Isten hozta weblapunkon!
 

Szentbeszéd Jézus Szíve főünnepén

Budapest-Jézus Szíve Templom, 2017. június 24-én

Erdő Péter
bíboros, prímás
esztergom-budapesti érsek

(Mt 11,25-30)

Kedves Bérmálkozók!
Krisztusban Kedves Testvérek!

  A mai evangéliumban Jézus Szívének mélyéből beszél. Telve van örömmel, mert ellentétben azokkal, akik nem hisznek benne, az egyszerű és alázatos emberek elfogadják őt. Azért fogadják el, mert nem a saját tudásukban bíznak, nem tartják magukat bölcsnek és okosnak. De az evangéliumi elbeszélésben más szempontból is találkozunk az örömmel. A tanítványok örülnek annak, hogy elfogadták Jézus tanítását, mert Jézus atyjának szólítja az Istent, mert úgy jelenik meg előttük, mint aki ismeri az Atyát és mindent tőle kapott. Jézus az, aki mindezt nekünk, embereknek kinyilatkoztatja. Akkor tárul fel előttünk az Atya szeretetének kinyilatkoztatása, ha alázatosan fogadjuk Jézus tanítását.

  Az „igen Atyám” felkiáltás, amely Jézusnak ebben az imájában felhangzik, hasonlít Mária igenjére és kifejezi, hogy Jézus egész földi életét az Atya akaratának teljesítésére szenteli. Emberi szívének szeretetével ragaszkodik az Atyához, ahhoz a titokzatos tervhez, amely az ember oldaláról nézve Isten akaratának misztériumaként jelenik meg[1].

  Amikor Jézus azokat hívja, akik megfáradtak és terheket hordoznak, arról beszél, hogy vegyék magukra az ő igáját, mert az ő igája édes és az ő terhe könnyű. Az igát Jézus korában a mózesi törvényre értették (vö. Sir 51,33), amelyre az idők haladtával rengeteg kötelező gyakorlat rakódott, olyannyira, hogy sokan ezt már elviselhetetlennek érezték (vö. ApCsel 15,10). Éppen ezért nem találtak lelki nyugalmat, mert mindig attól tartottak, hogy valamilyen előírást megszegnek, vagy valamiről megfeledkeznek. Jézus viszont éppen azt ígéri, hogy aki őt követi, az megtalálja lelkének nyugalmát. Mert Krisztus terhének szárnyai vannak, ahogy Szent Ágoston mondja, ez pedig a szeretet köteléke (vö. Oz 11,1-11). Nem a sok előírás, hanem a teljes Isten- és emberszeretet jelenti az utat Krisztus követői számára.

  Ez a szeretet igényes. Kívánhat és kíván is sok áldozatot. De közben örömet és biztonságot ad. Visszaigazolja számunkra, hogy Isten személy szerint szeret minket. Ezt a végtelen szeretetet pedig viszonozni is öröm. És itt érkezünk el Jézus Szívéhez. A szív a mai ember számára az érzelmek, főként a szeretet jelképe. Amikor Jézus Szívét tiszteljük, ezt a személyes isteni szeretetet ünnepeljük. Ezért van az, hogy a hiteles Jézus Szíve tisztelet sok ember vallási életének központja lehetett és lehet ma is. Azért lehet a szeretet eligazító a konkrét cselekvés kérdéseiben is, mert nem pusztán érzelem az, hanem egy igen mély emberi magatartás. Szeretni valakit annyit jelent, mint az igazi javát akarni.

  Jézus Szívének titka szorosan összefügg az Oltáriszentséggel. Az utolsó vacsorán Jézus azt mondta apostolainak: „Vágyva vágytam rá, hogy ezt a húsvéti vacsorát elköltsem veletek, mielőtt szenvedek”. A kenyérről pedig és a borról kijelentette, hogy az az ő teste, amelyet a tanítványokért ad és az ő vére, amelyet a tanítványokért ontanak (Lk 22, 15.19-21). Krisztus keresztáldozata az Atya iránti szeretetének beteljesedése, az Atya akaratára mondott igen valósul meg benne. Ugyanakkor az irántunk való szeretet legnagyobb megnyilvánulása is. Az Eucharisztia, mint a keresztáldozat jelenvalóvá tétele ezt a szeretet őrzi körünkben. Az Eucharisztikus Kongresszusra készülve ilyen meggyőződéssel éljük meg és erősítjük Jézus Szívének tiszteletét.

  Kedves Bérmálkozók! A feltámadt Krisztus megígérte, hogy egyházával marad az idők végéig. Ezért küldi nekünk ajándékul a Szentlelket. A Szentlélekben tudjuk viszontszeretni őt. A Szentlélek világosságában látjuk meg, hogy mi szolgál magunk és embertársaink igazi javára. Ezért a Szentlélek ajándékai tesznek bennünket igazán képessé az Isten és embertársaink iránti bölcs és áldozatkész szeretetre. Kérjük hát Jézus Szíve ünnepén mindannyiunk számára a Szentlélek ajándékát:
„Jézus Szíve, te a Szent Eucharisztiában köztünk élsz, a Szentostyában elrejtve itt vagy: uralkodj felettünk és egész egyházad felett, őrizd meg tisztának és szentnek! Add, hogy Lelked nyugodjon helytartódon, a pápán, mindazokon, akik gondot viselnek titokzatos tested épségére és mindnyájunkon, akik viszonozni akarjuk Szíved szeretetét!”

Ámen.

[1] Ef 1,9; KEK 2603; vö. Sagrada Biblia. Nuevo Testamento. Traduxion y notas, Pamplona 2004, 128-129.

Vissza a listához!


Levél a lapgazdának!