|
Hálaadó papi zarándoklat Erdő Péter bíborossal a Papság Éve kegyelmeiért (Frissítve: 2010. június 28.) A papság évének lezárásaként Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a felvidéki Bácsfára és a Pozsony melletti kegyhelyre, Máriavölgybe hívta papjait imádkozni.
A zarándoklaton közel negyven pap vett részt. Alábbiakban Kránitz Mihály atya beszámolóját olvashatják:
Erdő Péter bíboros úr vezetésével 2010. június 22-én indult el a budapesti Szent István bazilikától két napos zarándokútra az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papi csoportja, azzal a céllal, hogy hálát adjanak a Papok Éve kegyelmeiért.
A zarándoklat részletes szervezésében Kiss-Maly László atya vállalt szerepet, aki figyelmes gondossággal volt jelen az út egész folyamán. Az úton levés kezdettől fogva jellemezte az ősegyházat, melyet szintén „útnak” neveztek, mivel a keresztény közösségre mindig jellemző volt az időben és a történelemben való előrehaladás. XVI. Benedek pápa tavaly június 19-én hirdette meg a Papok Évét Vianney Szent János halála 150. évfordulójára emlékezve. Az egyház kétezeréves útján világítótoronyként állnak a szentek, akik közül a Papok Évében XVI. Benedek pápa szándékának megfelelően, a plébánosok és a papok védőszentjére Vianney Szent Jánosra tekintett a lelkipásztorkodó papság.
A magyar katolikus egyházmegyékben, valamint kisebb-nagyobb keresztény közösségekben országszerte voltak lelkigyakorlatok, papi találkozók. Ezek közül kiemelkedik Raniero Cantalamessa, a Pápai Ház szónokának április 15-én tartott esztergomi előadása, akinek lelkesítő beszédére a határon belüli és a határokon kívüli egyházmegyékből is érkeztek papok és szerzetesek, hogy ezzel megújítsák lelkipásztori elkötelezettségüket.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papjai élükön Erdő Péter bíborossal útjuk folyamán felidézték a Papok Évének nagy eseményeit, hogy elmélyítsék papi életük misztériumát. A zarándokút első állomása Csallóközben a Somorjától 5 km-re lévő Bácsfa-Szentantali kegyhely volt, ahol a könnyező Szűzanya oltáránál mutattak be közös szentmiseáldozatot. A XIV. században épült ferences kolostor templomában 1715. június 19-én a Szűzanya kép szeméből könnyek folytak és váltak vérré, mely több napon át megismétlődött. A hely lelki üzenetének vonatkozásában különös jelentősége van annak, hogy itt raboskodott 1950 és 1960 között a ma már boldogként tisztelt Gojdics Péter Pál görög katolikus püspök a budapesti Központi Papnevelő Intézet néhai növendéke, valamint Hopko Bazil görög katolikus püspök is és Trcka Metód bazilita szerzetes tanár. A kegyhely érdekessége még ezen túlmenően, hogy itt ministrált hét évig Boldog Batthyány-Strattmann László 1892-1899 között.
A papi zarándokcsoport ezután Pozsonyba ment tovább, ahol a Szent Márton dómban emlékezhettek azokra a magyar királyokra, akiket ebben a székesegyházban koronáztak meg és azokra az esztergomi érsekekre is, akik a templom alatti kriptában nyugszanak. Közülük kiemelkedik Pázmány Péter bíboros, akinek a sírját nemrég találták meg. Domborművénél Erdő Péter bíboros a főegyházmegye nevében koszorút helyezett el. Emellett külön jelentősége volt a Stanislav Zvolensky érsek úrral való találkozás, Pázmány Péter restaurált birétumának megtekintése és a közösen végzett vesperás elimádkozása.
A zarándokút második napján a Máriavölgyi (Marianka) kegyhelyre utazott a papi csoport, ahol egy ősi legenda szerint egy rabló Szűz Mária álomban való intésére torzszülött gyermekeit a helyi forrásban megmosta, mire a gyermekek meggyógyultak. A forrásban egy olyan Mária szoborra bukkantak, melyet még Szent István király idejében 1030-ban faragott egy remete. Ezt a szobrot az 1380-ban I. Nagy Lajos magyar király által épített gótikus templom főoltárára helyezték. Ebben az időben telepedett le itt a magyar alapítású férfi Pálos rend. A XVI. századtól fogva Máriavölgyben volt a rend generális főnökének a székhelye.
A papság évének kegyelmeiért Erdő Péter bíboros Székely János segédpüspökkel és az egyházmegye papságával együtt ezen az egyháztörténelmi helyen adott hálát a múlt és a jelen kegyelmeiért. A szentmise végén a főpásztor a Szűzanya oltalmába ajánlotta a lelkipásztorokat, akik között jelen voltak a vidék magyar ajkú papjai is.
