Isten hozta weblapunkon!
 

Esztergom-Belváros - Szent Péter és Pál plébánia

Esztergomi Espereskerület

Cím: 2500 Esztergom, IV. Béla u. 3.
Telefon: 33/413-791
Fax: 33/413-791
Email: harang@drotposta.hu
Weboldal: http://belvarosiesztergom.hu

plébános: Harmai Gábor
diakónus: Lesták Zoltán

Esztergom-Belváros Szent Péter és Pál plébániatemplom

A középkori Esztergomban a Királyi város hozzávetőlegesen a mai Belváros területére esett és többnyire a plébániatemplomok körül kialakult különböző jogállású városrészekből tevődött össze. A jelenlegi történeti és régészeti leletekből a Királyi városnak 10 templomáról tudunk, amelyek közül 5 plébániatemplom szerepét töltötte be. (Volt idő, amikor 33 templom emelkedett ki az egész város lenyűgöző látképéből.) Letelepedtek a Királyi város falain belül a középkorban a templomosok, ferencesek, domonkosok, ágostonrendiek, johanniták, ispotályosok, ciszterciek, továbbá a bencés apácák. A mai belvárosi plébánia ősének a Szent Péter plébániát tekinthetjük, amelyről már 1294-ben történik említés. Egy 1372. évi okiratban pedig a város plébániái között sorolják fel. A XVII. sz. elején Szent Péter és Pál kettős titulussal él emléke. Az egyházi épületekben, de a hitéletben is gazdag Királyi várost 1233-ban tűzvész, 1242-ben a tatárok pusztítják el. 1543-tól rövid megszakítással 1683-ig a török az úr a városban. Az 1685. évi visszavételére megkísérelt török támadás során a 140 éves török uralom alatt el nem pusztult egyházi és polgári épületek is romhalmazzá válnak. Arra vonatkozólag, hogy a keresztények vallási élete hogyan alakult a török megszállás alatt, hiteles adataink nincsenek. A törökkel oly nagy számban költöznek rácok a városba, hogy Rácvárosnak nevezik. Ebből következtethetjük, hogy katolikus keresztény alig maradt a városban és a szervezett lelkipásztori szolgálat megszűnt. Működő katolikus templomról nem tudunk. A török uralom alóli felszabadulás után, 1686-tól a Nagyszombatban székelő káptalannak azok a tagjai a plébánosok, akiket a káptalan Esztergom környékén levő birtokának felügyeletével bízott meg. A Vízivárosban letelepedett jezsuiták és ferencesek is segítséget nyújtanak a lelkipásztorkodásban. Az első, nem kanonok plébános Malonyai Pál, akinek buzgóságáról az 1701. évi visitatio canonica nagyon dicsérőleg nyilatkozik. A török kiűzése után az első templomot a Királyi városban az 1701. évi visitatio canonica szerint 1699-ben „régi alapfalakra” építik. Egyesek e megállapítást a középkori ferences, Segítő Szűz Mária templom alapjaira vonatkoztatják, mások pedig több megokolással inkább az egykori Szent Péter templom maradványaira.
Kussanich György plébános 1748-ban már új templom építését szorgalmazza a városi tanácsnál az 1699-ben épült templom szerénysége, de főképpen szűkössége miatt. A városnak ui. 1701-ben 2000, 1756-ban pedig már 4342 lakosa van. 1756-ban Oratsek Ignác budai építômestert bízzák meg a mai templom építésével. Barkóczy Ferenc hercegprímás 1762-ben végzi a hatalmas, műemlék, barokk templom (990 m2) felszentelését. I. József 1708. évi rendelete alapján a szabad királyi városok sorába emelt egykori Királyi várost 1895-ben közigazgatásilag egyesítik a Várral, Vízivárossal, Szenttamással és Szentgyörgymezővel. Ettől kezdve Belvárosnak nevezik az egykori Királyi várost, hatalmas templomát pedig belvárosi öreg templomnak. A plébánia kegyuraságát a város magára vállalja szabad plébános-választási joggal. A város életében történő jeles események vallási vonatkozásai e templomban mennek végbe. Berendezése az idők folyamán gazdagodik. Vaszary Kolos hercegprímás adományozza (1896) a titulust: Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló főoltárképet, Vaszary János művét. A barokk főoltár helyébe 1900-ban márvány főoltárt emelnek, amelynek alkotója Kiss György. Az új liturgikus teret Kocsis Csaba mérnök terve alapján 1979-ben alakítják ki a hívek adományából. Az elmúlt évtizedben megtörtént a templom belső festése, és a tetőszerkezet helyreállításra került új tetőfedéssel. Műemlék, törzsszáma 2346. A templom kerítésfalában elhelyezett Nepomuki Szent János-szobor (XVIII. sz.) műemlék. Műemléki tözsszáma: 2369. – Az egyházi tulajdonban levő műemlék jellegű plébániaház 1784-ből származik. Oldalfalán emléktábla örökíti meg, hogy 1882-ben e plébánián működött rövid ideig káplánként Prohászka Ottokár. – Műemlék jellegű az 1734-bôl származó Temető-kápolna, más néven Missió-, vagy régi Jó Pásztor-kápolna – városi tulajdon.
– Egyéb kápolnák: Kálvária- és új Jó Pásztor-kápolna. – A Széchenyi téren levő Szentháromság-szobrot 1900-ban emelték egy 1718-ban felállított, de már megrongálódott fogadalmi Szentháromság-szobor helyén.

