Isten hozta weblapunkon!
 

I. Bartholomaiosz pátriárka átvette a Konstantinápolyi Patriarchátus budapesti épületének kulcsát

(Frissítve: 2017. augusztus 21.)
  Az államalapítás és államalapító Szent István ünnepén, augusztus 20-án átadták a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Múzeum utcai új épületének kulcsait I. Bartholomaiosz pátriárkának.

  A budapesti Múzeum utca 11. alatt álló Károlyi-palotában rendezett ünnepélyes átadáson egyházi oldalról részt vett többek között Arszeniosz Kardamakisz metropolita, Ausztria metropolitája, Magyarország és Közép-Európa exarchája, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, míg az épületet átadó kormány részéről jelen volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

  „Milyen szépek a jó hír vivőinek lábai!” – mondhatjuk most, hogy itt köszönthetjük közöttünk a pátriárkát, és örömhírnek örvend az exarchátus – kezdte köszöntőjét Arszeniosz metropolita, majd elmondta, az új épület, melyhez új remények kötődnek, a sokrétű szolgálat bázisa lesz: kulturális, oktatási és hitéleti téren egyaránt. Dicső legyen az Isten neve, mert először is neki mondunk hálát az éj életért, ennek az épületnek az új életéért – hangsúlyozta a metropolita. Hálájukat fejezte ki a magyar kormány jóindulatáért és segítségéért; köszönetet mondott többek között Kalota József protopresbiternek, a magyarországi gyülekezet jelenleg gyengélkedő vezetőjének, aki sokat fáradozott a múltban a közösségért.

  Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az előzményekről szólt: egy emberről, aki hajdan Magyarországra jött, és újra megvetette a Konstantinápolyi Patriarchátus itteni működésének alapjait: a 2011-ben elhunyt Mihaíl Sztaikosz metropolitáról. Elmondta, hazánk nagy ajándékot kapott 2000-ben, amikor Bartholomaiosz pátriárka itt, Budapesten, a Szent István-bazilikánál hirdette ki, hogy immár a keleti egyházak is szentként tisztelik István királyunkat. Magyarország tudja, milyen hálával tartozik a keleti kereszténységnek, s viszonzásnak tekinti ezt az épületet.

  Balog Zoltán arról beszélt egyebek mellett, hogy minden kormány döntéseiben akkor van erő és maradandóság, ha a történelemben és a kultúrában gyökereznek, s elmondta, ritka pillanat, amikor az ellenzék és a kormánypárt egyetért – a patriarchátus kérésének támogatása egy ilyen döntés volt. Seszták Miklós a tevékeny hit példáinak szerepét méltatta, köztük Szent Istvánt, aki magára vállalta a keresztény hit terjesztésének felelősségét, majd bemutatta a Múzeum utca és Ötpacsirta utca sarkán álló ingatlan történetét.

  A köszöntő beszédek után Semjén Zsolt átnyújtotta Bartholomaiosz pátriárkának az épület jelképes kulcsát, amit a pátriárka beszéde követett.

  Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka dicsérte az Istent, hogy ismét itt lehet a szeretve tisztelt Magyarországon, és az ezer évre visszanyúló kapcsolatokról beszélt, melyre a ma ünnepelt szentek is rámutatnak. Mély meghatottsággal veszi át az épületet, mely a görög kultúra oktatására szolgál majd és liturgikus központ lesz, „a barátság és kölcsönös tisztelet jele”. Reményét fejezte ki, hogy a központ „új lendületet és erősebb hangot biztosíthat exarchátusunknak addig is, amíg folytatódik a görögök budapesti, Nagyboldogasszonyról nevezett templomának megszállása orosz ortodox testvéreink részéről”. Köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, és köszöntötte a „mindig oly szívélyes magyar népet”. Megemlékezett az elhunyt atyákról, akik hazánkban szolgáltak, különösen Mihaíl Sztaikosz metropolitáról, majd kérte a ma ünnepelt szentek közbenjárását, és pátriárkai áldását adta a jelenlévőkre.

  Az ünnepélyes átadás zárásaképp a Máv Szimfonikusok tagjai játszották el Joseph Haydn: A Megváltó utolsó hét szava című művének Elvégeztetett című tételét – a tételt maga Arszeniosz metropolita választotta ki az ünnepségre.

  Az épület átadását Isteni Liturgia követte a díszteremmel szomszédos, átmenetileg kápolnaként szolgáló teremben. A liturgián a Konstantinápolyi Patriarchátus papjai mellett részt vettek orosz, szerb, bolgár és román ortodox papok is.

  Imént vettük át, máris sietve áldást kérünk – kezdte Arszeniosz metropolita beszédét. – Mit adhatnánk az Úrnak mindazért, amit nékünk adott? Magyarország és Közép-Európa exarchája megindultan emlékezett vissza arra a napra, amikor kereszténnyé válásának ezeréves évfordulóját ünnepelte Magyarország, s felhívta a figyelmet spirituális gyökereinkre. Szent István és Szent Hierotheosz püspök a mennyei palotából megáld minket – mondta biztatóan. Szentek legyetek – hív Isten, s szüntelen megvallásra buzdít azok előtt, akik kérdeznek. Az én apostoli munkám pecsétje az Úrban ti vagytok – utalt Arszeniosz metropolita Pál apostolnak a Korinthusiakhoz írt levelére. Konszenzuskeresésre, és a megbocsátás útjának követésére biztatott – ezt az üzenetet hordozzák a ma tisztelt szentek is.

