|
Erdő Péter bíboros levélben fordult a lengyel katolikus és az orosz ortodox egyház vezetőjéhez  (Frissítve: 2012. augusztus 18.)
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, a CCEE elnöke augusztus 17-én levélben üdvözölte Józef Michalik érseket, a lengyel püspöki konferencia elnökét és Kirill orosz ortodox pátriárkát, akik pénteken a varsói királyi várban megbékélési nyilatkozatot írtak alá.
Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke kifejezte a moszkvai patriarkátus és a lengyel püspöki konferencia között létrejött, történelmi jelentőségű nyilatkozat felett érzett örömét, és csatlakozott a felhíváshoz, amelyet a politikai vezetőkhöz és a kulturális élet szereplőihez intéztek annak érdekében, hogy támogassák kezdeményezésüket.
„Köszönetet mondunk Istennek ezért a példaértékű nyilatkozatért és reméljük, hogy segítségére lesz egész Európának az igaz emberi és keresztény értékek előmozdítása terén” – írta levelében Erdő Péter bíboros. Hangsúlyozta, hogy kezdeményezésük reményt ad a földrésznek, mert arról tanúskodik, hogy valóban Jézus Krisztus a mi békénk.
Kifejezte reményét, hogy a nyilatkozat az első lépés lesz a Lengyelország és Oroszország közötti kapcsolatok új útján és példát mutat mindenki számára, aki még nem bízta rá magát az isteni bölcsességre, amely a megbocsátáshoz és a kiengeszteléshez vezet.
Forrás: Magyar Kurír
A III. Európai Katolikus–Ortodox Fórum zárónyilatkozata (Frissítve: 2012. június 13.)
A III. Katolikus-Ortodox Fórumot Portugáliában, Lisszabonban rendezték meg, 2012. június 5. és 8. között, A gazdasági válság és a szegénység - Kihívások a mai Európa számára címmel. A Fórum házigazdája José da Cruz Policarpo bíboros, lisszaboni pátriárka volt. A Fórum résztvevői által megfogalmazott zárónyilatkozat szövegét az alábbiakban közöljük.
1. A III. Katolikus-Ortodox Fórumot Portugáliában, Lisszabonban rendezték meg, 2012. június 5. és 8. között, A gazdasági válság és a szegénység. Kihívások a mai Európa számára címmel. A Fórum házigazdája Őeminenciája José da Cruz Policarpo bíboros, lisszaboni pátriárka volt. A megbeszélés társelnökeiként Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke, valamint Gennádiosz sassimai metropolita, az Ökumenikus Pátriárkátus képviselője működtek közre. A két korábbi Katolikus–Ortodox Fórum (Trento, Olaszország, 2008. december 11-14., illetve Rodosz, Görögország 2010. október 18-22.) pozitív tapasztalatai után Európa katolikus püspöki konferenciái, illetve az európai ortodox egyházak képviselői együtt vitatták meg a gazdasági válság és ennek hatásai kérdését a keresztény hit fényében.
Ennek a találkozónak a lezárásaként szeretnénk megfontolásainkkal egyházaink keresztény híveihez fordulni, valamint mindazokhoz, akik osztoznak aggodalmainkban.
2. Európa napjainkban súlyos válságon megy keresztül.
Sok európai ember közvetlenül megszenvedi ennek a válságnak a hatásait, elsősorban a munkanélküliséget, a kilátástalanságot és a reménytelenséget. Minden európai aggodalommal tekint a jövőbe.
Egyházaink magukénak érzik ezeket a szenvedéseket és aggodalmakat, és odafigyelnek rájuk. Az a szándékuk, hogy híveikhez és minden európai emberhez eljuttassák a bizalom és remény üzenetét. Továbbra is bíznunk kell az Isteni Gondviselésben és saját képességünkben, hogy képesek vagyunk kijavítani a múltban elkövetett hibáinkat. Az a kötelességünk, hogy kijelöljük az irányt az igazságosságot és békét hozó jövő felé.
3. Történelme során Európa nem egyszer megmutatta képességét, hogy fejlődése irányát kijavítsa azáltal, hogy visszanyúlt a keresztény gondolkodáshoz és erkölcshöz, amit a Biblia, az egyházatyák hagyománya és a monasztikus hagyományok, illetve az Egyház szociális tanítása közvetítettek. Ezek Európa minden népének közös kincsét jelentik.
4. Egyházaink üzenete arra vonatkozik, hogy kijelölje az emberi személy helyét a teremtett világban, a társadalomban és főként a gazdasági életben.
