2017. november 11. szombat

Margit körúti ferencesek

Az elköteleződés ugyanolyan, mint a házasságnál.

A Margit körúti ferences templom új plébánosa Lendvai Zalán, a rendház új házfőnöke Varga Kapisztrán lett a nyár végén. Velük beszélgettünk a rendház és a plébánia életéről. A magyarországi ferencesek száztízes létszámukkal a legnagyobb férfi rendek között vannak. A II. kerületben három templomuk – a Margit körúti, a Tövis utcai és a pasaréti – van, a negyedik a be nem fejezett Heinrich István úti Magyar Szentföld-templom lenne.
Máshogy működik egy rendi plébánia, mint egy egyházmegyés?

Lendvai Zalán plébános: – Ugyanúgy és egészen máshogy. A lelkipásztori munka lényegében ugyanazokat a feladatokat jelenti. Ami más, hogy mi magunk is, tizenketten, közösségben élünk, ezért ez a plébánia életére is kihat. Mindannyian bekapcsolódunk a lelkipásztorkodásba, így lehet hét szentmise nálunk vasárnap, a szombat estivel együtt nyolc, annak ellenére, hogy ketten vagyunk megbízva kifejezetten a plébániai feladatok ellátásával, a többieknek többnyire más feladatuk van.

Mint plébános, milyen új feladatokat szeretne megvalósítani?

Bő két hónapja vagyok itt, a korántsem messzi Pasarétről érkeztem. A hely maga nem ismeretlen számomra, itt voltam jelölt harminc évvel ezelőtt. De most nyáron nem azért kerültem ide, hogy megváltoztatva máshogy csináljak dolgokat, hanem hogy a mindennapi feladatok közt a hívő közösséggel együttgondolkodva tegyem a dolgomat. Próbálom minél jobban megismerni őket, menet közben majd minden kialakul. Korábban Szegeden, Szécsényben és Pasaréten voltam, ott is ezt az utat jártuk a hívő közösséggel együtt.

Miben más egy budapesti kerületben dolgozni, mint másutt?

Annyiban semmiképp sem más, hogy itt is XXI. századi hús-vér emberek élnek, akik Istenre szomjaznak. A helyi hagyományokban, a közösségek életében persze mindig vannak eltérések.

Mi segíti a munkáját?

Elsősorban az, hogy nem magányos harcosok vagyunk, egy közösségben élek magam is. Másrészt, ha a helyiekkel, az itt lévő plébániai közösséggel kialakul a kapcsolat, az is segíteni fog.

Mi vonzza az embereket a ferencesekhez?

Szerintem egyrészt az életközeli, jól érthető és tiszta ferences lelkiség, másrészt az a több évszázados hagyomány, amit egy közösség képvisel. Nem rajtam áll, én csak beleállok és hozzáteszek valamit.

Mi a házfőnök feladata?

Varga Kapisztrán házfőnök: – Még ahhoz kapcsolódnék, amit Zalán atya mondott: a sokszínűség is vonzza az embereket. A nyolc szentmise és pap közül ki-ki megtalálhatja a hozzá illőt. Visszatérve a kérdésre: a plébános egy munkaterületet irányít, ami papi funkció, a gvardián, a házfőnök, a szerzetesi közösség vezetője, az egész közösség életét szervezi. Sokszor ez nem jelenik meg a külvilág számára. A testvérekről való gondoskodást jelenti, hogy minden meglegyen, ami ahhoz kell, hogy normális emberi életet tudjanak élni, a munkájukat el tudják látni, az idős testvérek pedig megkapják a szükséges gondoskodást. Hogy mindenkinek jó legyen hazajönni, mert otthonról lehet kimenni a világba. Ez egy természetes, életszerű feladat.

Ezelőtt hol dolgozott?

Esztergomban tanítottam történelem-latin szakos tanárként, a kollégiumot is vezettem nyolc évig, majd Pasaréten voltam hat évig házfőnök és a növendékekért felelős elöljáró. Szécsényben, ahol 450 éve van a noviciátus, novícius magiszter voltam, Zalán atya pedig éppen akkoriban volt ott plébános. Itt a negyedik évemet kezdtem, most lettem házfőnök.

