Erdő Péter: Máris meghozta gyümölcsét a katolikus-ortodox együttműködés

  Az Avvenire című olasz katolikus lapnak adott interjút Erdő Péter bíboros abból az alkalomból, hogy néhány hét múlva előadást tart a Rimini Meetingen. Az interjúban kifejti, hogy miért fontos a katolikus-ortodox párbeszéd és együttműködés, és a Meetingen tartandó előadása is szóba kerül.

  A magyar bíboros a beszélgetés elején arról beszélt, hogy mit jelent Európa, Nyugat és Kelet, a nyugati és az ortodox kereszténység. Mint mondja, beszélhetünk Európa keleti és nyugati feléről, bár egyek vagyunk. Máig érezhető nyoma van annak, hogy Diocletianus alatt kettéosztották a Római Birodalmat keletre és nyugatra. A latin és a bizánci kultúra világos különbözőségeket mutat. A XX. századi Kelet- és Nyugat-Európa politikai jellegű lett: kelet szovjet, nyugat az USA befolyása alatt állt.

  A vasfüggöny azonban nem létezik már. Létrejött az Európai Unió, amelyhez már volt kommunista országok is csatlakoztak. A bíboros rámutat: szükség van arra, hogy helyesen értsük és konstruktív módon dolgozzuk fel saját közeli és távolabbi múltunkat. Ha az állam merev dogmatizmussal megőrzi a szélsőséges liberalizmus elveit, amely távol áll a társadalom valóságos helyzetétől, akkor a korrupció és az anarchia a társadalmi és gazdasági élet destabilizálásának veszélyével fenyeget – vélekedik Erdő Péter bíboros.

  Az újságíró ezután a Katolikus Egyház és az Ortodox Egyház kapcsolatairól kérdezte az érseket. Erdő Péter örömét fejezte ki a Katolikus Egyház és Kelet-Európa ortodox egyházai közötti párbeszéd kibontakozása miatt. Elképzelhetjük, hogy milyen fontos volt ez az ortodox hit püspökök, papok, hívek számára, milyen megtartó erő az üldöztetés alatt – fejtette ki a CCEE elnöke. – Most ezek az egyházak felélesztik magas színvonalú keresztény kulturális és teológiai hagyományukat.

  A katolikusok és ortodoxok szinte teljesen egyek a hitben, ezért fájó a tudat, hogy még nem jutottunk el a teljes egységre – szögezte le Erdő Péter. Hozzátette: a magas szintű dialógus mellett van szerényebb formája párbeszédnek ott, ahol a keresztények megosztják a nem keresztényekkel az erkölcsi értékeket, a szociális tanítást. Az európai püspökkari konferenciák arra hivatottak, hogy főleg ezt a fajta együttműködést szorgalmazzák. E célból született meg a Katolikus-Orthodox Európai Fórum, amely máris meghozza első gyümölcsét a családdal kapcsolatos közös állásfoglalással.

  Erdő Péter a Rimini Meetingen is tart előadást, Filaret minszki ortodox metropolitával együtt, arról, hogy vajon egy művelt ember, egy mai európai hihet-e Isten Fia, Jézus Krisztus istenségében. A lap erre vonatkozó kérdésére a bíboros így válaszolt: „Megtisztelő számomra, hogy Filaret metropolitával adhatok elő, akit nagyon tisztelek. Témám felidézi ifjúkoromat. Akkor a vallást maradi dolognak tanították, amely elbutítja a népet. Ma is azt lehetne hinni, hogy egy európai modern ember nem lehet keresztény. Én meg vagyok győződve az ellenkezőjéről. Korunk bonyolult helyzete, a gazdasági mechanizmusok rossz funkcionálása, az emberi történelem és a társadalom értelmének és értékének keresése teszi szükségessé a világnézeti eszmélődést. Szerintem tehát egy modern európainak szembe kell néznie Isten, Jézus Krisztus és az Evangélium kérdésével.” Idén a Rimini Meetinget augusztus 22. és 28. között rendezik meg.