A keresztény egyházak azt tanítják, hogy az ember beteljesedését teremtő és megváltó Istenében nyerheti el. Ezen a Földön semmi sem teljesítheti be az embert. Arra szól az ember hivatása, hogy e világ javainak segítségével felfedezze a kapcsolatot, ami a többi emberhez fűzi, a Teremtővel való egységben.
5. A szekularizáció folyamatának hatására sok európai eltávolodott ettől az alapvető kapcsolattól, amely Istenhez fűzi őt, és kizárólag a földi horizonton keresi az élet értelmét. Bizonyos materialista és hedonista gondolati áramlatok leszűkítő látásmódot kínáltak fel az embereknek, azt igyekeztek elhitetni velük, hogy a boldogság elérhető a javak halmozásával, hogy a szabadság valamennyi vágyunk kielégítéséből fakad és hogy a társadalom élete nem más, mint az egyéni érdekek összeadódása.
6. Az egyházak látják, hogy a jelenlegi válság nem csupán gazdasági jellegű. Ez a válság nem is csupán az erkölcsöt vagy a kultúrát érinti, hanem gyökere mélyebben, az antropológia, a spiritualitás szintjén van.
Azért jutottunk el idáig, mert a pénzügyek függetlenné váltak a valós gazdaságtól, a gazdaság viszont függetlenné vált a politikai akarat ellenőrzésétől, ez utóbbi pedig elszakadt az etikától.
Abból indulván ki, hogy tapasztaljuk Krisztus élő jelenlétét az egyházban, úgy véljük, a mai emberek legmélyebb vágyaikra úgy találhatnak választ, ha visszatérnek Krisztushoz és a keresztény hithez, készségesen befogadván a Szentlelket.
7. A társadalmat úgy kell megszervezni, hogy mindig az ember szolgálatában álljon és ne ennek ellenkezőjét tegye. Az ember természeténél fogva társas lény, ami elsősorban a családban ölt testet. Elutasítjuk az individualizmust, amely elszigeteli egymástól a személyeket, elválasztván őket egymástól. Minden személynek van saját célja és nyitott Isten végtelen szeretetére, s nem lehet úgy bánni vele, mint manipulálható puszta tárggyal, amely ki van szolgáltatva a hatalmasok érdekeinek. A keresztények a maguk részéről készek együttműködni minden jószándékú emberrel, hogy igazságosabb és emberibb társadalmat építsenek fel.
8. Ha az európaiak ki akarnak jutni a válságból – az emberiség többi összetevőjével vállalt szolidaritásban –, meg kell érteniük, hogy változtatniuk kell életstílusukon. A hívő számára ez azt jelenti, hogy újra kell építeni személyes kapcsolatát a Szentháromság egy Istenével, aki maga a szeretet közössége. Ez a kapcsolat túlmutat a puszta tudáson és etikai meggyőződésen. A válság alkalmul szolgálhat rá, hogy egészséges öntudatra ébredjünk. Az európaiaknak újra kell értelmezniük a gazdasági tevékenységet olyan nézőpontból, amely az emberi személyt és annak méltóságát teljességében és nem részére szűkítve tárja elénk. Amennyiben az emberi személyt visszahelyezzük az őt megillető helyre és alárendeljük a gazdaságot a teljes értékű és szolidáris fejlődés célkitűzésének, a kultúrát megnyitjuk az igazság keresésére és teret engedünk a civil társadalomnak és azon polgárok találékonyságának, akik kortársaik jólétéért akarnak tenni, ez megteremti a feltételeket, hogy új módon viszonyuljunk a pénzhez: a termelés és nem a fogyasztás oldaláról. Egyébiránt éppen ez az, amit a keresztény aszkézis hagyománya tanít a böjt és az osztozás fogalmával. Az egyházak arra buzdítják híveiket, hogy hangolják össze diakónusi szolgálatukat helyi és globális szinten is, hogy segítsék a szükséget szenvedőket és hozzájáruljanak egy igazságosabb társadalom kialakulásához.
9. Ezen elkerülhetetlen változás során előnyben kell részesíteni a munkát. Olyan tevékenységeket kell segíteni, amelyek munkahelyeket teremtenek. Mindenkinek méltón meg kell tudni élnie és ki kell tudni teljesednie a munkájának köszönhetően, és szolidárisnak kell lennie a többi emberrel. A korrupciónak és a kizsákmányolásnak minden formáját meg kell szüntetni.
