Budapest-Kispesti Nagyboldogasszony főplébánia

Plébános: Gyetván Gábor
Káplán: Hodász András
Diakónus: Kovács János

Adatok

1191 Templom tér 21.
Telefon: 709-4288
E-mail: caritas19@gmail.com
Weboldal: http://www.nagyboldogasszony.plebania.net/

Kispest önálló községgé 1871. június 11-én alakult. Ekkor még Soroksár filiája volt. 1877 szeptemberében épült az első templom, amely egy torony nélküli 12×8 m-es lakóház volt. A mai templomtorony helyén helyezkedett el. 1884-ben áldották meg ezt a templomot, amely hamarosan kicsinek bizonyult. 1883. augusztus 1-jén jött Kispestre az első plébános Ribényi Antal személyében. Ő hozatta rendbe a kis templomot, amely nagyon elhagyatott állapotban volt. 1884-ben Karkisch György építésszel megépítteti a plébánia épületét, amely mai formáját Drexler Antal plébános idején nyeri el. 1884. január 30-án Rudolf trónörökös öngyilkos lett Mayerlingben. Ez adta a gondolatot Ribényinek, hogy az építendô új templom Rudolf fogadalmi templom legyen. A millenniumra szerette volna felépíteni, de ez nem sikerült. Néprajzi kiállítást rendezett a missziókból behozott tárgyakból a Nemzeti Múzeumban. Majd Wekerle Sándor pénzügyminisztert nyerte meg egy sorsjáték rendezésére a templom javára. 1903. június 7-én teszik le az alapkövet. Az új templom Hoffhauser Antal műépítész tervei szerint készült el. 1904. október 23-án szentelte fel a ceglédi esperes. Neogót stílusban épült támpillérekkel. Alapterülete: 58×l5 m. A torony 48 m magas.

1910. február 7-én halt meg Ribényi, a templomépítő plébános. A keresztelőkápolnában temették el, amely ma a Jézus Szíve terem. Kispest legrégibb keresztje, amely a régi templom mellett állott, ma a templom keleti oldalán van elhelyezve. Rajta a felirat: Berány Antal bíró, Ivits János törvénybíró 1873. október 20. Készíttette: Lillin Károly kőfaragó. A mai templom előterében van a régi templom keresztelőkútja, amely ma szenteltvíztartó, benne az évszám: 1887. Dr. Bakos Kálmán prépost-kanonok alatt 1954-ben pápai engedéllyel a templom védőszentjét Szent Rudolfról Nagyboldogasszonyra változtatták. A két mellékoltár, a Szent Család és Magyar Szentek oltára tiroli faragású faoltár. Ilyen a szószék is. A főoltárt, amely szintén fából volt 1954-ben kicserélték fehér márványoltárra és a tetején látható márvány Szűzanya Szappanyos Béla pap szobrászművész munkája. A Magyar Szentek oltárán Szent István faszobrát Máriahegyi szobrász alkotta, a kórus alatt lévô Szent Rita szobor pedig Jálics Ernő munkája.

A templombelső mai felújítása Bozó Gyula tervei alapján készült a II. Vatikáni Zsinat előírása szerint. Balassay József apát-plébános alatt készül el az új liturgikus tér: szembeoltár, ambó, keresztelôkút és a mozaikok. 1985 végén kezdik el az orgona teljes felújítását, melynek várható befejezése 1998. év vége.

Búcsú: augusztus 15.
Anyakönyvek: 1883-tól.

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

Eseménynaptár

szeptember 6. szerda

további események megtekintése »

Esztergom - Budapest Magazin

Esztergom-Budapest 2018/1. szám
Esztergom-Budapest 2017/4. szám

Összes magazin

Új Ember bolt