  A szertartás végén Bartholomaiosz pátriárka szólt a hívekhez, akik megtöltötték a kápolnát és szinte az egész palotaépületet. Kezdetet vettünk, elvégeztük az Isteni Liturgiát – ez alapozza meg az új kezdetet. Az Egyetemes Patriarchátus valamennyi ortodox egyház édesanyja itt Európában – hangsúlyozta. – Elsősorban Istent illeti a dicséret és a köszönet. Alapot vetettünk, hogy itt, ezen a helyen minden vasárnap elvégezzük az Isteni Liturgiát, addig is, amíg a másik szárnyban el nem készül a kápolna. Nemcsak az exarchátus, hanem az épület életében is új fejezet kezdődik; „kérlek benneteket, töltsétek meg élettel!” – zárta beszédét Bartholomaiosz pátriárka.


* * *

  Az Isteni Liturgia után a hívek áldásra járultak a pátriárka elé, aki kisméretű ikont ajándékozott mindegyiküknek, majd a sajtó kérdéseire válaszolt.

  Arra a kérdésre, hogyan értékeli a görög ortodoxia helyzetét Magyarországon, Bartholomaiosz pátriárka elmondta, az ortodoxia nem új dolog hazánkban; a régi gyökerek és kapcsolatok megerősödtek a 2000-es szentté avatáskor, s most tovább erősödtek az épület átadása kapcsán. Ápolni és művelni fogjuk a kultúrát; az épület fedelet ad majd konferenciáknak és könyvkiadásnak egyaránt. Megemlítette 2014-es magyarországi látogatását, melynek során egyezmény született a magyar állam és a Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarchátus között.

  A pátriárka beszélt Erdő Péter bíborossal való barátságáról – „barátom és testvérem” –; elmondta, hogy a katolikus egyetem (PPKE) díszdoktorává avatták (Jog- és Államtudományi Kar, 2001. április 25. – a szerk.), s beszélt a kölcsönös meghívásokról – melyek közül a legfrissebb a pátriárkai meghívás, hogy a bíboros csatlakozzon kappadókiai zarándoklatához.

  Milyen lehetőséget lát a keleti és nyugati kereszténység együttműködésére? – kérdezték Őmindszentségét, aki elmondta, a Katolikus Egyházzal baráti kapcsolatok alakultak ki; részt vett Ferenc pápa beiktatásán, és az azóta eltelt négy évben négyszer találkoztak. Megünnepelték VI. Pál pápa és Athenagorasz pátriárka történelmi jelentőségű találkozójának évfordulóját; együtt látogattak el Leszboszra, hogy kifejezzék a menekültek iránti együttérzésüket.

  Hangsúlyozta: a nyolcvanas évek óta párbeszéd folyik a keleti és a nyugati kereszténység között. A protestáns egyházakkal is jó a kapcsolata; alapító tagjai az Egyházak Világtanácsának. Mostani budapesti látogatása során meglátogatta Szabó István református püspököt is; tavaly pedig részt vett a reformáció ötszázadik évfordulójának megemlékezésein. Úgy fogalmazott: számtalan közös gyökerünk van, és együtt szolgáljuk az embereket – akiknek sok problémája van napjainkban, így például sokan kényszerülnek lakhelyük elhagyására.

  A sajtó felől érkező kérdésre, hogy mit gondol a magyar kormány törekvéséről az üldözött keresztények támogatására, a pátriárka elmondta: nagyra értékelik ezeket az erőfeszítéseket; majd hangsúlyozta, ők azt szeretnék, hogy a keresztény közösségek megmaradjanak a Közel-Keleten, ezért különösen köszönik azokat a lépéseket, melyek a keresztény menekültek visszatérését támogatják.

I. Bartholomaiosz augusztus 18-án érkezett Budapestre. Augusztus 19-én délelőtt találkozott Erdő Péter bíborossal és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival; ugyanaznap délután Szabó István református püspök-elnökkel és a Református Zsinat képviselőivel. Az augusztus 20-i Múzeum utcai átadóünnepség után a pátriárka délután találkozott Áder János köztársasági elnökkel, majd részt vett a Szent Jobb-körmeneten.

A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus tiszteletbeli elsőséget élvez a tizenöt önálló ortodox egyház között. Területe sokkal kisebb, mint eredetileg volt, jelenleg Törökország, Észak-Görögország és néhány földközi-tengeri görög sziget tartozik hozzá. A Görög Ortodox Egyház autokefállá válásakor lemondott a konstantinápolyi patriarchátus javára a diaszpórában élő görögök közösségeiről, így a Magyarországon élő görög egyházközösségek is a patriarchátus alá tartoznak. Emellett a konstantinápolyi pátriárka jogot formál minden olyan területre, amely hivatalosan nem tartozik egyetlen más ortodox egyház kanonikus területéhez, bár ezt az igényt a többi ortodox egyház nem fogadja el. A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátus élén Arszeniosz Kardamakisz ausztriai metropolita, magyarországi és közép-európai exarcha áll. Magyarországon a 2011. évi népszámlálás alkalmával 1701 ember vallotta magát görög ortodox vallásúnak.

Fotó: Lambert Attila


Fotó: Thaler Tamás
Forrás: Verestói Nárcisz/Magyar Kurír



Levél a lapgazdának!