|
Erdő Péter folytatja a vizitációt egyházmegyéjében – a program során részt vett a Bajóti Karitász akciójában is  (Frissítve: 2010. június 18.)
Az idei esztendőben főpásztori látogatások indultak az Esztergom–Budapesti Főegyházmegyében. „Ezeken a látogatásokon Krisztust kell megjeleníteni, az ő személyes szeretetét” – mondta Erdő Péter bíboros a vizitációról. A program keretében június 17-én Tarján településen került sor a Bajóti Karitász akciójára, amelyben a bíboros is segédkezett.
A három évre tervezett, 150 plébániát felölelő látogatás-sorozat február 18. és 20. között az esztergom-belvárosi Szent Péter és Pál-plébánián kezdődött, majd az érseki székhely egyházközségei következtek. Azóta a főegyházmegye vidéki területén folytatódott az egyházlátogatás. Június 17-én, 18-án és 20-án Tarján, Héreg és Tardos településeket keresi fel a főpásztor, ahol Szabó Zoltán plébános, helyettes esperes a házigazda.
Az egyház évszázadok óta kötelességévé teszi a püspököknek, hogy látogassák végig egyházmegyéjük plébániáit, személyesen vagy megbízott útján. Egy-egy látogatáson a főpásztor megismeri a közösséget, de vizsgálja a személyi és dologi, anyagi feltételeket, az ingatlanokat, a templomot, a plébániát, a közösségi házat. Megtekinti a plébánia területén vagy közterületen álló kereszteket, szenteket ábrázoló szobrokat is, fogadalmi kápolnákat, kálváriákat. Találkozik az emberekkel, a plébánossal, a hitoktatókkal, a lelkipásztori kisegítőkkel, a hívekkel, és meghallgatja a gondjaikat, terveiket.
A program keretében június 17-én Tarjánban került sor a Bajóti Karitász akciójára, amelyben részt vett Erdő Péter bíboros is. 13 tonna élelmiszerrel megrakott (17 méter hosszú) kamion érkezett a Bajóti Karitász Régió falvaiba: Pilismarótra, Tokodra, Bajótra és Tarjánba – közölte Ferenczy Éva bajóti karitászrégió-vezető. A Katolikus Karitász immár negyedik éve tevékenykedik az Európai Unió Élelmiszersegély programjában, melynek célja a nehéz helyzetben élő emberek számára történő segítségnyújtás. A rászorulók listáját a helyi önkormányzat és a helyi karitász csoport közösen állítják össze. Idén eddig hétszáz tonna élelmiszert osztottak hatszáz településen.
Galéria rovatunkban megtekinthetők az eseményen készült felvételek!
Forrás: Esztergom–Budapesti Főegyházmegye/Magyar Kurír
Képek: Árendás Tamás
Folytatódik a kánoni vizitáció az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében  (Frissítve: 2010. május 7.)
Az esztergomi és a visegrádi esperesi kerületek után Erdő Péter bíboros érsek a bajóti esperesi kerületben folytatja az esztergom-budapesti főegyházmegye plébániáinak kánoni vizitációját. A főpásztori látogatások újabb állomásai Nyergesújfalu, Bajót, Mogyorósbánya és Péliföldszentkereszt. A plébániai látogatások újabb állomásairól Erdő Péter bíboros, prímás a Katolikus Rádiónak nyilatkozott.
