Isten hozta weblapunkon!
 

Esztergom-Budapest

NAGYBOLDOGASSZONY KARITÁSZ

  A kispesti főplébánia karitásza Hegedűs László plébános kezdeményezésére 1990 tavaszán alakult meg. A Nagyboldogasszony nevet a 15. évforduló alkalmával vette fel csoport. A szegények, rászorulók számára ruhaosztással kezdtünk, amit azóta is folyamatosan végzünk. A ruhaadományok szinte 100%-a használt ruha, amit a hívektől és a kerület lakóitól kapunk. A rászorulók ezt ingyen kapják a szükségleteiknek megfelelő mennyiségben. 1990 után egyre nagyobb számban jelentek meg a hajléktalanok is. Az idős hívők bontott fonalból évente 120-140 db takarót készítenek, belekötve imádságos szeretetüket, és mint Teréz anya takaróit juttatják el azoknak, akiknek erre szükségük van. Pályázatok segítségével karácsony előtt megvendégeljük és megajándékozzuk egy műsor keretében az egyházközség időseit és a támogatott 60-80 hajléktalant. A ruhaadományokból célzottan juttatunk kérésre más karitatív szervezeteknek és csoportoknak évente kb. 500-600 zsáknyit, és a hajléktalanokat is ellátjuk ruhaneművel 400-600 alkalommal. 100-120 családot, 40-50 egyedülállót adománnyal, ruhaneművel támogatunk. Nyaranta 1997-től a kerületben nehéz körülmények között élő családok gyermekei közül 30 főt táboroztatunk ingyenesen a Szent Erzsébet Karitászközpont támogatásával, saját szervezésben és személyzettel.
  A rászoruló gyermekek kiválasztása az önkormányzati családsegítő munkatársainak ajánlása alapján történik. A kerületi védőnők szervezésében a gyesen, gyeden levő kismamáknak és gyermekeiknek havonta kismama klubfoglalkozás van a plébánia közösségi házában. (Az egyházközség kismamái is rendszeresen összejönnek a „Magnificat” kismama klub keretében.)
  Évente rendszeres lelki zarándoklatot tartunk a karitászmunkában résztvevők számára. A munkatársaknak havonta gyűlést tartunk, ahol a feladatok megbeszélése, megszervezése történik. Ilyenkor alkalom van egymás lelki megerősítésére is. Folyamatosan részt veszünk az egyházközség és az egyházmegye programjaiban is. Az önkormányzattal korrekt az együttműködés. Az egyházmegyei és az országos karitásszal intenzív a kapcsolatunk. A kerület más egyházi karitászszervezeteivel rendszeresek a találkozóink, eszmecseréink, alkalmanként segítünk egymásnak. Az egyházközség más tevékenységű csoportjaival a feladatorientált együttmunkálkodás szinte mindennapos. Kölcsönösen segítjük egymást a Szent Ignác Szakkollégiummal és az UNUM nővérekkel a karitatív feladatok ellátásában.
  Főbb és rendszeres támogatóink a kerületi és a fővárosi önkormányzat – ahonnan a pályázatainkra kapott pénzbeni juttatásokból van módunk a táboroztatást, a karácsonyi megvendégelést finanszírozni –, az egyházi karitász szervezetek, egyházhoz kötődő és nem kötődő vállalkozók és magánszemélyek, iskolák.
  A önkéntes karitászmunkában résztvevők száma mintegy 25 fő, akiknek irányítását, a tevékenységek koordinálását az egyházközségi képviselőtestület karitászcsoportjának a vezetője, Szigetvári Györgyné Rozika látja el.
  A Jóistenben bízva és a segítségét kérve, még sohasem volt olyan feladat, amit a végtelen kegyelmével ne tudtunk volna így, vagy úgy megoldani…

