeretetét, hogy amint ő fölkelti napját jókra és gonoszakra egyaránt, úgy nekünk is szeretettel kell lennünk az emberek iránt, akár jót tesznek nekünk, akár pedig az ellenségeink.
2. De a mai evangélium valami mást mond el a szeretet titkáról. Arról beszél, hogy a krisztuskövetőknek, a krisztustanítványoknak különös módon kell szeretniük egymást. Ez nem az ellenségszeretet vagy az általános szeretet parancsa, hanem arra tartalmaz felhívást, hogy az Egyház tagjai, sőt az apostolok utódai sajátosan is, egészen különleges módon szeressék egymást. Szeressék egymást, mert meglátják egymásban Krisztus képét. Azt olvassuk az Újszövetségben: „arról ismernek meg benneteket, hogy szeretitek egymást”. És ez a jel egyben meghívás a bekapcsolódásra, meghívás, hogy tartozzunk ehhez a szeretetközösséghez, hogy ezen keresztül, kapcsolódjunk bele az Atya és Fiú szeretetének áramába.
3. Ezt az evangéliumi tanítást állította életének középpontjába Páhok Franciska anya, nővértársaival együtt, amikor 90 évvel ezelőtt létrehozták a Ferences Szegénygondozó Nővérek közösségét. Az első önfelajánlás már 1927 őszén Mátraverebély-Szentkúton megtörtént. A nővérek áldozatos szeretetükkel Krisztusról tettek tanúságot az Egri Főegyházmegyében, azután pedig nálunk, először Ludányban, majd itt, Esztergom városában is. Amikor ma azt látjuk, hogy a társadalom peremére szorultak, az egyedül maradottak segítését példás önzetlenséggel látják el, felfigyelünk egész küldetésük gazdagságára. A lelki segítségnyújtástól a kórházlátogatáson, a családgondozáson, a roma közösség segítésén, és a hitre nevelésen át az idősgondozásig az élet számos területén bizonyítják, hogy a rászorulók iránti szeretet a Krisztushoz fűződő élő kapcsolatukból, az Eucharisztia szeretetéből fakad.
4. Ez a felismerés ma különösen is időszerű, amikor a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülünk. Újra és újra megjelenik az eucharisztikus világkongresszusok színhelyein a gondolat, hogy az Oltáriszentségből fakad a szegények iránti segítő szeretet.
A Ferences Szegénygondozó Nővérek közösségét Magyarországon alapították. Karizmájuk Isten különleges ajándéka népünk számára. Ha Teréz anya hősies szolgálata kivívta a kereszténységtől távol álló indiai tömegek megbecsülését is, biztosak lehetünk benne, hogy akármennyire elvilágiasodott sokunk gondolkodása és életmódja itt, Magyarországon, az önzetlen szeretet hiteles példáira itt is csodálkozó tisztelettel figyel mindenki.
5. Adja Isten, hogy a nővérek megkapják a természetfeletti erőt és a Szentlélek derűjét, hogy ebben a szeretetszolgálatban továbbra is Krisztus szeretetét jelenítsék meg, és becsületet szerezzenek egyházunknak és hitünknek a világ előtt.
Amen.