Isten hozta weblapunkon!
 

Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár megújult terekkel és állandó kiállítással várja a látogatókat

(Frissítve: 2017. május 20.)
  Május 19-én, pénteken Erdő Péter bíboros jelenlétében adták át az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár felújított tereit, valamint nyitották meg az állandó kiállítást.

  A Bibliotheca Vetust, az augsburgi Fugger család gyűjteményét, illetve a 17-18. századi érseki gyűjteményt magában foglaló különgyűjteményt, de a tárlókban elhelyezett 16. századi Ulászló-graduálét, vagy a 15. századi Neustifti evangeliáriumot is bemutató állandó kiállítás megnyitóján Szalai Katalin könyvtárigazgató köszöntötte a megjelenteket, rámutatva: „Istené a dicsőség!” Kiemelte, hogy az épület fejlesztésével a gyűjtemény is méltóképpen mutatható be a nagyközönség számára. A megvalósult felújítási munkákat elsőként Erdő Péter bíborosnak köszönte meg, hiszen, amint rámutatott, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye támogatása nélkül nem valósulhattak volna meg azok a fejlesztések, amelyek a továbbiakban nemcsak a látogatók számára teremtik meg a könyvtár múltjába és jelenébe való bepillantás lehetőségét, hanem a kutatókat is segítik az anyagokhoz való hozzáférésben.

  Szalai Katalin a köszönetnyilvánítások alkalmával megemlítette a tervezést és kivitelezést, amely során mindig tekintettel voltak a könyvtárban folyó kutatómunkára; de emlékeztetett a könyvtárban dolgozó elődökre is, akik a mainál sokkal rosszabb körülmények között végezték feladataikat, különösen a két világháború között. Az igazgatónő megemlítette Boldog Meszlényi Zoltánt is, aki 1946-tól a könyvtár prefektusa volt.

  Szalai Katalin külön kiemelte a könyvtárban dolgozó restaurátorokat, megköszönve eddigi, hároméves munkájukat, amely során az állományba tartozó pergamenkötetek és a Fugger-gyűjtemény egyes darabjainak megőrzésén fáradoztak. Az igazgatónő azt is elmondta, hogy a főszékesegyházi könyvtár hálával tartozik a Helischer József Városi Könyvtárnak, amely két, a Fugger-gyűjteménybe tartozó kötetet helyezett állandó letétbe. Végezetül Németi Lajos 1883-ból származó, főpásztorának írt leveléből idézett, rámutatva a könyvtárban dolgozók áldozatos munkájára: „Kötelességem teljesítése mellett nemcsak szabadidőmet, de éji nyugalmam egy részét is örömmel hoztam áldozatul.”

  Szalai Katalin köszöntő szavai után Erdő Péter bíboros nyitotta meg a kiállítást, aki elsőként örömének adott hangot, hogy a könyvtárban őrzött szépségek hozzáférhetővé és a nagyközönség számára is láthatóvá váltak. Beszédében emlékeztetett arra, hogy a főszékesegyházi könyvtár a káptalan tevékenységének és az ide kerülő hagyatékoknak köszönhetően körülbelül félmillió kötettel rendelkezik. A prímási palotában található Simor Könyvtár, illetve a szemináriumi könyvtár mellett, amely a nagyszombati jezsuita kollégiumi könyvtár egy részét is magában foglalja, az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár különlegességét az adja – mutatott rá a bíboros –, hogy nem egy konkrét oktatási tevékenység révén jött létre az állomány, hanem hosszú fejlődésnek köszönhetően alakult ki, gyűjtőmunka eredménye, és részét képezik a Mohács előtti könyvtári állományhoz tartozó kéziratok is. A bíboros kitért arra, hogy ezen kéziratok digitalizálása is folyamatban van, amely nagyban megkönnyíti a kutathatóságukat, ugyanakkor megemlítette azt is, hogy a könyvtár éppen az adott helyszín és kor egyházi kultúráját dokumentálja.

  Szalai Katalin külön kiemelte a könyvtárban dolgozó restaurátorokat, megköszönve eddigi, hároméves munkájukat, amely során az állományba tartozó pergamenkötetek és a Fugger-gyűjtemény egyes darabjainak megőrzésén fáradoztak. Az igazgatónő azt is elmondta, hogy a főszékesegyházi könyvtár hálával tartozik a Helischer József Városi Könyvtárnak, amely két, a Fugger-gyűjteménybe tartozó kötetet helyezett állandó letétbe. Végezetül Németi Lajos 1883-ból származó, főpásztorának írt leveléből idézett, rámutatva a könyvtárban dolgozók áldozatos munkájára: „Kötelességem teljesítése mellett nemcsak szabadidőmet, de éji nyugalmam egy részét is örömmel hoztam áldozatul.”

  Szalai Katalin köszöntő szavai után Erdő Péter bíboros nyitotta meg a kiállítást, aki elsőként örömének adott hangot, hogy a könyvtárban őrzött szépségek hozzáférhetővé és a nagyközönség számára is láthatóvá váltak. Beszédében emlékeztetett arra, hogy a főszékesegyházi könyvtár a káptalan tevékenységének és az ide kerülő hagyatékoknak köszönhetően körülbelül félmillió kötettel rendelkezik. A prímási palotában található Simor Könyvtár, illetve a szemináriumi könyvtár mellett, amely a nagyszombati jezsuita kollégiumi könyvtár egy részét is magában foglalja, az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár különlegességét az adja – mutatott rá a bíboros –, hogy nem egy konkrét oktatási tevékenység révén jött létre az állomány, hanem hosszú fejlődésnek köszönhetően alakult ki, gyűjtőmunka eredménye, és részét képezik a Mohács előtti könyvtári állományhoz tartozó kéziratok is. A bíboros kitért arra, hogy ezen kéziratok digitalizálása is folyamatban van, amely nagyban megkönnyíti a kutathatóságukat, ugyanakkor megemlítette azt is, hogy a könyvtár éppen az adott helyszín és kor egyházi kultúráját dokumentálja.

  A kiállításmegnyitón közreműködött a Schola Academica Merczel György, Mizsei Zoltán és Héja Benedek vezényletével. A kórus a könyvtár állományába tartozó kódexek gregorián dallamvilágát elevenítette fel többek között az Ulászló és Bakócz-graduálék húsvéti szekvenciáit adva elő.







Fotó: Lambert Attila
Forrás: Várkonyi Borbála/Magyar Kurír



Levél a lapgazdának!