Lesznek változások?

Azt kell tenni, amit az élet kíván. Úgy látom, nagy lemaradásokban vagyunk. A ház infrastruktúrája elavult, néha olyan érzésem van, mintha a háború után megállt volna itt az idő. Sokan csak a plébániát látják, pedig ez a magyarországi ferencesek anyaháza, a rendtartomány központja is. A Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár is itt található, mely méltatlan körülmények között van azokhoz az értékekhez képest, amik benne fellelhetőek.

Mennyire függ egy hívő közösség az egyházi személyektől?

Az emberek magatartása lehet inspiráló és lehúzó is, és ez fordítva is igaz. Ha egymást előre viszik, az nagyon szerencsés adottság. A Margit körúti közösségbe olyan emberek járnak, akikben sok ötlet és elkötelezettség van. Sokat beszélgetünk velük, aztán mi is megbeszéljük egymás között az ötleteket. Ahogy Zalán atya is mondta, életszerűen alakulnak a tennivalók.

Mennyire van meg a Szent Ferenc-i hagyomány és mennyire gyűrűzik be a modern élet a ferencesek életébe?

Ahol most beszélgetünk, ez egy több száz éves épület, de a szobában modern bútorok vannak. A szerzetesi élet keretei, hagyományai, megtartó ereje az alapító lelki élményére és istentapasztalatára nyúlnak vissza. Ez az alapélmény fellelhető a szerzetesi közösségben. Aztán hogy mi mikor, milyen eszközöket használunk, koronként változik. Van mobilunk, de a háromezer éves zsoltárokat imádkozzuk mindennap. Olyan is van, aki egy applikáció segítségével az okostelefonjáról imádkozza, mert mondjuk nem volt ideje elmenni a zsoltároskönyvéért. De az eszközt eszközként használjuk, nem célként.

Miért lett ferences? Vagy előbb pap szeretett volna lenni?

Esztergomi ferences gimnáziumi diák voltam. Egy osztálytársammal, jó barátommal két sörben fogadtunk, hogy úgysem leszek pap vagy szerzetes. De amikor gimnazista koromban a kántorképzőt végeztem, több nyáron át a pasaréti rendházban laktam. Akkor láttam, hogy ez nem egy négy fal közé bezárt élet. A szerzetesek bevontak a mindennapjaikba, esténként nagyokat beszélgettünk, ne adj’ Isten kártyáztunk és hívtak a közös imádságra. Volt, hogy megkértek, ugorjak be hazafelé a Retek utcai pékségbe jó kenyérért. Láttam azt a kiegyensúlyozott életet, ahol az ember jól érezheti magát, ahol mindennek van helye. Sokan sokfélét gondolnak a szerzetesi életről, pedig mi is hús-vér emberek vagyunk.

A családról le kell mondaniuk.

Fontos, hogy mit kapunk helyette. A szerzetességre jelentkezőknél mindig megnézzük, amit ritkán kalkulálunk be, hogy megvan-e a természetfölötti indíttatása. Akinél ez kellőképpen erős, az képes arra, hogy szerzetesnek menjen. Az elköteleződés ugyanolyan, mint egy házasságnál. Akkor nem kezd „belógni” a képbe, hogy mit és kit hagytam ki, ha a szeretet megvan az iránt, aki mellett elköteleződtem. Ez a szerzetesség esetében is így van, azzal a különbséggel, hogy Isten nem megfoghatóan van mellettem, mint egy házastárs, viszont ez nem azt jelenti, hogy nem megtapasztalható. Aki mellett elköteleződünk, azt többre kell értékelnünk, mint bárki mást.

Fotó: Soós Dániel
Forrás: Budai Polgár - Zsoldos Szilvia

Keresés

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

Eseménynaptár

szeptember 6. szerda

további események megtekintése »

Esztergom - Budapest Magazin

Esztergom-Budapest 2017/2. szám
Esztergom-Budapest 2017/1. szám

Összes magazin