A plébániák lelkipásztori látogatása ősidők óta a püspök kötelességei közé tartozik. Azt is kívánja az egyház, hogy legalább néha, személyesen is sor kerüljön erre, hiszen megbízott útján, például az esperesek segítségével a plébániákon évről évre van hivatalos látogatás, amikor ellenőrzik a gazdasági helyzetet, a lelkipásztori állapotokat, áttekintik a könyvelést, az anyakönyveket, és így tovább. A Szentszéknek a 2000-es évek elején, a püspökök szolgálatáról kiadott direktóriuma arra buzdít bennünket, hogy vegyük fel a kapcsolatot a plébánia hívő népével, lehetőleg közös liturgikus ünneplés keretében is, de személyes beszélgetésekre is teremtsünk lehetőséget csoportokkal, közösségekkel, lelkiségekkel. Az öregeket, a betegeket látogassuk meg. Vizsgáljuk meg a szociális helyzetet vagy az egyház karitatív tevékenységét, keressük a kapcsolatot az ott élő szerzetesekkel, de esetleg a helyi világi társadalommal vagy az olyan munkahelyekkel, amelyektől az ott lakó emberek megélhetése függ.
A látogatás élményekben igen gazdag és nagyon intenzív esemény. Eddig a plébániák tíz százalékát sikerült így felkeresnem, magát a látogatás-sorozatot három és fél évre tervezzük. Ezekről jegyzőkönyv is készül, ami egyháztörténetünk egyik legfontosabb forrásanyaga. Például a Batthyány-féle vizitáció, vagy ami a Pázmány féle egyház-látogatásokból fennmaradt, az a történészek számára ma is érdekes forrás. Természetesen nagy kihívást jelent, hogy nagyon rövid idő alatt, mondjuk félóránként, egészen különböző emberekkel, egészen különböző helyzetekben közvetlen, személyes kapcsolatot kell találni. Hála Istennek, az emberek szívesen fogadják, megvan rá az igény, megvan rá a nyitottság bennük, és így az emberi és kegyelmi kapcsolat tapasztalatom szerint létrejön, úgyhogy valóban, ezeknek a plébániáknak az életét is talán segíti, talán egy kicsit fölélénkíti egy ilyen látogatás, hasonlóan, mint ahogy például a plébániai missziók a maguk módján szintén megtehetik ugyanezt.
Az eddig meglátogatott helyszíneken szerzett tapasztalatokról Erdő Péter bíboros elmondta:
A fővároson kívüli rész egyházmegyénknek kisebb hányadát alkotja, a lakosság alig több mint tíz százalékát teszi ki. Ebben a vidéki részben is a történelmi központtal, Esztergommal kezdtük, ahol hat plébánia működik. De természetesen ebbe belekerült már a dorogi Szent Borbála plébánia, mert ugyanaz a személy látja el, mint az esztergom-kertvárosi plébániát. Ezután a visegrádi esperesi kerület következett, tehát kerületenként haladunk. Most a bajóti esperesi kerület felé léptünk tovább, ebbe beletartozik Nyergesújfalu, Bajót, Mogyorósbánya és Péliföldszentkereszt mint kegyhely, misézőhely és szalézi közösség. Péliföldszentkereszt soha nem volt önálló plébánia, ma sem az. Mogyorósbánya a XX. században lett önálló plébánia, addig Bajótnak volt a filiája. Ma úgy tűnik, hogy ez autóval nagy kerülő, de a régi világban, amikor az emberek gyalog és lovon közlekedtek, egy dombon keresztül könnyen eljutottak oda. Így aztán valamiféle lelkipásztori egységet képeznek ezek a plébániák. Nyergesújfalu kissé más helyzetben van, ott jelentősebb az ipari tevékenység, ott működik a Szalézi Rend középiskolája, és ott lehet legjobban megfigyelni, hogy a lakótelep-szerű építkezések nyomán beköltözött lakosság körében milyen jelentős tud lenni a misszió feladata. Tehát a feladatok közé nem pusztán a hagyományok ápolása és a mai élethez való igazítása tartozik, hanem az új missziós helyzetek meglátása és kihasználása is.
A teljes interjút a Katolikus Rádió Magvetés – hitéletünk krónikája című műsorában lehet meghallgatni, május 10-én 20 órától (szerkesztő: Zimányi Ágnes).
Forrás: Magyar Kurír
„Nem a történelemnek, hanem az életnek dolgozunk”
(Frissítve: 2010. március 22.)
