Isten hozta weblapunkon!
 

Erdő Péter Esztergomban mutatott be szentmisét hamvazószerdán

(Frissítve: 2017. március 2.)
  Erdő Péter bíboros, prímás ünnepi szentmisét celebrált hamvazószerdán, március 1-jén az esztergomi bazilikában.
Az elhangzott szentbeszéd elolvasható Beszédek rovatunkban.
Videó megtekinthető ide kattintva!


A Főpásztor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában nyilatkozott.

Erdő Péter: a nagyböjt az értékesebb élet keresésének időszaka

  A nagyböjt nem pusztán önsanyargatás és önmarcangolás, hanem az értékesebb élet keresésének időszaka - monda Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerdán.
  Kiemelte: a húsvéti felkészülés egyszerre a lemondás és a segítő szeretet cselekedeteinek ideje.
  Az Istennel való találkozás különös fénybe helyezi az embert, az erre készüléshez pedig hozzátartozik a megtisztulás, a bűnbánat. De ilyenkor "elsősorban arról kell lemondanunk, hogy öntudatlanul sodródjunk az életben. Tudatosan, megfontoltan kell élnünk, ez pedig jelentheti azt is, hogy elhagyjuk rossz szokásainkat, és azt is, hogy segítünk másoknak" - mondta.
  A kényelemről kell lemondania az embernek, ami megakadályozza abban, hogy kilépjen önmagából, és odaforduljon a másik emberhez.
  A bíboros kitért arra: a keresztények már a 6. századtól szerdán kezdik el a nagyböjtöt. Ez volt az az időszak, amikor a nyilvános vezeklők megkezdték bűnbánatukat, és a bűnbánat jeléül hamut szórtak a fejükre. Később, amikor megszűnt a nyilvános vezeklés, minden hívőt megjelöltek hamuval, és ekkor kapcsolódott hozzá a felhívás, amit a pap mond: "Emlékezz ember, hogy porból vagy és porrá leszel!", vagy "Térjetek meg, és higgyetek az evangélium jó hírében!".

Fotó: Nemes Zsuzsanna
Forrás: E.B., MTI



Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt

(Frissítve: 2017. február 24.)

  A húsvétra felkészítő negyvennapos böjt hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén március 1-jére esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével. Erdő Péter bíboros, prímás ezen a napon 17 órakor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét a nagyböjt kezdetén.

  A hamvazószerda arra az ősi hagyományra vezethető vissza, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emlékét a mai napig őrzi a szertartás: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, közben pedig ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.

  Mivel a vasárnapokat az Egyház nem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki.

  A nagyböjt azért tart pontosan negyven napig, mert a Szentírásban és az abból kiinduló keresztény hagyományban a negyvenes szám mindig az egyes események jelentőségét emeli ki. (Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében.)

  A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A XI. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az Egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.

  A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely a XIII. század óta jelképezi a liturgiában a bűnbánatot. Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el a nagyböjt egész folyamán a szentmisékben az alleluja, amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejeződése; a templomot ez időszakban nem díszíti virág. Az Egyháznak sajátosan a nagyböjthöz kötődő szertartása a keresztúti ájtatosság, amelyen a hívek mintegy végigkísérik Krisztust a kereszthalála felé vezető úton.

  A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságát állítja középpontba, kifejezi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Húsvétra készülve az Egyház a böjt mellett az ima és az alamizsnálkodás (a szegények megsegítése) lelkületét ajánlja híveinek.

E.B.



Levél a lapgazdának!