Búcsú: június 29.
Anyakönyvek: 1709-től.
Templom- és kápolnaigazgatóságok a plébánia területén:

Esztergom–Ferences Szent Anna templomigazgatóság
(2500 Bottyán János u. 10. Tel.: 33/510-290, 414-300/124)

Esztergomban, a Királyi városban a ferencesek 1224-ben telepednek le. Valószínűleg ez az első magyarországi ferences zárda és egyben a korai magyar rendtartomány központja. Első templomukat a tatár felégeti. IV. Béla segítségével építik újjá. Ebben, a Segítő Szűz Máriáról nevezett templomukban temetik el Béla herceget, IV. Bélát és feleségét. A török dzsámivá alakítja. Egyesek véleménye szerint, amikor a török kiűzése után, 1687-ben a Királyi város letelepülésre meghívta a Vízivárosból a ferenceseket, építendő templomuk és zárdájuk számára a helyet, elpusztult templomuk közelében jelölte ki. Így a mai, műemlék templom a középkori, még fel nem tárt ferences templom közelében emelkedik. A megépült templomot és zárdát 1717-ben ünnepélyesen adták át a ferenceseknek. A Lorettói kápolna 1718-ban készült el. Rudnay Sándor hercegprímás 1823-ban szentelte fel a templomot. Simor János hercegprímás kívánságára kapta a toronysisak 1886-ban mai alakját. – 1950-tôl főegyházmegyei templomigazgatóság lesz. A második világháború kárait 1962-re teljesen eltüntetik a templomon (1103 m2). 1967-ben új liturgikus teret alakítanak ki, 1978-ban pedig felújítják a belső festést. Szentélyében a Szécsényi ferences templom stallumai kerültek felállításra. Műemléki törzsszáma 2311.

Búcsú: június 26.
Templomigazgató: Tamás G. Gábor OFM


Fogadalmi Szűz Mária bemutatása kápolnaigazgatóság
(2500 Teréz u.)
Az 1737-ben dühöngő pestis Szűz Mária bemutatása ünnepén, november 21-én szűnik meg. A Királyi város hívei ezért hálából kápolna építésére tesznek fogadalmat. A kápolna 1742-ben a Buda utcában (ma Kossuth L. u.) készül el öregek otthonával. Ispita kápolnának nevezik. A szűknek bizonyuló otthon helyett nagyobb építését határozza el a városi tanács 1838-ban. Packh János terve szerint a Csillag utcában készül el az öregek otthona és a kórház. A két épület közé pedig az Ispita kápolna mintájára új kápolnát emelnek 1839-ben Mária bemutatása titulussal. Fennállásától a plébánia papsága látja el a műemlék jellegű kápolnát (75 m2). 1961-től kápolnaigazgatóság. 1970-ben Kocsis Csaba terve szerint alakítják ki a liturgikus teret. A szentélyt Kákonyi Asztrik festménye díszíti. A szentségház Kákonyi István alkotása (1972). Műemléki törzsszáma 2373.

Búcsú: november 21.

Kápolnaigazgató: A Szent Anna plébánia látja el.

Esztergom-(Ferences) templomigazgatóság

Levél a lapgazdának!