Főpásztori látogatások indultak az Esztergom–Budapesti Főegyházmegyében. Az egyház évszázadok óta kötelességévé teszi a püspököknek, hogy látogassák végig egyházmegyéjük plébániáit, személyesen vagy megbízott útján, de hangsúlyozza, hogy a személyes látogatás nagyon fontos. Ugyanis nem egyszerű ellenőrzésről, állapotfelmérésről van szó csupán, hanem Krisztust kell megjeleníteni, az ő személyes szeretetét – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek a Katolikus Rádiónak adott interjújában.
Az Esztergom–Budapesti Főegyházmegyében évről évre esperesi látogatások folynak kérdőívek segítségével a plébániák helyzetéről, gazdálkodásáról, lelki életéről. Ennek alapján az érsekség jelentést kap, és így értékeli a helyzet alakulását. A most kezdődő személyes látogatás valószínűleg három évig tart majd, mert hamarabb nem lehet alaposan bejárni ezt a majd 150 plébániát – fejtette ki az érsek.
Vizsgáljuk a személyi és dologi, anyagi feltételeket, az ingatlanokat, a templomot, a plébániát, közösségi házat, magát a közösséget. De fontosak a plébánia területén vagy közterületen álló keresztek, szenteket ábrázoló szobrok is, fogadalmi kápolnák, kálváriák. Mindez azért is lényeges, hogy élő legyen a hitünk, látható legyen a kulturális azonosságunk, a közösség önazonossága – mutatott rá Erdő Péter bíboros.
Hozzátette: a látogatásban fontos az adott területen élő társadalommal való kapcsolatfelvétel. Ha van valahol egy sajátos munkahely, ahol az ott lakók többsége dolgozik, vagy sajátos szociális probléma, amivel sokan küzdenek, esetleg különleges, akár szociális intézmény, még ha állami is, ezeket is meg kell látogatni. Fontosak az egyházi, szerzetesi intézmények. Találkozni kell az emberekkel, a plébánossal, a hitoktatókkal, a lelkipásztori kisegítőkkel, a hívekkel; és meg kell hallgatni a terveiket.
A főpásztor szerint a feladat egyszerre kíván fegyelmezett bürokratikus hozzáállást – készülnek például jegyzőkönyvek –, másrészt személyesen fel kell venni a kapcsolatot a közösséggel, ami intenzív személyes, lélektani feladat. Chesterton hasonlatával a plébános és a püspök hasonlít a családanyára: nem specialista, hanem generalista. Olyan, mint a tűz, ami egyszerre világít és melegít. Egyszerre kell áttekintenie és átélnie külső és belső feltételeket, jogi, gazdasági és emberi kapcsolatokat. Ahol ez sikerül, az nagyon nagy ajándék. Ezáltal jobban tudjuk meghatározni a feladatokat, rangsorolni a szükségleteket – mutatott rá a bíboros.
Kifejtette: nagy kincsek a régi kánoni vizitációk jegyzőkönyvei. A XVIII. században tételesen felsorolták a plébánia és a plébános könyveit, azaz aki az akkori idők könyvkultúráját szeretné kutatni, annak értékes forrásanyaggal tudunk szolgálni. Az utolsó személyes, egész egyházmegyére kiterjedő kánoni vizitáció Serédi Jusztinián idejében volt. Persze elsősorban nem a történelemnek, hanem az életnek dolgozunk – nyilatkozta a prímás –, ezek a jegyzőkönyvek viszont létezésünk bizonyítékai. Kiderül belőlük például, mekkora szerepet vállaltak a világiak az egyházközségek és az egyházi intézmények életében.
Az eddigi vizitációk során sok öröm ért, és találkoztam a reális állapotokkal. Nagy a felelősségünk az épületeinkért és a kulturális örökségünkért. Ezeket az adottságokat pedig a mai ember problémáinak megoldására, a velük való élő kapcsolat erősítésére kell használni – zárta szavait Erdő Péter bíboros.
