Isten hozta weblapunkon!
 

Esztergom-Budapest   2017/2   Nyár

FÉLMILLIÓ DOLLÁROS SEGÉLYT KÜLD FERENC PÁPA DÉL-SZUDÁNBA

  Félmillió dollárral támogatja Dél-Szudán lakosságát Ferenc pápa – derült ki A pápa Dél-Szudánért nevű humanitárius projektből, amelyet június 21-én ismertettek a Vatikánban. Peter Turkson bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés dikasztériumának elnöke elmondta, a pápa személyesen akart közel lenni Dél-Szudán szenvedő lakosságához, de az egyházfő októberre tervezett látogatását egyelőre elhalasztották az afrikai országban dúló konfliktusok miatt.
  A Szentatya nem mondott le arról, hogy elmenjen Dél-Szudánba, de addig is segíteni igyekszik, a mostani segélycsomag pedig hozzájárul a már folyamatban levő, egyházi szervezetek és intézmények működtette humanitárius projektekhez az egészségügy, a mezőgazdaság és az oktatás terén. Többek között két kórház részesül a pénzből, amely vetőmag és mezőgazdasági eszközök beszerzését is szolgálja, valamint oktatási és képzési programokat, például tanítók, szülésznők és földművesek képzését. A Vatikán szerint az összeg a mindenkori pápa által jótékonyságra felhasználható pénzadományokból származik, az Átfogó Emberi Fejlődés hivatalától, valamint magánszemélyektől.
  A 13 millió lakosú Dél-Szudánban az ENSZ szerdai adatai szerint 6 millióan éheznek, bolygónk egyik legsúlyosabb humanitárius válsága zajlik a törzsi konfliktusok és a 2013 óta polgárháború dúlta országban, ahonnan 1,8 millióan vándoroltak a közeli Ugandába, Kenyába, Etiópiába és Szudánba, főleg gyerekek.
  Szintén a Szentatya karitatív céljaira fordítják az úgynevezett péterfilléreket, amelyek gyűjtését minden katolikus templomban a Szent Péter és Pál apostolok ünnepe utáni vasárnap – az idén július 2-án – tartják. Tavaly a magyar Egyház közel 56 millió forintnyi adományt küldött, ám a Szentszék más módokon is elfogadja a hívek felajánlásait: lehet banki átutalással is segíteni a pápa által támogatott rászorulókat.
  A péterfillérek gyűjtése még a VIII. században kezdődött, amikor az újonnan megtért angolszászok önkéntes hozzájárulást küldtek a Szentatyának. Ekkortól alakult ki a „Denarius Sancti Petri” adományozása, amely a középkorban általánossá vált a kelet- és a nyugat-európai országokban egyaránt. Magyarországon 1993-ban indult újra a gyűjtés, a korábbi évtizedek állami akadályainak megszűnésével.

Somogyi Viktória





RÖVID HÍREK

  Erdő Péter bíboros kétnapos látogatást tett Rómában: június 28-án részt vett a konzisztóriumon, amelyen a pápa öt új bíborost kreált, június 29-én, Szent Péter és Szent Pál ünnepén pedig koncelebrált a pápa által bemutatott szentmisén. Néhány nappal korábban a főpásztor részt vett a Vatikánban a Törvényszövegek Pápai Tanácsának plenáris ülésén.

* * *

  Ferenc pápa megválasztásának negyedik évében, Szent Péter és Pál apostolok főünnepén hálaadó szentmisét mutatott be Alberto Bottari de Castello érsek, apostoli nuncius a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival a budapesti Szent István-bazilikában.

* * *

  A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia rendezvényén, a Katolikus Társadalmi Napokon is kiállították az együttérzés szobrát. A Hajléktalan Jézus-szobor június 25. és 27. között volt látható a győri Dunakapu téren. Timothy Schmalz kanadai szobrász műve április 11-én érkezett Budapestre, ahol Erdő Péter megáldotta, majd a Magyar Máltai Szeretetszolgálat országjáró körutat szervezett, hogy minél több helyen láthassák élőben.

* * *

  Több ezer zarándok vett részt a Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye Szent László-évben rendezett központi ünnepségén Szabolcs községben, a Szent László király által 1092-ben összehívott nemzeti zsinat helyszínén június 24-én. Az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka Erdő Péter bíboros, prímás volt.

