Isten hozta weblapunkon!
 

Erdő Péter bíboros homíliája Rómában, a Magyarok Nagyasszonya kápolna búcsúján

2017. október 10-én

Erdő Péter
bíboros, prímás
esztergom-budapesti érsek



  Szent István király halála előtt koronáját és népét a Boldogságos Szűzanyának ajánlotta fel. A hagyomány szerint ezzel tette Magyarországot Mária országává és ez az alapja annak, hogy sajátosan is védőasszonyunknak, patrónánknak tiszteljük a Boldogságos Szűz Máriát.

  Prohászka Ottokár annak idején megírta, olyanféle kapcsolat van a magyar nép és a Boldogságos Szűz Mária, mint Nagyasszonyunk között, ami szinte az eljegyzésre hasonlít. Mert nem csupán várunk, nem csupán kérünk valamit a Szűz Anyától, hanem övéinek tudjuk magunkat, elkötelezettnek tudjuk magunkat ebben a titokzatos kapcsolatban.

  Hogy is volt ez a kinyilatkoztatás történetében? Azt olvassuk a Genezis lapjain, hogy Isten, a Teremtő szövetséget kötött az emberiséggel. Ennek egy csodálatos jelképe és emlékeztető jele a szivárvány, amit a vízözön után ragyogtatott fel az égre, később szövetséget kötött a választott néppel, majd a megújuló, igazi választott nép az Egyház lett Krisztus jegyese. Ez a fajta szövetség gondolat él tovább. Az egyes népek is, akiknek pártfogója, patrónája védőszentje és védőangyala van, valami ehhez hasonló, bár szerényebb kapcsolatban vannak a természetfölötti erőknek azzal a világával, amelynek a csúcsán a minket szerető Isten áll.

  A Boldogságos Szűzanyának, Magyarország védasszonyának a szerepe nagyon szorosan összefügg a magyar történelemmel. Nem véletlen, hogy pont a legnehezebb időszakokban, mondjuk a török időkben kérték különösen is a magyarok Szűz Mária pártfogását és hivatkoztak különösen is arra, hogy ő a mi védőasszonyunk. Amikor pedig Magyarország felszabadult a török uralom alól, ezt annak idején gyakorlatilag mindenki, vagy legalábbis az egész katolikus magyarság élén a királlyal, az arisztokráciával a Boldogságos Szűz közbenjárásának tulajdonították. És való igaz, hogy az az eseménysor az akkori Európában szinte csodának számított. Mert addig nagyon sokszor előfordult, hogy még a saját védelmében sem tudott összefogni a keresztény Európa, hanem hagyta, hogy történjen, aminek történnie kell, hiszen a legnagyobb csapásokat, a legnagyobb kellemetlenségeket ugyanis a periférián, a magyaroknak, vagy a horvátoknak kellett elviselnie. Ehhez képest az 1600-as évek végére összeállt tehát egy olyan konstelláció, amikor mégiscsak Európa a kereszténység nevében valamiképpen össze tudott fogni. Olyannyira, hogy Buda felszabadítására még a protestáns német fejedelmek is csapatokat küldtek. Ha ma Buda várában, a Bécsi kapu közelében látjuk a kicsi evangélikus templomot, akkor jusson eszünkbe, hogy ez azért áll ott, mert amikor a várost a török alól felszabadították, a brandenburgiak, tehát evangélikus német katonák törtek be először a várba, mégpedig ennek a kis evangélikus templomnak a közelében.

  Ilyen történelmi csodát élt át akkor a magyarság és újra és újra híreket kapott arról, hogy könnyezik egy-egy Szűz Mária. És vallatták tulajdonképpen imádsággal az eget, hogy miért sír a Szűz Mária. Válaszoltak is rá több féle képen, nagy irodalma van ennek, a mi bűneink miatt, elsősorban azért mert nem nőttünk hozzá ahhoz a csodálatos ajándékhoz, amit kaptunk. Tehát feladatot jelölt ki számunkra a Boldogságos Szűz.

  Most ezen a héten, pénteken tartjuk Magyarországon a fatimai jelenések 100. éves évfordulójának ünnepségét, mégpedig Soroksár-Újtelepen, ahol a fatimai Szűznek szentelt hatalmas templom van. A kupolájának a tetején egy nagyon nagy szoborral, ami a fatimai Szűz Máriát ábrázolja. Fatimában, a régi nagy bazilika szobrai között az első helyen Szent István, magyar király áll. Miért? Azért mert róla őrizte meg a hagyomány, hogy ő volt az első, aki az egész országát felajánlotta a Szűzanyának. A fatimai üzenetekben pedig szerepel az, hogy kéri a Szűzanya a felajánlást. Magunk felajánlását, népek és országok felajánlását. És különösen üzenetében Oroszország felajánlását, és a békéért való imát, az engesztelésért való imát. És az ígéret is elhangzik, hogy akkor béke lesz. Azt hiszem, erre a békére nagyon nagy szükségünk van most is, és átérezzük azt, hogy a történelemben az isteni gondviselés és Szűz Mária közbenjárása kísér minket, mint magyar népet is.. Ezért hát kérdezzük meg magunktól újra és újra, hogyan tudunk hozzá nőni ehhez a feladathoz, hogyan tudunk a saját életünkben Isten akarata szerint élni, dönteni, működni hogyan tudunk a közösségünk életében is ilyen fajta megoldásokat találni és javasolni. Nyilván ez nem varázsütésre történik, de ha sokan vannak olyanok, akik ezt komolyan keresik, vannak olyan értékek, amelyek mentén egészen széles egyetértés is elérhető. Ilyen lelkülettel kérjük tehát a mai ünnepen a Boldogságos Szűz Máriának, Magyarok Nagyasszonyának a közbenjárását. Ilye lelkülettel kérjük a kegyelmet, hogy mi is méltók lehessünk ehhez a tisztelethez, hogy mi is valóban Szűz Mária népe, Szűz Mária gyermekei lehessünk.

Amen

Vissza a listához!


Levél a lapgazdának!