Csorba Ottó


A RENESZÁNSZ NYOMAI ESZTERGOMBAN

  Az idei reneszánsz év egyik kiemelt helyszíne lehetne Esztergom, hiszen a Várhegy és környéke számos késő középkori és reneszánsz hazai emléket őriz. A város mai arcát a török uralom utáni újjáépítés világi és egyházi építkezései határozzák meg. A XIX. századi Bazilika és környéke historizáló szépségével, monumentalitásával, vallási és kulturális tartalmával a megelőző korok méltóságát idézi, a reneszánsz kor táján megszakadt folytonosságot állítja helyre.
  A tatárjárás után a királyi udvar Budára költözött, s Szent István szülőhelye a késő középkor európai egyetemein tanult, sokoldalúan művelt érsekeinek székhelyévé vált. Széchy Dénes, Vitéz János, Bakócz Tamás a XV. századtól a XVI. század elejéig nem csupán az egyházmegye kormányzásának feladatát látták el, hanem aktívan részt vettek a hazai és a nemzetközi politikai életben. A kapcsolatok máig fennmaradt ékes bizonyítékai a könyvek, oklevelek, építészeti, képző- és iparművészeti alkotások érzékeltetik azt a magas színvonalú kulturális igényességet, melyet a XIX. századi prímások is magukénak vallottak. A Bakócz-kápolna megmentése és integrálása az új székesegyházba vitathatatlan célja volt az építtetőknek. A Bazilika építésének befejező szakaszában a korábbi klasszicizmust meghaladva Simor János prímás (1867-1891) a reneszánsz formanyelvet helyezte előtérbe és a belső díszítést is ennek az eszménynek rendelte alá. A Bakócz-kápolna rekonstrukcióját ő fejezte be. A prímási palotát ugyancsak a humanizmus korának nagy itáliai palotáira emlékeztető stílusban építtette meg a Vízivárosban, hogy abban a nagy elődök példáját követve könyvtárat és múzeumot rendezzen be. Az érseki várban az ásatások csak a XX. század 30-as éveiben indultak meg és ekkor kerültek elő az itáliai művészek kezének tulajdonítható XIV. századi freskók a várkápolnában és a szomszédos palotaszárny XV. századi erény- és csillagjegy ábrázolásai, melyek a napjainkban végzett restaurálás és művészettörténeti kutatás kapcsán a közérdeklődés homlokterébe kerültek. Amint a restaurálás, az épületek állagmegóvása befejeződik, a Magyar Nemzeti Múzeum intézményeként működő Vármúzeum újra megnyitja az említett területet a látogatók számára.
  Az esztergomi egyházi gyűjtemények, a Főszékesegyházi Könyvtár, a Prímási Levéltár, a Simor Könyvtár, a Főszékesegyházi Kincstár és a Keresztény Múzeum olyan reneszánsz emlékeket őriznek, melyek a keletkezésük idején is Esztergomhoz, az egyházmegyéhez, illetve az országhoz kötődtek, illetve a műgyűjtő hercegprímás Simor János vásárlásai útján kerültek az egyház tulajdonába. A Kincstárat 1883-ban nyitotta meg a Bazilikában, és az azóta folyamatosan várja a látogatókat. Magyar és külföldi zarándokok és turisták milliói láthatták már őrzési helyén a Mátyás király idejében reneszánsz talapzattal kiegészített ún. Mátyás-kálváriát, a Mátyás- és a Bakócz-miseruhát, az apostoli keresztet és még néhány reneszánsz stílusú, itáliai, német és magyar mesterek által készített ötvöstárgyat.
  A Keresztény Múzeum állandó kiállítása 1875 óta látogatható. Egyedülálló itáliai reneszánsz gyűjteménnyel rendelkezik, mely a trecento-tól az érett reneszánszon át a manierizmusig szép példákon keresztül személeti a festészet történetének meghatározó korszakát. Mindkét kiállítóhely tervezi – az egyre szűkülő közgyűjteményi támogatás ellenére –, hogy a főszezonra külön feliratozással, ismertető táblákkal hívja majd fel a figyelmet a reneszánsz tárgyakra. A könyvtári és a levéltári anyag sérülékenysége nem teszi lehetővé az állandó kiállítást, de 1-2 hónapos tárlat keretében szeretnénk bemutatni ezek kincseit is.