* * *

  Május 25-én, Erdő Péter meghívására az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye 15 oktatási intézményéből 570 pedagógus és 120 vendég vett részt a Szent Adalbert Központban azon a konferencián, amelynek díszvendége Luis Antonio Tagle manilai érsek, a Katolikus Nevelésügyi Kongregáció tagja volt.

* * *

  Az Esztergom–Budapesti Főegyház-megye védőszentjéről, Szent Adalbert püspök és vértanúról emlékeztek meg Erdő Péter bíboros, prímás vezetésével április 22-én az esztergomi bazilikában. Az ünnephez kapcsolódóan rendezték meg a főegyházmegyei ministránstalálkozót, és átadták a Szent Adalbert-díjakat. A díj nagyérem fokozatában Sillye Jenő; kisérem fokozatában Gilyén Elemér, Hámori Gyula, Kalász Ákos és Reményi Károly részesült. A főpásztor Róna Gábor jezsuita szerzetest posztumusz oklevéllel tüntette ki. 1997 óta minden évben meghívják a főegyházmegye ministránsközösségeit Szent Adalbert ünnepén Esztergomba. Programjuk nyitánya az ünnepi szentmise, majd közös ebédet követően vetélkedőn vesznek részt. Ebben az évben az ötállomásos akadályverseny elméleti és gyakorlati feladatai a 450. születésnapját ünneplő Esztergomi Szemináriumhoz kapcsolódtak.





MINDEN FORRÁSOM BELŐLED FAKAD
A 2020-AS EUCHARISZTIKUS KONGRESSZUS ELŐKÉSZÜLETEI


  Egyre sűrűsödnek a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítésével kapcsolatos beszámolók, hírek. A következő találkozó Budapesten lesz, amit még tavaly jelentett be Ferenc pápa az előző, Cebuban tartott eseményen.
  Minden forrásom belőled fakad – ez lett a budapesti kongresszus mottója, melyet a Vatikán is jóváhagyott. Az esemény teológiai bizottsága által ismertetett magyarázat szerint az „Eucharisztiában való részesedés túl azon, hogy az egyházi közösség forrása, a Közép-Európában élő Egyház mai aktuális helyzetében még hangsúlyosabb jelentéssel bír, amennyiben elősegíti a népek és nemzetek közötti kiengesztelődést és egységet”.
  A budapesti programsorozat – a korábbi kongresszusokhoz hasonlóan – szintén nem csupán vallási esemény lesz, így előkészítéséhez és megvalósításához különböző társadalmi területek képviselőinek összefogására van szükség. Ahogy egy-egy világesemény előtt is egyeztetnek egymással a közélet, a kultúra, az egészségügy, a közlekedés és más területek képviselői, úgy ebben az esetben is szükség van közös gondolkodásra.
  Ennek szellemében június 15-én legfőbb közjogi méltóságok, kormánytagok, Budapest főpolgármestere, a tudományos és a kulturális élet jeles képviselői, gazdasági szakemberek jelentek meg a Budavári Prímási Palotában, hogy tanácskozzanak a közelgő eseményről. Erdő Péter bíboros köszöntő szavai után a Társadalmi Bizottság elnöke, Áder János köztársasági elnök nyitotta meg az ülést. Fábry Kornél, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főtitkára bemutatta a kongresszusok történetét és a szervezés jelenlegi állását, majd a három előkészületi év konkrét teendőiről esett szó. Az operatív feladatok és az illetékességi területek meghatározása után többek között azt vitatták meg a testület tagjai, hogy a kongresszuson miként jelenhetne meg méltó módon a magyar kultúra. Az alakuló ülés végén a résztvevők kiemelték: nem csupán az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye, de egész Magyarország óriási lehetőséghez jutott azáltal, hogy otthont adhat az eseménynek.
  Megkezdődött a kongresszus első előkészületi éve, amelyet Erdő Péter nyitott meg a Főegyházmegye hagyományos családi napján, június 5-én, Máriaremetén, ahol idén erről tartottak pódiumbeszélgetést a bíboros részvételével. Gőbel Ágoston, a világtalálkozó sajtóreferensének kérdéseire válaszolva Erdő Péter elmondta, az eucharisztikus kongresszusokat először nemzeti szinten tartották meg, később váltak nemzetközivé. Céljuk az volt, hogy erősítsék a katolikus hívek meggyőződését az Oltáriszentségben, és ennek erejét megmutassák a világ felé is. Ilyenkor lehetőség nyílik arra, hogy a nagyvilág számos országából érkező hívők egy ünnepélyes esemény keretében találkozzanak egymással. A budapesti kongresszusra való készület lehetőséget ad a plébániák, egyházmegyék és az egész Kárpát-medence közösségeinek ébredésére. A nemzetközi kongresszusok záróeseménye a Statio orbis, mely arra hivatott, hogy Isten áldását kérje az egész világra.
  A bíboros ezt követően átadta a plébániákról, a katolikus iskolákból, a lelkiségi mozgalmakból, illetve a különböző referatúrák képviseletében jelen lévő missziós küldötteknek a hivatalos megbízást és a pasztorális programot. Az ő feladatuk, hogy közösségeikben felpezsdítsék az eucharisztikus életet. Az első előkészületi év jelmondata: Az Eucharisztia keresztény életünk forrása.
  A máriaremetei programon ünnepélyesen leleplezték az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hivatalos logóját is, melyet pályázat útján választottak ki, alkotója Lampert János grafikusművész. Ezt követően a program zárásaként Erdő Péter bíboros az egyházmegye papságával mutatott be szentmisét.
  A missziós küldötteknek még márciusban megtartották az első képzést az esztergomi Szent Adalbert Központban. Az eseményen akkor százkilencvenen vettek részt, a második alkalmon ugyanott már csaknem háromszáz küldött jelent meg május 20-án.
  A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevélben hirdette meg a kongresszusra való felkészülést, amit Úrnapján olvastak fel a templomokban. Ez tartalmazta azt a fohászt is, amely először az idei csíksomlyói búcsún hangzott el, és Úrnapjától minden magyar templomban a szentmisék végén együtt imádkozzák el a hívek az Eucharisztikus Kongresszusért illetve közösségeink lelki megújulásáért a következő szavakkal:

„Mennyei Atyánk, minden élet forrása!
Küldd el Szentlelkedet, hogy az önmagát értünk feláldozó és az Oltáriszentségben velünk lévő Krisztust felismerjük és egyre jobban szeressük!
Ő Urunk és Mesterünk, barátunk és táplálékunk, orvosunk és békességünk.
Adj bátorságot, hogy az ő erejét és örömét elvigyük minden emberhez!
Add, hogy a készület ideje és az Eucharisztikus Kongresszus ünneplése egész hívő közösségünk, fővárosunk, népünk, Európa és a világ lelki megújulására szolgáljon!
Ámen!”

Gőbel Ágoston





ELBÚCSÚZOTT A FŐEGYHÁZMEGYÉTŐL SZÉKELY JÁNOS PÜSPÖK

  „Örömmel közlöm az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye papságával, hogy Őszentsége Ferenc pápa 2017. június 18-án dr. Székely János segédpüspök urat a Szombathelyi Egyházmegye megyéspüspökévé nevezte ki” – adta hírül a főegyházmegye rendkívüli körlevele, melyet Erdő Péter jegyez. A Főpásztor kifejtette: az egész közösség számára igen nagy kitüntetés a kinevezés, amely egyben Székely János eddigi eredményes szolgálatának és a papság, a papnövendékek, a főiskolai hallgatók, valamint a hívek iránt tanúsított kiemelkedő lelkipásztori szeretetének elismerése is. „Kísérje egész Főegyházmegyénk imája és szolidáris szeretete Püspök atya új szolgálatát” – fogalmazott a Bíboros.
  Székely János 1964-ben Budapesten született, 1991-ben szentelték pappá. Három évig tanult Rómában, 1997-től a Pázmány egyetem docense, több helyen volt káplán, majd plébános, 2006-tól az Esztergomi Hittudományi Főiskola rektora és tanára, sok más megbízatása mellett a Szent Adalbert Központ főigazgató-helyettese. A következő évben XVI. Benedek pápa febianai címzetes püspökké és esztergom–budapesti segédpüspökké nevezte ki.
  A püspök 2014-től a főegyházmegyei cigánypasztoráció munkájának előmozdítása érdekében a Gát utcai Kaníziusz Szent Péter-templomot is igazgatta, ahonnan szintén búcsúznia kellett. A június 30-i szertartáson nagy kincsnek nevezte, hogy „itt vannak a cigány testvérek is, akik családszeretetükkel, derűjükkel gazdagítják az Egyházat”. Sorban hálát adott a Cursillo mozgalomért, amelyet az egyik legerőteljesebb mozgalomnak nevezett, az Alpha-kurzusokért, a Szent Egyed közösségért, amelynek tagjai minden szegényben testvért látnak. Üdvözölte a Jézus Kistestvérei közösség női ágának szerzeteseit és a Nyolc Boldogság közösség tagjait is.
  Szentbeszédében rámutatott: Krisztus szeretetteljes ölelése áttöri a kirekesztettség szakadékát, és ez folyamatosan megismétlődik a kereszténység történetében. A Gát utcai templom a találkozás helye, ahol befogadjuk Istent és a testvéreinket – hangsúlyozta, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik a templomot és közösségeit építik, tudatva egyúttal: itteni munkáját Michels Antalt józsefvárosi plébános fogja folytatni.