Forrás: Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Európai katolikus-ortodox fórum Trentóban

A család az emberiség kincse

(Frissítve: 2008. 12. 16.)
  Az első katolikus-ortodox fórum zárónyilatkozata

  Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) szervezésében első alkalommal rendeztek európai katolikus-ortodox fórumot december 11. és 14. között Trentóban. A találkozón a katolikus és az ortodox egyház összesen harminc képviselője vett részt Európa minden tájáról, az Uraltól az Atlanti-óceánig.

  A találkozó résztvevői záródokumentumukban is kifejezték mély bánatukat Őszentsége II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriárkájának hirtelen halála miatt, aki egyike volt a fórum kezdeményezőinek és támogatóinak.

  A fórum témája a család, az emberiség kincse volt. Európa kultúrájának kialakulásához számtalan család járult hozzá, akik iránt hálájukat fejezték ki a résztvevők. A négynapos találkozón a házasság és a család témaköréhez tartozó kérdésekről, valamint a szexuális erkölcs különböző vonatkozásiról folytattak megbeszéléseket. Elsősorban olyan antropológiai kérdésekkel foglalkoztak, amelyek döntő jelentőségűek a jelen és a jövő emberisége számára. A fórum abban kívánta segíteni a két felet, hogy meghatározzák a közös pontokat a társadalmi és erkölcsi kérdésekben, és felismerjék társadalmi és erkölcsi tanításuk hasonlóságát.

  A dokumentumban kiemelik: a házasság és a család a teremtett rend része, nem pusztán emberi döntés eredménye. A család alapja a házasság, a férfi és a nő Isten alkotta szövetsége. A záródokumentum három részben tárgyalja a fórumon felmerült kérdéseket: család és házasság, a család küldetése, javaslatok és kérések.

  A család és a házasság témakörében katolikus és ortodox beszámolók is elhangzottak, melyek során mindkét fél hangsúlyozta: a házasság a hitvestársak életre szóló szövetsége, testi és lelki értelemben egyaránt. A férfi és a nő testi kapcsolata Isten áldását viseli a házasságban, amely teljes egység, s egyúttal az emberiség fennmaradásának és a tiszta szerelem kifejezésének forrása.

  Mindkét fél elutasítja a homoszexuális kapcsolatokat, a fajtalankodás, a házasságtörés, a házastársi hűtlenség minden formáját csakúgy, mint a prostitúciót és a szabad szerelmet. Ugyanakkor felismerik a pasztorális feladatok szükségességét azon emberek között, akik rendellenes hajlamokkal rendelkeznek, illetve nem az evangélium erkölcsi tanítása szerint élnek.

  A család küldetését a mindkét fél által képviselt, közös szempontok alapján fogalmazták meg. Az első családnak adott isteni utasítás minden családra vonatkozik: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá.” (Ter 1,28) A katolikus és az ortodox fél egyetért abban, hogy az emberi élet házastársi aktus általi továbbajándékozásának egyedülálló erkölcsi környezete a család.

  A két egyház méltányolja azokat a nemzetközi dokumentumokat, amelyek támogatják a családot (pl. az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának azon kitételeit, amelyek minden ember családalapításhoz való jogát, illetve a társadalom alapsejtjeként definiált család állami védelmének jogosságát fogalmazza meg), ugyanakkor megjegyzik, hogy az utóbbi időben érezhetővé vált egy olyan törekvés, amely a gender (választott nem)-ideológia bevezetésének szándékával kétértelművé igyekszik tenni a nemzetközi dokumentumok szóhasználatát.

  A dokumentum különösen tragikusnak nevezi, hogy a XXI. században számos család nem tud megélni a szülők keresetéből, s ezért apák és anyák százezrek kényszerülnek rá, hogy elhagyják családjukat, és egy gazdagabb országban próbálják megteremteni a család eltartásához szükséges anyagiakat. Ez a válások számának drasztikus növekedésével jár, és számtalan gyermeknek okoz szenvedést.