Az interjút a Magyar Katolikus Rádió 'Magvetés – hitéletünk krónikája' című műsorában lehetett meghallgatni, március 22-én 20 órától (szerkesztő: Zimányi Ágnes).
A hangfelvétel honlapunkról is meghallgatható a - Hangtár - menüpontra kattintva. Forrás: Magyar Kurír
Bíboros főpásztorunk megkezdte kánoni vizitációját  (Frissítve: 2010. február 25.)
Az esztergom-belvárosi Szent Péter és Pál plébániát az a megtiszteltetés érte, hogy Erdő Péter bíboros nálunk kezdte háromévesre tervezett programját, amelynek során a főegyházmegye plébániáit végiglátogatja. A főpásztor 2010. február 18. és 20. között vizitált nálunk.
Először a plébániát mint intézményt mutattuk be neki. Amint tudjuk, angolpázsitot igen egyszerű ültetni: megvesszük a fűmagot, elvetjük, meglocsoljuk és utána háromszáz évig nyírjuk. Ha nálunk ilyen pázsit nincs is, azért háromszáz éve folyamatosan vezetett, tökéletes rendben tartott adminisztratív rendszerünk van. Másfél éve itt szolgáló lelkipásztorként nagy büszkeséggel mutattam be a plébánia 1709 óta folyamatosan vezetett anyakönyveit, a naprakész indexekkel együtt. Fontos ezzel kapcsolatban megemlíteni irodavezetőnk, Németh Mária áldozatos munkásságát, aki az elmúlt évtizedek rendjéért felelt. Ugyanő vezeti a Historia Domusunkat is -történeti naplónkat-, amelyet szintén örömmel mutattunk meg a főpásztornak. Ha háromszáz éve folytonos rendről egyéb szempontokból nem is beszélhetünk, azért az elmúlt években, évtizedekben a legtöbb egyházmegyei rendelkezésnek sikerült megfelelnünk, úgy az ingatlan-nyilvántartás, mint a leltáraink, és például a tűzvédelmi szabályzat létrehozásával. Ebben viszont jelenlegi egyházközségi elnökünké és a templom figyelmes gondnokáé, Sági Józsefé az érdem. Természetesen egyházközségünk szigorúan ellenőrzött pénzügyi rendjét is láthatóvá tettük. Az iratok átnézése után bejártuk a templomot, ekkor a bíboros tájékozódott a soron következő építési terveinkről is. A közeljövőben a szembe miséző oltárunkat és a kertkapukat kívánjuk rendbe hozni. Bár furcsán hangozhat, a két munkálatot indokolt egységesen szemlélni, mivel ha a kertkapu és az oltár a terveink szerint lesz átalakítva, akkor tolókocsiba kényszerült, mozgássérült testvéreink a kerten és a sekrestyén keresztül egészen a templom szentélyéig teljesen akadálymentesen tudnak majd eljutni.
A főpásztor kora délután a plébánia papságával, Lak Gábor káplánnal és jómagammal is beszélgett. Ezután a területünkön élő szerzetestestvérek következtek. Még ugyanezen a napon, február 18-án, egy vecsernye keretében a bíboros találkozott a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium tanulóival és tanáraival, majd ünnepi vacsorán vett részt a szerzetesközösség tagjaival.
A vizitáció második napjának délelőttjén a Ferences Szegénygondozó Nővérek mutatták be, hogyan sáfárkodnak az egyház kincseivel, hogyan gondoskodnak az Esztergomban élő szegényekről. Ezután rövid látogatás következett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Főiskolai Kar Gyakorló Iskolájában.