A hálaadó zarándoklat utolsó nagy állomása a Nyitrai Püspökség központjának megtekintése volt. A sziklára épült vár és püspöki székhely nagy történelmi múlttal dicsekedhet, mivel annak szláv eredete az V-VI. századra vezethető vissza. Az első templomot, melyet Pribina fejedelem épített, 830-ban szentelte fel a salzburgi érsek. A missziós központként működő hely innen bocsátotta ki a keresztény igehirdetőket a sokszor még pogány népek evangelizálására.
A nyitrai székesegyházban nyugszanak a zoborhegyi szent remeték, Zoerard András és Benedek ereklyéi, akik egyúttal az egyházmegye védőszentjei. A hit és a katolikus egyház ilyen nagy vértanúi közelében imádkozhatták a vesperást az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papjai a székesegyházban. Az imádság után került sor a város történelmi központjában szeminárium és a hatvanezres kötetet tartalmazó bibliotéka megtekintésére.
A visszaúton még Nyitra közelében egy kis faluban, Gerencséren állt meg a papi zarándokcsoport, ahol a hívek a plébánosukkal és a helyi polgármester asszonnyal köszöntötték a születés- és névnapját is június végén ünneplő főpásztort.
A végig baráti és imádságos légkörben zajlott kétnapos zarándokút élményeit és tapasztalatait a hazafelé vezető úton idézte fel főpásztorával együtt a papi csoport, megfogalmazva szándékát az ehhez hasonló lelki és egyházmegyei önazonosság szempontjából is értékes további lehetséges zarándokutak szervezésére.
Kránitz Mihály Galéria rovatunkban megtekinthetők a zarándoklaton készült felvételek!
Papi zarándoklat - hálaadás a kegyelmekért (Frissítve: 2010. június 21.) Több egyházmegye főpásztora a papság évének lezárásaként papjainak zarándoklatot szervezett. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a felvidéki Bácsfára és a Pozsony melletti legősibb kegyhelyre, Máriavölgybe hívta papjait imádkozni.
A június 22-23-ai zarándoklatra közel negyven pap jelentkezett, hogy a buszon főpásztorával együtt induljon imádságos lélekkel hálát adni hivatásáért.
Bácsfa, ez a Szent Antal kegyhely egykor az esztergomi érsek faluja volt. Nevét először 1205-ben említik oklevélben. 1238-ban már biztosan volt temploma, melyet 1852-ben bontottak le. Páduai Szent Antalnak szentelt ferences temploma 1660 és 1677 között épült a kolostorral együtt. 1828-ban harminchárom házában alig kétszázötven lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1849. május 12-én határában csata dúlt a honvédsereg és a császári csapatok között.
A papi zarándoklat második állomása Pozsonyba vezet, ahol a városnézés mellett a dómot is megtekintik a zarándokok, illetve Pázmány Péter bíboros sírkövén koszorút helyeznek el. Másnap indulnak Máriavölgybe, ahol szentmisét mutat be Erdő Péter bíboros felvidéki és magyarországi paptestvéreivel, majd megismerkednek a kegyhely történetével, melyet Juraj Augustin Kardos CCG mutat be nekik. A Kis-Kárpátok nyugati nyúlványánál, három ország (Ausztria, Szlovákia és Magyarország) határában álló kegyhely története a legenda szerint Szent István király idejébe vezet vissza. Remeték éltek a völgyben, hogy teljesen Istennek szenteljék életüket. Egyikük egy Szűz Mária szobrot faragott, ám amikor újból fellángolt hazánk területén a pogányság, üldözték a keresztényeket, a szobrot elrejtette egy odvas fába. Évekkel később egy asszony két beteg gyermeknek adott életet. Férjével sem volt könnyű dolga, mert goromba, a környéket rettegésben tartó férfi volt. Az asszony úgy vélte, Isten büntetésként adott nekik ilyen gyerekeket. Egyik álmában megjelent neki a Szűzanya, és azt tanácsolta, hogy menjen el a közeli erdőbe, s ott, az egyik odvas fa tövénél csörgedező patakban mossa meg gyerekeit. Az édesanya így is tett, a gyerekek meggyógyultak. A hagyomány szerint az édesapa is elment a patakhoz, ő találta meg a kis faszobrot, és kápolnát emeltetett neki, hálából a csodás gyógyulásért. A csodának hamar híre ment, ettől kezdve számtalan zarándok kereste fel a helyet, hogy Szűz Mária segítségét kérjék betegségben, különféle gondjaik, bajaik orvoslásában.
A papság évének egyházmegyei lezárása a szlovákiai Máriavölgyben - szimbólumértékű is. A Felvidékről, Szlovákiából ottani püspökök, papok járnak magyarországi kegyhelyekre is imádkozni, legutóbb például nemzeti kegyhelyünkön, Mátraverebély-Szentkúton jártak. Most, a hazánk területén élő bíboros-főpásztor és egyházmegyéjének papsága látogat el hozzájuk, ezzel is jelezve, hogy az egyház, a világegyház, annak papjai határokon átívelve szolgálják Istent, imádkoznak közbenjárásért a szentekhez, munkálkodnak az Úr szőlőskertjében.
Forrrás: Új Ember/B. L.
|