Kontsek Ildikó


KÓDEXEK A FŐSZÉKESEGYHÁZI KÖNYVTÁRBAN

  A reneszánsz a XV. és XVI. századi európai kultúra és művészet összefoglaló elnevezése. Itáliában a művészeteket pártoló gazdag családok tevékenysége és a pápák támogatása nyomán virágzott. Az itáliai reneszánsz Európa többi országát megelőzve először Magyarországra plántálódott át. A könyvkultúra területén is sokat jelentett: divat lett a könyvgyűjtés, a gazdagon díszített könyvekből álló gyűjtemények uralkodók, főurak féltett kincseivé váltak. Magyarországon Vitéz János esztergomi érsek könyvtára volt az egyik leggazdagabb ilyen gyűjtemény, amelyről Regiomontanus is ír 1490-ben megjelent művében: „Az esztergomi várban… anyagi áldozattal és gonddal létesítettél… egy értékes könyvtárat, mely tele van mindenféle kódexekkel.”
  Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár több reneszánsz kori kódexet őriz. Van köztük több gazdagon díszített mű, mint például a befejezetlenségében is egyik legszebb magyarországi kódex: a Budán készített Bakócz-Graduale, amely Bakócz Tamás esztergomi érsek megrendelésére készült. A magyar nyelvemlékek sorában kiemelkedő helyet foglal el a Nagyszombati Kódex, amelyet az óbudai klarisszák számára készítettek és a Jordánszky Kódex, amely az egyik legkorábbi magyar nyelvű bibliafordításunk. Ezek a magyar nyelvű kódexek a női szerzetesrendek számára készültek, hisz tagjaik nem tudtak latinul, márpedig a Szentírást és az imádságos könyveket magyarul kellett a kezükbe adni. Iskoláskönyvet is őriz a könyvtár ebből a korból: a Szalkai-kódexet. A kézirat Szalkai László esztergomi érsek hagyatékaként került a könyvtár állományába. A mohácsi csatában elesett érsek 1489-90-ben írta Sárospatakon a városi plébániai iskola tanulójaként.

Czékli Béla


A KATOLIKUS BUDAPEST

  Az Egyháztörténeti Bizottság március 8-án a budavári Prímási Palotában kerekasztal-megbeszélést tartott a Katolikus Budapest című új kiadványsorozatról meghívott történészek, levéltárosok, muzeológusok, művészettörténészek társaságában. Erdő Péter bíboros részletes bevezető előadásával fejezte ki a Főegyházmegye szándékát és támogatását az alapvető mű létrehozásával kapcsolatban. Hasonló példaértékű munkát már kiadott a budapesti zsidó és a református közösség.
  A közreműködők feladata – az Egyháztörténeti Bizottság által kidolgozott tematika szerint – Budapest mintegy 105 plébániája történetének feldolgozása, bemutatása. A munkában résztvevő kutatók számára a Bizottság összeállította a legalapvetőbb irodalmat, valamint a levéltári keresést segítő adatokat.
  A tervezett összeállításhoz a váci, székesfehérvári egyházmegyei levéltárak mellett a legfontosabb kutatóhely az esztergomi Prímási Levéltár. A majdan itt kutatást végzőknek olyan feljegyzés is készült, ahol a pontosabban körülhatárolt téma kategóriánként is fel van tüntetve. Reményeink szerint további hasznos anyag található Budapest Főváros Levéltárában, esetenként a Magyar Országos Levéltárban, és kiemelkedik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye is.
  Nem hanyagolható el egyes plébániák levéltára, ahová megbízólevéllel juthatnak el az adott területet feldolgozó szakemberek. Az egyes templomoknál figyelembe kell majd venni az alapítás körülményeit, az ott lakók nemzetiségi, felekezeti hovatartozását. A plébániák területén található templomigazgatóságok, templomok is helyet kapnak majd a kiadványban. Fény derül az egyházközségek megalakulásának körülményeire, a patrónusválasztás okára. Fontos az épített örökség, a templom, a benne lévő festmények, szobrok, harangok és felszerelések ismertetése. A kápolnák, temetők, kripták is szóba kerülnek majd a tervezett anyagban.
  Bízunk benne, hogy a kutatómunka eredményeképpen a megjelenő kötet igényes formában ad majd képet Fővárosunk katolikus hagyományairól és jelenlegi életéről.

B.M.



Levél a lapgazdának!