  De üzenetében elköszönt a Főegyházmegye teljes közösségétől is a július 8-án Szombathelyen beiktatott Főpásztor: „Köszönetet mondok Bíboros atyának a belém helyezett bizalmáért, támogatásáért, azért a tágas világlátásért és egyházszeretetért, amit sugároz. Köszönöm segédpüspök társaim testvéri szeretetét, derűjét, imádságát. Köszönöm a paptestvérektől kapott rengeteg bátorítást, segítséget, jó példát. Köszönöm a világi keresztény testvéreim nagy-nagy szeretetét, amivel körbevettek. Származásom Egyházmegyéje mindig is forrás és inspiráló minta lesz a számomra. Kérem, imádkozzanak értem!”

Thullner Zsuzsanna





PAPI ZARÁNDOKLAT HORVÁTORSZÁGBA

  Erdő Péter bíboros a legnagyobb horvátországi Mária-kegyhelyre, Máriabesztercére, majd Károlyvárosba és Zágrábba zarándokolt Szent László évében, az Esztergom–Budapesti Főegyház-megye fiatal papjaival július 3. és 5. között. Máriabeszterce központi helyet foglal el a katolikus hitéletben, és hivatalosan is horvát nemzeti zarándokhellyé nyilvánították. Évente több százezer zarándok imádkozik a Boldogasszony csodatevő szobra előtt.
  Erdő Péter Zágrábban magyarul misézett a Mária mennybemenetele-székesegyházban, amely szertartáson részt vett Magyar József, hazánk horvátországi nagykövete is. Fiatal papjainkat fogadta Josip Bozanic bíboros is, aki legutóbb tavaly augusztus 20-án járt Magyarországon, Erdő Péter meghívására.
  A zágrábi püspökséget Szent László alapította, a 19. század óta érsekség. Sok hasonlóság van egyébként a horvát és a magyar egyház huszadik századi történelmében. Az 1945 utáni kommunista, egyházellenes hatalomátvételt mindenütt megszenvedték. Akárcsak Mindszenty Józsefet, Alojzije Stepinac zágrábi érseket is meghurcolták, bebörtönözték, amikor nemet mondott egy – Rómától független – nemzeti egyház megszervezésének igényére. A később internált főpásztor együtt szenvedett népével. Szabadulása után egy vidéki plébánián szolgált, végül a kommunista kormányzat lassan adagolt mérgekkel meggyilkolta. Szent II. János Pál pápa 1998-ban avatta szentté a vértanút, éppen a máriabesztercei kegyhelyen.

  A papi hivatás szűnni nem akaró nyugtalan fáradozás és keresés, hogy Isten országa terjedjen a szívekben, eljusson minden emberhez, és megváltoztassa a világ életét – hangsúlyozta Erdő Péter június 10-én, az esztergomi bazilikában tartott pap- és diakónusszentelésen. A szertartás keretében az érsek a főegyházmegye számára pappá szentelte Horváth Márton, Huszti Zoltán, Tihanyi Péter és Umhauser Ádám diakónusokat, valamint diakónussá Babos Áron, Szivák Tamás és Tóth Imre ötödéves papnövendékeket a zsúfolásig megtelt esztergomi bazilikában. A szentmise keretében került sor hat családos férfi állandó diakónussá szentelésére is. Horváth Lajos, Lesták Zoltán, Pernitz Ákos, Szarvas Levente, Szlávik András és Tóth László két év készület után részesült az egyházi rend első fokozatában.

