Isten hozta weblapunkon!
 

A főegyházmegye története

  Szent István király egyházszervezői tevékenysége során hozta létre az esztergomi érsekséget. Az érseki metropóliához tartozott a győri, veszprémi, pécsi, váci és egri püspökség. Ehhez csatlakozott a már korábban fennálló nyitrai, és a Havasalföldön szervezett milkói, kun püspökség, amelyek el-pusztultak. A pápai tizedjegyzékek 437 plébániát neveznek meg a csallóközi, morvavidéki és szepességi plébániákon kívül. Az esztergomi, a szepesi és a nagyszebeni vikárius segített az Egyházmegye kormányzatában.

  Az esztergomi érsek mint az ország prímása állt a magyar egyház hierarchiája élén. Esztergomban történt István királlyá koronázása, majd állandósult királykoronázási joga. Kápolnaispáni tisztségénél fogva a királyi család főpapja. Egy időben önálló oklevélkiállítást is folytat. Született szentszéki követ, több közülük a bíborosi kollégium tagja. Közjogi szerepet tölt be, mint királyi tanácsos, protonotarius, kancellár, helytartó, Esztergom megye örökös főispánja és zászlósúr.

  A tatárok Esztergom városát elpusztították, de a várat bevenni nem tudták. IV. Béla 1249-ben a várbeli királyi palotát végleg az érseknek adta. A XIII. században nyolc szerzetesház működött a városban és környékén. Az egyetlen magyar szerzetesrendet, a pálosokat Boldog Özséb (+1273) esztergomi kanonok alapította.

  Az alapszintű szellemi képzésről az esztergomi káptalani iskola gondoskodott, a külföldi, magasabb iskoláztatást a Budai János esztergomi kanonok, barsi főesperes (+1427) által alapított Collegium Christi segítette elő. Vitéz János érsek (1465-72) pedig egyetemet alapított Pozsonyban Academia Istropolitana néven.

  1543-ban a törökök elfoglalták Esztergomot, az érsekség székeskáptalanával együtt a város elfoglalása előtt Nagyszombatba költözött. A királyi Magyarországon a szellemi és katolikus élet központjává a szabad királyi státusú Nagyszombat lépett elő. 1595-ben sikerült tíz évre visszafoglalni a várost, de véglegesen csak 1683. október 27-én szabadult fel a török uralom alól.

  A főegyházmegye területét alapításától kezdve a sík- és dombvidéken magyarok, a hegyvidéken szlovákok lakták. A XII. és a következő századokban települtek be a szepesi szászok és a bányavárosok német lakossága, amely a reformáció idején hamar átvette az evangélikus vallást és hatására a szlovákok jelenős része szintén Luther követője lett.

  A reformációval szemben már Oláh Miklós érsek (1553-68) felvette a küzdelmet. Az egyházmegyében látogatásokat végez, négy egyházmegyei zsinatot tart, delegátusokat küld a trienti zsinatra. Megalapítja 1566-ban az első magyar papnevelő intézetet, a mai érseki szeminárium ősét. Telegdi Miklós Nagyszombatban nyomdát alapít a katolikus hit terjesztésére. A rekatolizálás azonban Pázmány Péter érseksége (1616-37) alatt bontakozik ki teljességében. 1619-ben a protestánsoktól elfoglalt Kassán halt vértanú halált Szent Kőrösi Márk esztergomi kanonok.

  Pázmány Péter megnagyobbítja az Oláh-féle szemináriumot, Bécsben (Pázmáneum), Nagyszombatban (Adalbertinum) kollégiumot létesít és 1635-ben Nagyszombatban egyetemet alapít. Egyházmegyei, nemzeti zsinatokat hív össze. Kiadja az Esztergomi Ritualét, a hívek számára Imakönyvet szerkeszt. Művét Lósy Imre (1637-42), Lippay György (1642-66) és Szelepcsényi György (1666-85) prímások vitték tovább. Lósy és Lippay érsekek nevéhez fűződik a mai Központi Szeminárium ősének, a Collegium Rubrorumnak a megalapítása, Szelepcsényiéhez pedig a Seminarium Marianum. Keresztély Ágost 1714-ben megkapja, érsek-utódai számára is, a birodalmi hercegi címet.

