Isten hozta weblapunkon!
 

Mudrák Attila fotóművész az esztergomi városi könyvtárban

(Frissítve: 2017. február 23.)
  A Helischer József Városi Könyvtár 2017. február 20-i Köztünk élnek sorozatának meghívott vendége Mudrák Attila műtárgyfotós volt. A műtárgyfotózás mellett a Kárpát-medence szakrális, vallási, kulturális, építészeti öröksége, az architektúra és a természeti táj kapcsolata jelenik meg színes fotográfiáin. Elsősorban albumokban, könyvekben, folyóiratokban publikált táj- és városképei, valamint a műtárgyfotói tették országszerte ismertté. Fotográfusi szemléletét alapvetően a konstruktivitás és a líraiság különös ötvözete jellemzi.

  1958-ban született Esztergomban. Korán megismerkedett a művészettel, 6 hetes korában Bajor Ágost festőművész portrét készített Attiláról. Gyermekkorában a Bazilikában ministrált, volt jegyszedő, illetve ötödmagával harangozó a harangtoronyban. (Akkoriban 5 ember kellett a harangozáshoz.)

  14 éves korában Eitler mester megmutatta neki a fotóelőhívást. Az otthonáról és családja többi tagjáról készített felvételeket, melyeket aztán a fürdőszobába zárkózva hívott elő. Az első fényképezőképe Smena volt, melyet később Praktika tükörreflexes fényképezőgép követett. Az érettségi vizsgát a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban tette le, a gimnáziumi évek alatt épületeket, embereket, családtagokat és osztálytársakat fényképezett.

  1975-ben Lékai László esztergomi érsekről készített fényképeket egy egyházi szertartás kapcsán, melyek eljutottak a bíboros úrhoz. Ez vezetett oda, hogy felkérték Attilát az egyházi események fotózására. Érettségi után nem vették fel a Kecskeméti Főiskolára. Bartl Lenci, az akkori kanonok, már ismerve korábbi képeit, ajánlotta Attilának, hogy hivatásának a fényképezést válassza.

  1976-tól fényképészgyakornok Szelényi Károly mellett a Corvina Könyvkiadónál. 1978-tól másodállásban, 1980-tól napjainkig főállásban fotográfus a Keresztény Múzeumban. A Keresztény Múzeum, a Kincstár, a Levéltár és a Főszékesegyházi Könyvtár hivatásos műtárgyfotósa, ami azt jelenti, hogy csak ő fényképezheti le a gyűjteményükbe tartozó kiállítási tárgyakat. Esztergomban páratlanul gazdag és értékes egyházi gyűjtemények vannak, Attila megjegyezte, hogy kár, hogy ezek létezéséről nem sokan tudnak.

  1979-től jár hosszabb időre Erdélybe, az utóbbi években a Teleki Alapítvány megbízásából. Az alapítvány a határainkon túli magyar vonatkozású épített örökség kutatását, dokumentálását és felújítását végzi el. 2015-ben indították el a Rómer Flóris tervet, amelynek keretében 2016-ban közel 100 Kárpát-medencei műemléken kezdődtek állagmegóvási, felújítási munkálatok.

  Mudrák Attilának 2016 év végén az Országos Széchenyi Könyvtárban nyílt fotókiállítása. A fotók Kárpát-medence eldugott kis falvaiba, földrajzi és szimbolikus értelemben is a végekre kalauzolnak, ahol ma többnyire a reménytelenség és a szegénység az úr. Csak a sok száz évvel ezelőtt művészi gonddal megépített templomok tanúskodnak a valamikori gazdagságról, azokról az időkről, amikor ezeket a vidékeket még Európa gazdasági és kulturális vérkeringése látta el éltető erővel. A művészi fotók mégsem az elmúlás és a reménytelenség tükörképei. Sokkal inkább a szépség, a harmónia és az újjászületés reménye árad belőlük.

  A könyvtári beszélgetés alatt a résztvevők kivetítőn megtekinthettek többek között egy fotósorozatot, melyekről Attila szerénysége miatt csak utólag derült ki, hogy díjnyertes fotókat láttunk.

  Mudrák Attila Esztergomért emlékérem, Babits-díj tulajdonos. 2016-ban Megyei Príma-díjra jelölték, különdíjat kapott, a Reformáció Emlékbizottság fotópályázatán emberábrázolás kategóriában első helyezett lett. A személyére és munkásságra kíváncsi esztergomi emberek minden korábbi Köztünk élnek alkalmat felülmúlóan töltötték meg a könyvtár termét.

Fotó: Nyári Steindl Andrea
Forrás: Hámosné Szőke Anna/helloesztergom.hu



Levél a lapgazdának!