Isten hozta weblapunkon!
 

Erdő Péter: az ember nem önkényura, hanem gondozója a világnak

(Frissítve: 2017. szeptember 30.)
  Az ember nem önkényura, hanem gondozója a világnak, amelyben sajátos küldetése van - mondta Erdő Péter bíboros, prímás szombaton Budapesten, a Teremtés hetét lezáró konferencián.

  A bíboros felhívta a figyelmet arra, hogy a felelősségvállalás az emberiség és a föld jövőjéért szorosan összefügg a hittel. Ha ugyanis a világmindenség, aminek az ember is része, értelmetlenül létezik, nincs célja és értéke, akkor "nem tudjuk megindokolni, hogy miért vagyunk felelősek érte", és miért érték az emberi élet - mondta Erdő Péter. Ez esetben "brutális egyszerűséggel" merülhet fel a kérdés, hogy miért jobb, ha létezik az emberiség, mint ha nem létezik, és miért jobb, ha nagyon sokáig fennmarad, mintha egy-két évszázad alatt eltűnik a kozmoszból. Hozzátette: hasonló problémához jutunk a természet fogalmát vizsgálva. Az élőlények a természet törvényei szerint léteznek, amelynek része a pusztulás. Felmerülhet az a kérdés, hogy miért értékesebb egy állatokkal és növényekkel gazdagon benépesített bolygó egy puszta kősivatagnál, és van-e az állati és növényi fajok gazdagságának más értéke, mint a pillanatnyi hasznosságuk az ember számára.

  A bíboros kiemelte: Ferenc pápa tanításában fontos elvként jelenik meg "minden teremtmény önmagában való értékessége". Ezért használja a Laudato si' kezdetű enciklika mindig a "teremtés", nem pedig pusztán a "természet" kifejezést. "Amikor teremtésről beszélünk - idézte a pápát -, az a zsidó-keresztény hagyományban több mint a természetről beszélni, mert Isten szeretettervéhez van köze, ahol minden teremtménynek értéke és jelentősége van". Miközben ugyanis a zsidóság és a kereszténység mítosztalanította a természetet, vagyis elutasította az állatok, a növények és az égitestek istenítését, egyben rámutatott arra, hogy ennek a világnak a gyökere Isten szeretetében, gyöngédségében van, ami többet ér bármi másnál - mondta.

  Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a főváros vezetése mindent megtesz azért, hogy megőrizze Budapest gazdag természeti és épített örökségét és biztosítsa fenntartható fejlődését. Mint mondta, a 2016-ban megkezdett faültetési program keretében 2019-ig tízezer új fát ültetnek. Beszélt a Margitsziget megújulásáról, melynek során kiépítették a sziget csatornahálózatát, hogy a szennyvíz ne közvetlenül a Dunába kerüljön. Megjegyezte azt is, hogy a levegőszennyezés csökkentéséért folyamatosan új, környezetbarát járműveket szereznek be a közösségi közlekedésben. Továbbá növelték a P + R parkolók és a MOL Bubi kerékpárok számát, hogy biztosítsák a közösségi és fenntartható közlekedés választásának lehetőségét.

  Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára mások mellett arról beszélt, hogy Ferenc pápa teremtésvédelmi enciklikája 2015 nyarán "kritikus időszakban" jelent meg. Akkor, amikor kétségessé vált, hogy a világ vezetői aláírják-e a fenntartható fejlődés közös céljait összegző ENSZ dokumentumot. A pápai enciklika azonban egyértelművé tette, hogy a megegyezés nem politikai, hanem morális kérdés. Végül 2015 szeptemberében gyakorlatilag minden ország aláírta a dokumentumot. A világ vezetői - ha csak egy pillanatra is - de felismerték, hogy "most több a közös teendő, minthogy vitatkozhatnánk. Mert - ahogy Ferenc pápa rámutatott - a feladatok megoldásához a világon mindenkire szükség van - mondta.

Fotó és forrás: MTI



Levél a lapgazdának!