  A XVIII. században a főegyházmegyéből kihasították a szepesi, rozsnyói és besztercebányai püspökséget, amelyek suffraganeusokként megmaradtak az érseki tartományban az egri püspökség 1804-ben történt érseki rangra emeléséig. Az esztergomi érseki tartomány viszont a szombathelyi és székesfehérvári püspökségek felállításával (1777) gyarapodott. Mária Terézia az újonnan alapított görögkatolikus püspökségeket is az esztergomi érseki tartományba iktatta.

  Rudnay Sándor prímás (1819-31) 1820-ban elrendeli a főkáptalannak ősi székhelyére visszatérését Nagyszombat városából, és az érsek is velük jön hivatali apparátusával együtt. 1822-ben tette le a székesegyház alapkövét. A török pusztítástól épségben maradt Bakócz-kápolnát kisebb változtatással az új templom szerves részeként építették be. Rudnay halálával hétéves széküresedés után Kopácsy érsek (1838-47) a kupola felépítésével folytatja az építkezést, Scitovszky prímás (1849-66) szenteli fel és Simor érsek (1867-91) fejezi be. A székesegyház építkezése mellett indult meg Hild József tervei szerint a papnevelő építése. Áttelepültek Nagyszombatból az Oláh-féle Stephaneum teológusai, majd 1885-ben a Szelepcsényi-féle Marianum filozófusai, és így a két nagyszombati intézmény összeolvadt Szent István Királyról és a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett Érseki Ősrégi Papnevelő Intézet néven.

  A XIX. század második felétől az érseki tartomány szűkebb keretek közé szorult a gyulafehérvári-fogarasi görögkatolikus érsekség felállítását követően. Az 1912-ben felállított hajdúdorogi görög katolikus egyházmegye viszont az esztergomi metropóliát gyarapította.

  A főváros rohamos fejlődése következtében szükségessé vált a budapesti helynökség felállítása, amely 1892-ben kezdte meg működését. Az egész egyházmegye területét tekintve e korszak végén 481 plébániát találunk. A főegyházmegye területén a XIX. sz. végén 806 katolikus népiskolában folyt nevelő-oktató tevékenység és ezenkívül 40 női szerzetesház tartott fenn elemi iskolát.

  Az érsekeknek gondjuk volt magasabb szintű egyházi intézményekre is. A Főszékesegyházi Könyvtár részére épületet emeltek. A Keresztény Múzeum anyagát Simor érsek vásárlásaival alapozza meg. Az I. világháborút lezáró békeszerződés a Dunától és Ipolytól északra fekvő részeket az újonnan megalakult Csehszlovákiához csatolta. E területen Nagyszombat székhellyel adminisztratúra működött 1937-ig, amikor a Szentszék önálló egyházmegyévé alakította.

  Serédi Jusztinián (1928-1945) széleskörű kapcsolatainak köszönhető a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus Budapesten történő megrendezése. A Szent István halálának kilencszázadik évfordulóján tartott találkozón Eugenio Pacelli államtitkár, pápai legátus is jelen volt. A kongresszus, illetve IV. Béla leányának, Margitnak szentté avatása 1943-ban nagy hatást gyakorolt a magyar katolikusság lelkiéletére.

  A háború utáni első éveket Mindszenty József neve fémjelzi, aki 1948-as letartóztatásáig rendkívül sokat tett a vallásosság megújításáért és a keresztény közélet felvirágoztatásáért. Meszlényi Zoltán segédpüspök, káptalani helynököt börtönbe hurcolják, ahol egyházáért vértanúhalált hal. 1951-től apostoli kormányzók helyettesítik a fogvatartott, majd külföldre távozott bíborost. Utóda, Lékai László idejében megépül a XXIII. János Szeretetotthon, a Leányfalusi Lelkigyakorlatos Ház és három új templom is. Megújul a Pápai Magyar Intézet, a Hittudományi Akadémián 1978-ban megindul a levelező tagozat.

  1988-ban megkezdődik a Szent Jobb-ereklye jubileumi országjárása, ennek első ünnepségét Esztergomban tartották. Paskai László bíboros a Szent István-napi ünnepi szentmisén bejelenti, hogy a magyar kormánnyal együtt meghívta II. János Pál pápát Magyarországra. Egy esztendővel később a prímás vezetésével 42 év után először tartják meg a hagyományos Szent Jobb körmenetet a bazilika körül. 1990 januárjában a szovjet hadsereg kiüríti az esztergomi Érseki Papnevelő Intézet épületét, ami 1955 óta a katonai kórházként működött. Az Országgyűlés megszavazza, majd február 12-én kihirdeti a lelkiismereti és vallásszabadságról, és az egyházakról szóló 1990/IV törvényt. Május közepén, a szabad választásokat követően, több mint 42 évvel az ítélethozatal után a Fővárosi Bíróság bűncselekmény hiányában semmisnek nyilvánítja a Mindszenty József hercegprímás és vádlott-társai ellen hozott népbírósági ítéletet. A következő év májusában Mindszenty József hamvait Mariazellből ünnepélyesen Esztergomba szállítják, s a bazilika kriptájában helyezik végső nyughelyére.

