Isten hozta weblapunkon!
 

Budapest - Belvárosi (Pesti) Ferences Templom

Pesti-Belső Espereskerület

Cím: 1053 Ferenciek tere 9.
Telefon: 317-3322, 486-1313
Fax: 317-3970
Email: pestiferences@ofm.hu
Weboldal: http://pestiferences.ofm.hu

templomigazgató: Kárpáti Kázmér OFM

Budapest-Belvárosi (Pesti) Ferences templom

  Budapest Belvárosában, a Ferenciek terén lévő ferences templom és kolostor őse 1250 és 1260 között épült. lV. Béla, "ferences király" építtette. 1288-ban Gellért testvér volt a házfőnök. 1298. július 28-án itt mutatták be a közeli Rákosmezőn egybehívott országgyűlés nyitószentmiséjét.
  Továbbiakban is a Rákosmezőn tartott országgyűlésekkel kapcsolatban a hálaadó szentmisét és ünnepélyes Te Deumot a "pesti barátok templomában" énekelték. Egy 1316-i rendi feljegyzés szerint a kolostor papjai a környék falvainak lelkipásztori ellátásában vettek részt. A templom és kolostor középkori lakói közül meg kell említenünk Kapisztrán Jánost (1386-1456), egyházunk szentjét és Laskai Osvátot (1450-1511), középkori irodalmunk egyik neves képviselőjét.
  Kapisztrán Szent János testvérünk 1456-ban itt lakván tárgyalt a magyar főrendekkel. Laskai Osvát (1450-1511) rendtársunk előszeretettel tartózkodott a kolostor falai között. Szentbeszédeinek (Biga salutis, Gemma fidei 1497) java részét is itt írta.
  A kolostor jótevői között szerepel - többek között - 1497-ben Beatrix királyné, Mátyás király özvegye. A mohácsi csatavesztés után 1526. szeptember 23-án a kolostor lakóit a török kardélre hányja. Az áldozatok között található Deáki Mihály és Ormánközi György paptestvér, Keszi Miklós és Csapodi Illés dolgozótestvér, valamint Vásárhelyi András atya, az első név szerint ismert magyar költő, az "Angyaloknak nagyságos Asszonya" kezdetű Máriahirnnusz (1508) szerzője. A töröknek az ország területéről való ideiglenes kitakarodásával, 1537-ig, az atyák a töröktől felgyújtott és lerombolt templomot újjáépítik. Itt él ekkor többek között Csáthy Demeter (1480-1550) testvérünk, a "hitújítók pörölyén, az Ének Pannónia megvételéről" című költemény (1526 végén) szerzője. 1541-ben a török Buda várát csellel elfoglalja, a testvéreket a kolostorból kiűzi, a templomot török imahellyé, dzsámivá alakítja. Közel 150 éven át az a ,,Szinán bég dzsámi". A templom ekkori hat papja közül kettőt a török meggyilkol, de a többi négy egy szerény magánházban továbbra is itt marad a templom közelében Istent dicsőítve és a híveket szolgálva. Budavár visszavétele évének (1686) már a nyarán - mint Lotaringiai Károly tábori - lelkészei - az atyák, dzsámivá alakított templomukat újra birtokba veszik és megkezdik benne a katolikus istentiszteletet, holott Buda várában még a török az úr 1686. szeptember 2-ig. Ekkor veszik vissza tőle - 145 esztendő után - az egyesült keresztény seregek.
  Az eredeti gótikus templom kicsinek bizonyulván, az atyák 1727-ben új templom építésébe kezdenek. Az új, mai, 766 m2 alapterületű barokk templomot 1743. szeptember 21-én szenteli fel Patachich Gábor kalocsai érsek. A templom romantikus tornya Wieser Ferenc tervei szerint 1861-53 között épül fel. A ,,reformkorban" működik a templomban a híres "Háromnyelvű szónoktriász": Albach Szaniszló (német), Gegő Nicefor (magyar), és Gaparich Kilit (horvát) atyák. 1787-ben II. József rendeletére a templom plébániatemplommá alakul át. Ez teszi lehetővé, hogy a kolostorban a hívek lelkipásztori ellátására 15 páter és 2 testvér maradhasson. 1822-ben a plébánia megszűnik, de helyette megkapják az atyák az akkor alapított ferencvárosi plébániát 10 500 hívővel. Az elrendelt rendi reform értelmében, a római vezetőség kifejezett utasítására a Rend a ferencvárosi plébániáról 1900-ban lemond. A kolostorban viszont a fegyelmezett szerzetesi élet örvendetesen újjáéled. A templom nagyböjti szentbeszédeire például nagy számban jelennek meg minden rendű és rangú hívők. A két világháború közti időben a templom országos hírű szónoka Buttykay Antal atya, a pesti ,,3 B" (Bangha, Bőle, Buttykay) egyike.
  1950-ben a bolsevik-diktatúra feloszlatja hazánkban a szerzetesrendeket. A nagymúltú belvárosi ferences templomot az esztergomi egyházmegyei hatóság templomigazgatósággá alakítja: Alkantarai Szent Péter Templomigazgatóság. Az atyák a rendszerváltás után egy évvel: 1990. szeptember 1-én térhetnek vissza templomukba. Ma a templom és kolostor a Szűz Máriáról nevezett Magyar Ferences Rendtartomány központja. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 366. törzsszám alatt 1. kategóriába sorolt műemlék.

  Búcsú: október 19.

Levél a lapgazdának!