10. A piac nem lehet névtelen és vak erő. Olyan hellyé kell válnia, ahol a személyek anyagi, társadalmi és szellemi fejlődését szolgáló javak és szolgáltatások cserélnek gazdát. A piacot úgy kell szabályozni, hogy az a személy teljes értelemben vett fejlődését szolgálja.
11. Nem lehetséges tovább folytatni a teremtett világ erőforrásainak elherdálását, szennyezni a környezetünket olyan módon, ahogy az ma folyik. Az ember hivatása arra szól, hogy a teremtett világ őrzője és nem felfalója legyen. Napjainkban tudatában kell lennünk a felelősségünknek, amellyel az eljövendő nemzedékeknek tartozunk: nem hagyhatunk rájuk értéktelen, élhetetlen környezetet.
Globalizált világunkban a népek életét vezérlő kéz nem lehet az egyéni vagy kollektív egoizmus láthatatlan keze, hanem csakis a kontroll és az átláthatóság politikájáé, amely a társadalmi szereplők és az államok döntéseit irányítja.
12. A bátorítás szavaival fordulunk a nemzeti kormányokhoz és az európai intézmények vezetőihez, akik azon fáradoznak, hogy meghatározzák a gazdasági és pénzügyi válságból kivezető helyes és igazságos utat, különösen odafigyelve azokra az országokra, amelyek nagyobb nehézségekkel küszködnek.
13. Üzenettel fordulunk a változás egyetlen olyan szereplőjéhez, aki képes társadalmainkat új életstílus felé fordítani: az európai polgárhoz. Ha az európai polgárok felismerik, mennyire fontos változtatniuk fogyasztási szokásaikon, akkor parlamenti képviselőik is követni fogják őket, az ipar is igazodni fog az új elvárásokhoz, az oktatás a polgárság józanabb, a szegények iránt is szolidárisabb felfogását fogja közvetíteni. Végezetül az európai embernek abban az örömben lehet része, hogy újjáéleszti keresztény gyökereit és foglalkozhat lényének lelki dimenziójával, amely egyedüliként képes választ adni a boldogságot és az élet értelmét keresőnek.
* * *
Eredeti nyelv: francia. A magyar fordítás az olasz szöveg alapján készült. Forrás: MKPK Satószolgálat/Magyar Kurír
Fatimában misézett Erdő Péter bíboros  (Frissítve: 2012. június 7.)
Fatimába, a híres portugál zarándokhelyre zarándokoltak Erdő Péter bíboros, a CCEE elnökének vezetésével a június 5. és 8. között Lisszabonban tartandó III. Katolikus-Ortodox Fórum résztvevői.
A látogatás központi eseménye a magyar kápolnában bemutatott szentmise volt.
A fatimai Magyar Keresztút felépítése az 1956-ban külföldre menekült magyarok kezdeményezésére és adományaiból jött létre. A 60-as években építették fel a kálváriát és a magyar kápolnát, amelynek mennyezetét Prokopp Péter mozaikjai díszítik – egyiken szent István királyunk látható, kezében a koronával. A hagyomány szerint ez az első olyan alkalom, amikor Szűz Máriának egy egész országot ajánlottak fel. A portugálok ezt számon tartják, és ezért a fatimai bazilikában is megtalálható első szent királyunk szobra.
Az Európai Püspöki Konferenciák és a moszkvai, szerbiai, romániai, grúziai patriarkátusok képviselői, valamint a ciprusi és az albán egyházak küldöttei a III. Katolikus-ortodox fórumon azt vizsgálják, hogy az egyházak milyen szerepük és cselekvési lehetőségük lehet a jelenlegi gazdasági válságtól szenvedő társadalmakban.
Forrás: Magyar Kurír
Erdő Péter bíboros nyitóbeszéde a III. Katolikus-Ortodox Fórumon  (Frissítve: 2012. június 6.)
„Nem szabad az embert adószámokra leszűkíteni, ahogy viszont sajnos napjainkban ez gyakran megtörténik. Ahhoz, hogy kijussunk a válságból, az embertől kell elindulnunk” – hangsúlyozta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, a CCEE elnöke a III. Katolikus-Ortodox Fórumot megnyitó beszédében június 5-én Lisszabonban.
Amint korábban hírt adtunk róla, az Európai Püspöki Konferenciák és a moszkvai, szerbiai, romániai, grúziai patriarkátusok képviselői, valamint a ciprusi és az albán egyházak küldöttei a gazdasági válsággal kapcsolatban vizsgálják az egyházak szerepét és cselekvési lehetőségeit – írja a SIR.