  A modern, szekularizált társadalmi szemléletben sokszor megkérdőjeleződik az anyai hivatás fogalma. A katolikus és ortodox felek kitartanak az anyaság szent volta mellett, és hangsúlyozzák, hogy ezt a társadalomnak is el kell fogadnia.

  A dokumentum hangsúlyozza, hogy a szülők a gyermek elsődleges nevelői, s az emberi élet továbbadásához kötődik a szülőknek a gyermekneveléshez fűződő joga és kötelessége. A gyermek harmonikus fejlődését leginkább a család – az anya, az apa és a testvérek közössége – biztosíthatja. A szexuális nevelés különleges odafigyelést igényel.

  A záródokumentum foglalkozik a jelen kor társadalmi nehézségeivel, amelyek a mai ember, s így a családok erkölcsi magatartását is befolyásolják. Napjaink pénzügyi és gazdasági válsága mellett az egyházak a demográfiai válság miatt is aggodalmukat fejezik ki, amely különösen mélyen érinti az európai családokat. A két egyház arra figyelmezteti a politikai vezetőket, hogy időben tegyenek azért, hogy a családokat ismét kiemelt társadalmi értékként kezeljék.

  A fórum mindezek mellett háláját fejezi ki azokért a változásokért, amelyek a családokat segítik: az anyaság fontosságának elismerése a társadalomban és a gazdasági életben egyes országokban; pénzügyi és társadalmi segítség a hátrányos helyzetűeknek és időseknek.

  A záródokumentumban hat javaslatot, illetve kérést fogalmazott meg a fórum:
  A demográfiai válság leküzdése érdekében sürgetik a család és a házasság intézményének helyreállítását.
  Kifejezik meggyőződésüket, hogy Európa megújulásának záloga az egy férfi és egy nő házasságán alapuló család intézményének megerősítése.
  Felszólítják a politikai intézményeket, hogy biztosítsák a szülők jogát gyermekeik neveléséhez.
  Komoly veszélyt látnak abban, hogy a gyermekek szükségleteit és a családok jólétét szemmel láthatóan gazdasági érdekeknek rendelik alá.
  A fórum arra kéri a nyilvános intézményeket, gondoskodjanak arról, hogy a munkabér lehetővé tegye a méltó családalapítást és -fenntartást.
  A záródokumentum végül az emberiség jövőjét meghatározó erkölcsi döntésre hívja fel a figyelmet: „Válaszd az életet!" (MTörv 30,19)

  A fórumon tapasztaltak alapján a katolikus és ortodox képviselők célul tűzték ki, hogy meghatározott időközönként eszmecserét folytassanak küldetésük fontos kérdéseiről.

Forrás: Magyar Kurír

(Frissítve: 2008. 12. 15.)
Erdő Péter bíboros a trentói találkozóról és II.Alekszij pátriárkáról

  Az észak-olaszországi Trentóban december 11-én, csütörtökön az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa szervezésében megkezdődött az első katolikus-ortodox fórum a családról. A Vatikáni Rádió a találkozó jelentőségéről kérdezte a CCEE elnökét, Erdő Péter bíborost, aki megemlékezett a nemrég elnyunyt II. Alekszij pátriárkáról is.

  Erdő Péter bíboros elmondta: az első, amit jelentősnek tart, az, hogy a fórum egyáltalán létrejött, hiszen több éves előkészület előzte meg. A teológiai párbeszéd, amelyet katolikus részről elsősorban a Keresztény Egység Elősegítésének pápai tanácsa folytat, bizonyos lényeges dogmatikai kérdésekkel foglalkozik. Ugyanakkor a legszélesebb egyetértés van hitünknek a legtöbb tanításában, és ennek következtében a legtöbb erkölcsi kérdésben és az egyház társadalmi tanításának területén. Ezt az azonos meggyőződést egyrészt erősítenünk kell egymásban, vissza kell igazolnunk egymás felé kölcsönösen a közösségünket ezekben e kérdésekben, és lehetőség szerint keresni kell azokat az utakat, ahol együtt is tudunk tenni valamit ezeknek az értékeknek az érvényesülése érdekében.