Ebéd után, amelyet a ferences nővérektől kaptunk, a bíboros a plébánián szolgálatot teljesítő hitoktatókkal beszélgetett, majd este a látogatás lelkipásztori programjai kezdődtek. Először a szokásos nagyböjti keresztút vezetésére kértük meg bíboros-főpásztorunkat, majd arra, hogy az esti szentmise alatt gyóntasson. Végezetül egy előadást is tartott, ahol beszélt a plébániáról, mint egyházi intézményről.
A látogatás befejező napján, szombaton délelőtt a hívek plébánián élő néhány közössége mutatkozott be: a Jó Pásztor Közösség, a karitász és a cserkészek. A délutáni közös szentmise során a bíboros néhány testvérünknek föladta a betegek szentségét, és a plébánia gyógyulni vágyó tagjaiért is imádkoztunk, majd eljött a látogatás csúcspontja, az ünnepélyes főpásztori szentmise. A liturgia keretében került sor két felnőtt testvérünk bérmálására, akik már igen régen készülődtek erre az alkalomra. Ekkor leplezte le a bíboros Boldog Meszlényi Zoltán arcképét, amellyel emléket állítottunk annak, hogy 1945-ben a vértanú püspök templomunkban szentelt papokat. Akkori szentbeszédben konkrétan beszélt a vértanúságról, amelyet a papoknak Jézusért adott esetben vállalniuk kell.
Az ünnepi szentmise után kisebb agape következett, ahol a főpásztor kötetlenül találkozhatott az egyházközségi képviselőtestület tagjaival. Ezzel ért véget ez a szép vizitáció, amely közösségünk számára sokáig emlékezetes marad.
Harmai Gábor plébános
Erdő Péter bíboros megkezdte kánoni vizitációját egyházmegyéjének plébániáin  (Frissítve: 2010. február 22.)
A három évre tervezett vizitációsorozat február 18- án az Esztergom-Belvárosi Szent Péter és Pál Plébánián kezdődött, majd február 21-én az esztergomi Szent Anna Plébánián folytatódott.
A vizitáció első helyszínén, a Szent Péter és Pál Plébánián február 20-án este Erdő Péter szentmisét mutatott be. Homíliájában emlékeztetett: „Az Egyház ősidők óta külön is előírja, hogy a megyéspüspök időközönként személyesen is látogassa meg egyházmegyéje plébániáit, ossza meg a papság, a munkatársak és a hívő közösség örömeit és gondjait, főként pedig ünnepeljen együtt a szentmise közösségében a plébánia híveivel, hiszen Krisztus áldozatának megújítása, az Eucharisztia egész egyházi közösségi életünk és missziós küldetésünk forrása és csúcspontja”
Ezután az evangéliumi szakaszra utalva a bűnbánatról és a böjtről beszélt.Nagyböjtben az egyház a bűnbánatra irányítja a figyelmet. A böjt a bűnbánat jele és testi önmegtagadással is jár, de végül is nem az ember lelke és testi vágyai közötti harc a böjt lényege, hanem egy másfajta küzdelem. Olyan erőpróba, amely a lelkek világában folyik – figyelmeztetett.
A homília teljes terjedelmében olvasható a Beszédek rovatunkban.
Az esztergomi Szent Anna Plébánián Erdő Péter Pokriva László plébánossal koncelebrálva mutatott be szentmisét február 21-én. A szentmise kezdetén az egyházközség nevében a képviselőtestület világi elnöke, Nyitrai László köszöntötte a főpásztort. A liturgikus zenei szolgálatot a fiatalok, a gitárosok csapata, a Corde Voto kamarakórus és a templom felnőtt kórusa látta el.
A szentmise után agapé keretében a plébánia papjai, a képviselőtestület tagjai beszámoltak egyházközségük helyzetéről, válaszoltak Erdő Péter kérdéseire, és meghallgatták megszívlelendő tanácsait.
Az egész szentmise és a homília meghallgatható a Szent Anna plébánia honlapján, ahol további képek is láthatóak.
Galéria rovatunkban megtekinthetők a vizitáció alkalmából készült felvételek! Forrás: Magyar Kurír
|