EB





SZENT CHARBEL ATYA KULTUSZA GAZDAGRÉTEN

  Büszkeséggel fogadtuk Erdő Péter bíboros atya megtisztelő ajándékát, négy libanoni szent, Szent Charbel Makhlouf szerzetes, Szent Rafka apáca, Szent Nimatulla teológus és Boldog Esteban laikus testvér ereklyéjét, a gazdagréti Szent Angyalok-templom felszentelése alkalmával. Az angyalok szellemi lények, így nem lehetséges ereklyét őriznünk tőlük. Kedves felajánlás a Bíboros atya részéről, hogy egyházközségünk őrzésére bízta a Maronita Katolikus Egyháztól kapott szent emlékeket. Nemcsak az őrzés feladatát kaptuk, hanem ezen szentek kultuszának elindítását és ápolását is, élükön Szent Charbel atyával. Örömmel teszünk eleget ennek a megbízatásnak. Csodatévő szentet tisztelhetünk benne, aki szerzetespapi életében szoros közösségben élt az eucharisztikus Jézussal. Példájának követése segítséget nyújt imádságos életünk alakításában, a szentségimádás gyakorlásában, amely meggyőző előkészület lehet templomunkban a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra is. Így nem a csodavárás kap hangsúlyt Szent Charbel tiszteletében, hanem a természetes mindennapi igény kialakítása az Oltáriszentség előtti áhítatban.
  Megbízatásunk hangsúlyos elindításához szép alkalom kínálkozott Gazdagréten Héray András atya könyvének ismertetése és Kuzmányi István diakónus Libanonról tartott vetítettképes előadásával. Betekintést nyerhettünk Szent Charbel életszentségébe, megismerhettük azt az országot, ahol szerzetesként szolgálta Krisztus Egyházát. Kézenfekvő lehetőség volt a „Szent Charbel, a teljesség zarándoka” könyvbemutató plébániánk számára, hogy ezt az alkalmat ragadjuk meg a libanoni szentek nyilvános kultuszának elindítására. Szent Charbel ereklyéje előtt csokorba szedtük azokat az imádságokat, amelyek imakilenced formájában voltak eddig ismeretesek. Mindegyik fohász Isten kegyelmét kérte a csodatévő szent közbenjárására. Imádkoztunk a hit, a szenvedés, a helyes út, a keresztény erények, a béke, az istendicsőítés, a bűnbánat, az önfegyelem és az irgalmasság kegyelméért.
  Az Istennek szentelt élet vágya is áthatotta Charbel atya első nyilvános közösségi imáját. Bizalommal kértük közbenjárását, miután megismerhettük fegyelmezett, tiszta életét. András atya előadásából megtudhattuk, hogy példáját követve miként kerülhetünk közelebb Istenhez. Szent Charbel már életében rengeteg csodát tett, a testi és lelki gyógyításokon túl ha például sáskajárás pusztított, őt kérték meg a földművesek, könyörögjön Istenhez, hogy múljék el a veszedelem. Élete az utolsó lélegzetvételig Istennek szentelt élet volt. Ő maga kérte a kolostorban, hogy remete lehessen. Először nem akarták ezt megengedni neki, csak egy nyilvánvaló csoda után. A szerzetes olajat kért a lámpásába, hogy imádkozhasson és olvashasson mellette. Az egyik szolgáló vizet öntött bele, de csoda történt: mégis lángra kapott a kanóc, és egész éjszaka égett a lámpás.
  A libanoni remete élete a modern kor embere számára is meghívás. Egyrészt, hogy keressük azt a csendet, amely nem üres, hanem szeretettel, Isten jelenlétével megtöltött csend. Ezt tapasztalták meg mindazok, akik találkoztak a maronita szerzetessel, akitől a kétkezi munka sem állt távol. Nagyon sokat dolgozott a földeken, Isten dicsőségére. Az imádság teljesen átjárta az életét. Órákon keresztül imádkozott az Eucharisztia előtt térdelve. Ez meghívás számunkra is: tegyük félre fontosnak vélt dolgainkat, és ha csak néhány percre is, de mindennap boruljunk le az Oltáriszentség elé, ahol Krisztus vár bennünket, ismerjük fel, hogy Ő a legfontosabb.
  Szent Charbel atya ereklyéit templomunk leendő örökimádó kápolnájában fogjuk elhelyezni a többi relikviával együtt. Itt kap majd helyet a kápolna névadójának, Pietrelcinai Szent Pio atyának az ereklyéje is. Ő testén viselte Krisztus áldozatának fájdalmas sebhelyeit, a stigmákat, és áhítatos szentmiséivel ugyancsak az Eucharisztia imádásának követendő példáját nyújtja. Charbel atya és Pio atya olyannyira csodatévő szentek és rokon lelkek, hogy Charbel atyát a „Kelet Pio atyájának” is nevezik. A libanoni szentek ereklyéit három, cédrusfát ábrázoló tartóban őrizzük. A cédrus nemcsak Libanon jelképe, hanem a jeruzsálemi szent hajlékra is emlékeztet, ahol a választott nép Istent imádta. E nemes, drága fa méltó jelképe az Istennek szentelt életnek, örökimádásnak is.
  Szeretettel várjuk templomunkba mindazokat, akik Szent Charbel és a libanoni szentek közbenjárását kérve szeretnének imádkozni. Reméljük, hogy ebben az évben már véglegesen elkészül örökimádó kápolnánk, de addig is van lehetőség a szent ereklyék előtt imádkozni. Szeptember 16-án, a Nyitott Templomok Napján ismét lesz nyilvános közösségi imádság Charbel atya tiszteletére. Bíboros atyánk szentelési buzdításával tolmácsolom meghívásunkat a Szent Angyalok-templom meglátogatására: „Adja Isten, hogy ez a templom az ő tiszteletüknek is országos központja legyen, zarándokhely, ahol imádságban is kifejezhetjük együvé tartozásunkat a Közel-Kelet üldözött keresztényeivel, és részesülhetünk lelki gazdagságukban.”