„Európánk egy virágzó korszak után – amikor talán néhányan úgy vélték, hogy a gazdasági növekedés folytonos lesz – most egy olyan gazdasági és pénzügyi válságban találja magát, amely valamilyen módon mindenkit érint. A jelenlegi helyzet alapján arra a megállapításra jutunk, hogy a válság nem kizárólagosan gazdasági és pénzügyi jellegű, hanem etikai, erkölcsi, sőt antropológiai is” – mondta a bíboros. Hozzátette: „a mostani válságnak egy felhívássá kell válnia: mindannyian felelősek vagyunk minden egyes ember iránt”.
A gazdasági és politikai vezetőknek pedig felhívta a figyelmét: „A gazdaság és a politika vagy az emberi élet és a szolidáris kapcsolatok előmozdítójává válik, vagy pedig a válság egyre mélyebb lesz.” Majd így folytatta: „Az emberek és kiváltképpen a szegények iránti figyelem az egész társadalom számára sürgetővé válik. Nem lehet meggyógyítani a társadalmat anélkül, hogy nem gyógyítjuk meg a tagjait. Ezért vannak olyan keresztények, akik mindig az élvonalban lépnek fel az ember, a család és a társadalom védelmében.”
A CCEE elnöke szerint a válságból való kiút nem egyszerűen egy új gazdasági vagy pénzügyi mechanizmus felfedezésén és nem is elméleti idealizmusból felépített gondolatok megvalósításán keresztül vezet. „Ha a válság alapjaiban fellelhető, hogy az ember és a család veszített jelentéséből, értelméből, akkor a megoldásnak is innen kell kiindulnia. Az egyénnek és a családnak nem pusztán a gazdasági és politikai érdekek középpontjában kell állniuk, hanem arra is hivatottak, hogy az egész társadalmi élet főszereplői legyenek.”
Beszéde végén a bíboros emlékeztetett: „Az Egyház meggyőződése, hogy ugyanúgy, mint más válságos időkben, ma sem állhatunk meg, és nem várhatunk arra, hogy csak a hatalommal rendelkezők tegyenek valamit. Korunk olyan kor, amelyben mindenki együttműködésre hivatott.”
Forrás: Magyar Kurír
A válság a témája a III. Katolikus-ortodox Fórumnak  (Frissítve: 2012. június 5.)
A gazdasági válság és a szegénység lesz a témája a III. Katolikus-ortodox Fórumnak, amit június 5-8. között tartanak a portugál fővárosban a lisszaboni érsek, José da Cruz Policarpo bíboros meghívására.
A résztvevők három szempontból vizsgálják meg a válságot: kutatnak annak gyökerei után, a rá adandó válasz után, valamint megvizsgálják az egyházak szerepének mibenlétét és cselekvési lehetőségeit is a mostani helyzetben – írja a találkozóról kiadott sajtóközlemény.
A közlemény szerint Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke leszögezte: nem csupán gazdasági-pénzügyi elemzést kívánnak nyújtani, habár a találkozón ezen területek szakértői is jelen lesznek. Erdő úgy látja: a mostani gazdasági visszaesés csupán a jéghegy csúcsa. A bíborosnak a közleményben idézett szavai bírálják a „kontrollálatlan liberalizmust”, amely ami a profitot a közjó elé helyezi, az egyéni sikert pedig a szolidaritás elé.
Nincs más megoldás, mint újra megtanulni szeretni egymást. Csak a „szeretet gazdasága” képes megbirkózni a válsággal – írja a közlemény. Ennek igazi modellje pedig Jézus Krisztus. Ezért Lisszabonban azt is vizsgálják, hogy milyen kapcsolat van a hiteles keresztény élet és a gazdaság világa közt, miként lehet a szentséget megélni a gazdaságban.
Az első katolikus-ortodox fórumot 2008-ban tartották az olaszországi Triesztben, témája pedig a család volt. A második találkozó Rhodosz szigetén volt 2010-ben, és az állam és az egyház kapcsolatáról szólt. A találkozókat a CCEE (Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa) és az Európai Ortodox Egyházak szervezete hívta életre. A fórumon nem teológiai kérdéseket tárgyalnak, arra ugyanis más keretek közt már van lehetőség, az ilyen kérdéseket 1980 óta közös teológiai bizottságban vitatják meg a felek.
A felek részéről a mostani fórumra érkező delegációk tagjai közt számos püspököt találunk, a katolikus delegációt Erdő Péter vezeti. A Szentszéket az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsából Bernard Munono Muyembe, a Hittani Kongregáció részéről pedig Bruni Luigino képviseli.
Forrás: Magyar Kurír
|