  A találkozót néhány nappal előzte meg II. Alekszij pátriárka halála, akiről a fórum résztvevői megemlékeztek. Erdő Péter bíboros nagy elismeréssel szólt arról a szerepről, amelyet a katolikus-ortodox párbeszédnek és konkrétan a trentói fórumnak az előkészítésében Alekszij pátriárka magára vállalt. Egyike volt azoknak, akik kezdeményezték ezt a morális és szocális területen való rendszeres konzultációt és egyeztetést katolikusok és ortodoxok között Európában.

  Alekszij pátriárka nagyon sokat tett az orosz ortodoxia egységének megerősítéséért. Tudjuk azt, hogy páldául a nyugati világban élő orosz ortodox egyházszervezet és a Moszkvai Patriarkátus is az ő idejében jutott el a teljtes egységre – fogalmaz az interjúban.

  Vannak olyan megnyilatkozásai Alekszij pátriárkának, tette hozzá, amelyek a népek közötti kiengesztelődést szolgálták. Amikor a 90-es években Esztergomban járt, akkor bizony nemcsak a sajnálkozás, hanem a bocsánatkérés is elhangzott tőle az 1956-os eseményekkel kapcsolatban, ami rendkívül tiszteletreméltó, különösen abban az összefüggésben, hogy más esetekben a történelmünk során ilyenben nem nagyon volt részünk.

Forrás: Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

(Frissítve: 2008. 12. 10.)
  December 11. és 14. között tartják meg az észak-olasz városban az első ilyen találkozót, amelyet a CCEE, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa szervezett, Luigi Bressan trentói érsek együttműködésével. A CCEE elnöke, Erdő Péter bíboros szerint fontolóra kell venni egy európai katolikus-ortodox fórum létrehozását, ahol a közös lelkipásztori kérdéseket meg lehet vitatni.

  Csütörtöktől kezdve hét-hét európai katolikus, illetve ortodox szakértő, valamint három vatikáni szerv képviselői vitatják meg a család témáját, mint az emberiség javát. Erdő Péter elmondta: azért is döntöttek úgy Hilarion bécsi orosz ortodox püspökkel, hogy az előzőleg tervezett fórumot megtartják, mert így leróják tiszteletüket II. Alekszij pátriárka előtt.

  Három szempontból vizsgálják meg a kérdést: teológiai aspektusból nézve mi a család helye a teremtés tervében; jogi-kulturális szemszögből milyen változások jellemzik az országos és nemzetközi törvénykezést; illetve tanulmányozzák az olyan aktuális témákat, mint a házasság, az elvándorlás, a nevelés, a nemzedékek közötti kapcsolatok, a család a politikában és a gazdaságban, valamint a vallásos oktatás a családban és az iskolában. A katolikus-ortodox fórumon helye lesz az imádságnak is, pénteken pedig ökumenikus imavirrasztást tartanak a trentói székesegyházban.

  A fórumot megelőzően december 6-án és 7-én kötetlen találkozóra került sor Budapesten négy ortodox és négy katolikus képviselő részvételével. Erdő Péter bíboros szerint az elmúlt évtizedekben végbement történelmi és kulturális változások miatt a keresztény közösségek együttműködésére és tanúságtételére van szükség a keresztény értékek védelmében. Fontolóra kell venni egy európai katolikus-ortodox fórum létrehozását, ahol meg lehet vitatni a közös lelkipásztori kérdéseket.

Forrás: Vatikáni Rádió/Magyar Kurír