Isten hozta weblapunkon!
 

A Keresztény Múzeum Erdélyi Zsuzsanna-gyűjteményéből nyílt kiállítás Esztergomban

(Frissítve: 2017. május 21.)
  A Keresztény Múzeum Erdélyi Zsuzsanna-gyűjteményéből nyílt a népi vallásosság tárgyi kultúráját bemutató állandó kiállítás szombaton Esztergomban, a Szent Adalbert Központban.

  A mintegy ezer tárgyat bemutató kiállításon szobrok, imakönyvek, szentképek, rózsafüzérek, apácamunkák, textíliák és szenteltvíztartók láthatók. A tárlat tematikus sarkai a betlehemállítás szokását, a lourdes-i Szűzanya kultuszát és a régi lakások jellegzetes szent sarkának kialakítását idézik fel.

  Kontsek Ildikó művészettörténész, a Keresztény Múzeum igazgatója a gyűjtemény létrejöttéről elmondta: Bálint Sándor és Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutatók javaslatára Lékai László bíboros, esztergomi érsek 1980-ban hirdetett országos gyűjtést, hogy közadakozásból létrehozza a népi vallásosság tárgyainak gyűjteményét.

  Ez a gyűjtés létezésük utolsó pillanataiban mentette meg a keresztény hétköznapi élet tárgyi emlékeit – tette hozzá.

  Az Esztergomba éveken át érkező több ezer felajánlott tárgy szemlélteti, hogy a nyolcvanas évek katolikus falusi és városi társadalmának tagjai mit gondolnak saját és őseik vallásosságáról, “mely tárgyakban érzik a hétköznapok és ünnepek szentségének megnyilvánulását” – mondta a múzeumigazgató.

  Az esztergomi bazilikában tárolt gyűjtemény gondozását a főegyházmegye 1993-ban a Keresztény Múzeumra bízta, a kétezres években kezdődött el a tárgyak tisztítása, fertőtlenítése, helyreállítása és rendszerezése – ismertette Kontsek Ildikó.

  Soós Sándor, a gyűjteményt gondozó néprajzkutató kiemelte: a sokáig az esztergomi bazilika tornyában porosodó tárgyak teljes rendszerezése még évekig eltarthat. Az azonban már a feldolgozás jelenlegi szakaszában is látható, hogy a gyűjtemény nemcsak a népi vallásos élet emlékeit reprezentálja, hanem ennél tágabb “lelki-tárgyi világot őriz”, a teljes magyarországi vallásos élet egyedülálló gyűjteménye.

  Kitért arra: a kiállítás anyagát maguk az ajándékozók állították össze, hiszen utólagos, kiegészítő gyűjtésre, tudatos gyűjteményfejlesztésre nem volt lehetőség. Ugyanakkor a gyűjteményen érződik “az adományozók szeretete és kitüntetett tisztelete az anyaszentegyház iránt”, hiszen sok esetben – ahogy az adományt kísérő levelekből is kiderül – a család féltve őrzött, öröklött tárgyait adták oda, bízták rá az egyházra.

  Gaál Endre nagyprépost köszöntőjében kiemelte: az emberek a hit megélésében mindig is fontos jelentőséget tulajdonítottak a vallásos tárgyaknak. E tárgyak ugyanis képesek a “mindennapok gondjai közül fölemelni a lelket Istenhez”, és segítenek az istenkeresésben.

  A tárlaton a népi vallásosság tárgyai mellett multimédiás állomásokon hangfelvételek, képek, szövegek mutatják be Erdélyi Zsuzsanna életét, munkásságát. Virtuálisan lapozható egy zarándokvezető emlékkönyve, hallható a búcsúsok éneke és néhány archaikus imádság is.

  A szegedi születésű Bálint Sándor, a 20. századi magyar néprajztudomány meghatározó személyisége, a vallási néphagyományok kutatója már nem érhette meg a gyűjtemény összeállítását, 1980-ban meghalt. A többi között a szakrális szövegfolklórral, a népköltészet szimbolikájával foglalkozó Kossuth-díjas Erdélyi Zsuzsanna, a Nemzet Művésze két éve hunyt el.

Forrás: hidlap.hu/MTI



Levél a lapgazdának!