Szederkényi Károly





VÁR A NYÁR! – KARITÁSZTÁBOROK

  A tanév befejeztével országszerte számos helyen újra megnyíltak a karitásztáborok, amelyek közül az elsőt Olaszfalu–Alsóperén indította Márfi Gyula veszprémi érsek és Écsy Gábor országos karitászigazgató. Ezekben a táborokban a karitász plébániai önkéntesei által ajánlott, nehéz helyzetben, sokszor mélyszegénységben élő családok gyermekei, fogyatékkal élő fiatalok – több mint ötezren – vehetnek részt a nyári szünet tíz hete alatt. Sokuk számára ez az egyetlen nyaralási lehetőség. A karitásztáborok közt bentlakásos, napközis, tematikus illetve kézműves tábor egyaránt található, amelyeknek a helyszínei balatoni üdülők, plébániák vagy egyéb közösségi szállások. Az egyhetes nyaralások természetesen ingyenesek, az önkéntesek színes programokat állítanak össze kirándulással, játékos vetélkedőkkel, és ahol lehet, strandolással.
  Főegyházmegyénkben a karitász hét csoportjának szervezésében több mint százötven gyermek táborozik. Emellett szinte minden plébániai közösség indít nyári programokat. Több plébániai karitászcsoport is különböző magyarországi kistelepülésekre szervezi táborát, a lelki programokon kívül a hazaszeretetre nevelést, a helyi szokások, kulturális értékek megismerését hangsúlyozva. A fővárosban például az állatkerti, csokigyári, természettudományi múzeumi látogatások mellett a városnéző túrák a legnépszerűbbek: bár a résztvevők többsége budapesti, közösségben még lenyűgözőbb a sok érdekes látnivaló. A központi tábor Miskolctapolcán, a Szent József Otthonban működik, melyet részben önerőből, részben jelentős külföldi segítséggel 2006-ban újított fel a főegyházmegyei Karitász Központ.
  A Dél-pesti Karitászrégió munkatársai a helyi családsegítő és gyermekjóléti központtal együttműködve negyven gyermeket visznek a fonyódligeti Erzsébet táborba, a Balaton partjára. A hátrányos helyzetben élő kicsiket a régió munkatársai saját területükről és Budapest X. kerületéből választották ki. A szeretetszolgálat munkatársainak áldozatos szolgálata sok gyermek számára jelent örömet és életre szóló élményt.

Csapó Török Viktória






Levél a lapgazdának!