  1991 augusztusában II. János Pál pápa Magyarországra látogat. Szent István ünnepén, a Hősök terén mondott miséjén mintegy kétszázezren vettek részt. A következő évben újraindul a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. 1993-ban a Szentatya megváltoztatja a magyar katolikus egyház szervezeti felépítését: Budapest ekkortól fogva az esztergomi főegyházmegyéhez tartozik, melynek új elnevezése Esztergom-Budapesti Főegyházmegye lesz. Megkezdődik az elvett egyházi ingatlanok visszaadása. Számos egyházi intézmény is megkezdheti működését. 1994 júliusában Esztergomban egyházmegyei zsinat tartanak, amely Magyarországon az első a II. világháború óta. 1995 júniusában II. János Pál pápa Kassán szentté avatja többek közt Körösi Márk vértanú, esztergomi kanonokot. 1996 szeptember elején a Szentatya ismét Magyarországra látogat. 1997. június 20-án aláírják a Szentszék és a Magyar Állam közötti megállapodást.

  2000. jubileumi szentév, illetve magyar millenniumi esztendő. A Szent István-napi szentmisén részt vesz I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ortodox pátriárka is, aki bejelenti: a görög ortodox egyház szentjei sorába felveszi Hierotheoszt, és Szent István királyunkat. 2001-ben az egyházmegye alapításának 1000. évfordulójára II. János Pál pápa ünnepi üzenetet küld.

  2002. december 7-én II. János Pál pápa elfogadja Paskai László bíboros, prímás, érsek lemondását és Erdő Péter székesfehérvári segédpüspököt nevezi ki esztergom-budapesti érsekké. A Főpásztort 2003. január 11-én iktatják be tisztségébe. Október 7-én a portugáliai Fatimában 200 zarándok részvételével ünnepi liturgia keretében – a „ Rózsafüzér évének” befejezéseként – Erdő Péter prímás, esztergom-budapesti érsek, felajánlotta a Főegyházmegyét a Szűzanya Szeplőtelen Szívének. Október 21-én II. János Pál pápa bíborosi méltóságra emeli az új érseket. 2004. április 29-én, európai uniós csatlakozásunk előtt a Püspöki Konferencia tagjai a Szent István sírjánál ismételten felajánlják az országot Szűz Máriának.

  2005. április 2-án életének 85., pápaságának 27. évében II. János Pál pápa visszaadja lelkét Teremtőjének. Április 19-én Joseph Ratzinger német bíborost választják meg Szent Péter trónjára, aki a XVI. Benedek nevet veszi fel. A konklávén részt vesz hazánk mindkét bíborosa: Erdő Péter prímás, az MKPK elnöke és Paskai László, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek is.

  2006. szeptember 17-én a Szent István-bazilika előtti téren Erdő Péter bíboros-prímás boldoggá avatja Salkaházi Sára vértanút. Szeptember 2-án, az Esztergomi Bazilika felszentelésének 150. évfordulójához kapcsolódva a Főpásztor megáldja a megújult Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia-központot. Az 1956-os forradalom 50. évfordulójának előestéjén a három történelmi keresztény egyház közös istentiszteletet tart a budapesti Szent István-bazilikában. A szertartáson Angelo Sodano bíboros, a Szentatya legátusa felolvasta XVI. Benedek magyar nemzethez intézett üzenetét.

  2007. szeptember 15-től egy hétig tart a fővárosban a Városmisszió. 2008. június 11-én Erdő Péter bíboros átnyújtja XVI. Benedek pápának az 1951-ben vértanúhalált halt Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök boldoggá avatási eljárásának végleges összefoglaló dokumentumait. December 27-én Újpalotán a Főpásztor új templomot szentel fel Urunk színeváltozása és Boldog Salkaházi Sára tiszteletére.

Levél a lapgazdának!