Isten hozta weblapunkon!
 

Szentbeszéd Pünkösd ünnepén

Esztergomi Bazilikában, 2017. június 4-én

Erdő Péter
bíboros, prímás
esztergom-budapesti érsek

(Jn 20,19-23)

Kedves bérmálkozók!
Krisztusban Kedves Testvérek!



A szentmise olvasmányában hallottuk a Szentlélek kiáradásának történetét. A feltámadásnak, Krisztus megváltó áldozatának a gyümölcse és záloga a Szentlélek. Az evangéliumban olvassuk, hogy Jézus már feltámadása után azt mondja a tanítványoknak: „Vegyétek a Szentlelket”. Most pedig feltűnő formában csodálhatjuk meg a Szentlélek kiáradásának nagyszerű eseményét. Jézus az, akiben megmutatkozik Isten győztes szeretete az emberiség számára. A Szentlélek pedig őrzi és folytatja a történelemben Krisztus üdvözítő művét.

  A Pünkösd egy ősi ünnep folytatása. Hiszen miért gyűlnek össze Jeruzsálemben azok a zarándokok, akik meghallják Jézus feltámadásának örömhírét, mégpedig a Szentlélek ajándéka folytán mindenki a maga nyelvén? Azért gyűlnek össze, mert Isten hajdan szólt a népéhez, és ez a szó választott népet kovácsolt abból a közösségből. Most pedig a különféle tájakról érkezett más és más nyelveket beszélő emberekből születik meg az Egyház közössége.

  Két elemet tart fontosnak az Újszövetség a Szentlélek elküldésével kapcsolatban. Két dolgot kap az Egyház, amikor a Szentlélek elérkezik. Egyrészt öröm és békesség tölti el, mert elnyeri a bűnök bocsánatát.[1] Ez az egyik kötelék, ami egyesíti az Egyház tagjait. Krisztus megváltása árán mindannyian részesülünk a bűnbocsánatban. Ezzel lehetőségünk nyílik arra, hogy új emberré szülessünk. A másik ajándék a küldetés.[2] Krisztus küldetését kell folytatnunk a történelemben. És ehhez a kettőhöz kapjuk meg a Szentlelket, aki lehetőséget ad a bocsánatra és az állandó újjászületésre, és alkalmassá tesz minket arra, hogy a küldetést teljesítsük is. A Szentlélek most már szüntelenül árad az Egyházra. Ezzel bevezeti a világot a végső időkbe, az Egyház idejébe, Isten szerető uralmának állapotába, vagyis abba az országba, „amely már örökségként a birtokunkban van, de még nem teljesedett be”.[3]

  A nyelvek csodájáról hallottunk az Apostolok Cselekedeteiben. Ahogyan a bábeli torony elbeszélésében az ember Istentől önállósítani akarta magát, és ezért egymást sem tudta megérteni többé, mert megzavarodott a nyelve és ellenségeskedni kezdett egymás között, úgy Pünkösdkor, a bocsánatot megkapva, Istenre hangolódva, egymás szavát is megérti az emberiség. Ezt az egyesítő, ezt a szeretetet és békét adó Szentlelket ünnepeljük a mai napon, és kérjük, tegyen képessé bennünket a bocsánat elfogadására, egymás megértésére és szeretetére, és tegyen alkalmassá arra a küldetésre, amit Krisztus az egész Egyháznak adott.

  Kedves bérmálkozók! Amikor most a Szentlelket megkapjátok, gondoljatok bele, hogy ő az, aki képes arra, hogy egységessé, Isten akarata szerint működő egésszé tegye egyéni gondolkodásunkat és közösségünk, vagy akár egész társadalmunk életét. Alexandriai Philón a Bábeli toronyról szóló bibliai elbeszélés kezdőmondatát, amely szerint „az egész földnek ugyanaz volt a nyelve és ugyanazok voltak a szavai” (Ter 11,1), különös értelemben magyarázza. Nem azt találgatja, hogy milyen lehetett hajdan az emberiség közös nyelve, hanem a következő sorok fényében értelmezi a kijelentést. Abban voltak egyhangúak az emberek, hogy szembefordultak az Istennel és olyan tornyot akartak építeni, amelynek teteje az eget éri. És ez az egyetlen rossz közös szándék végül mindnyájuk romlását okozta.[4]A torony összedőlt, a nyelvük összezavarodott, megszűntek egyetlen közösséget alkotni. Ugyanezt figyelhetjük meg szerinte a társadalmak életében. Ha egyvalamiben gyökeret ver a gonoszság, ez előbb-utóbb minden vonatkozásban tönkre teszi a közösség életét. És így van az emberi lélekben is: ha ragaszkodunk egyvalamiben a bűnhöz, a rossz szokáshoz, az önzéshez, akkor kisiklik az egész életünk.

  Kedves bérmálkozók! A Szentlélek az, aki a pünkösd csodájában visszafordítja a bábeli nyelvzavart, aki egységes egésszé teszi a Krisztusban hívő ember lelkét, a hívők közösségét, az Egyházat, és képes arra, hogy megújítsa a népek és az egész emberiség életét. Ebben a küldetésben vagyunk a munkatársai! Ha hallgatunk sugallataira, ha követjük Krisztus szeretetének útját, akkor áldott és boldog lesz az életünk. Ehhez kérjük ma mindnyájunk számára a Szentlélek segítségét!

Ámen.


[1] Vö. A Katolikus Egyház Katekizmusa, 734.
[2] Vö. A Katolikus Egyház Katekizmusa, 738.
[3] A Katolikus Egyház Katekizmusa, 732.
[4] PHILON, De confusione linguarum V-VI (15-20): Filone di Alessandria. Tutti i trattati del commentario allegorico alla Bibbia, testo greco a fonte, a cura di Roberto Radice, Milano 2012, 1047-1049.

Vissza a listához!


Levél a lapgazdának!