Mohos Gábor püspök szentmisét mutat be holnap Kőbányán

2020. április 26-án, vasárnap 10 órakor tartja a Kőbányai Szent György Plébániatemplom a búcsúját. A járványügyi helyzetre tekintettel hívek nélkül tartott ünnepi szentmisét Mohos Gábor segédpüspök mutatja be. Cseh Zoltán plébános elmondta, a szertartást a plébánia Facebook oldalán élőben közvetítik.

Bókay László, az Új Ember munkatársa tavaly, a templom megáldásának 25. évfordulóján, május 1-jén az Erdő Péter bíboros által bemutatott ünnepi szentmise kapcsán írta meg, hogy egykoron részt vett az egyházközség negyedszázaddal ezelőtti bensőséges ünnepén. Személyes hangvétellel számolt be a plébánia közösségének több évtizedes viszontagságairól és a templom építésének történetéről.

„Akkor, pár évvel a rendszerváltást követően a szabadság szele, a kibontakozó egyházi élet lehetősége különös örömet okozott az embereknek. Valósággá lett az a remény, hogy szabadon, a hatalom megfélemlítő viselkedését magunk mögött hagyva élhetünk, dolgozhatunk, járhatunk templomba. E felszabadultság egyik szimbóluma volt a kőbányai Szent György-templom megáldásának ünnepe, hiszen évtizedes próbálkozások, vágyak teljesülése volt az a nap, melynek szálai 1947-ig nyúltak vissza.

Ugyanis akkor a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban megszüntették a kápolnát, ahová a környéken lakó hívek misére jártak. Kőbánya akkor a főváros pereme volt, távol volt a legközelebbi templom, ezért a Szent László-plébánia területéből kihasítva Mindszenty bíboros létrehozta a Szent György-egyházközséget. A közösség megvásárolt egy ingatlant, amelyben korábban étterem működött. Azt használták kápolnaként – de kultúrteremnek kellett hívniuk, nehogy a hatóság bezárassa.

A közben plébániai rangra emelt egyházközség nem kapott engedélyt templomépítésre. Szerencsére a kultúrteremként nyilvántartott épület elkerülte az államosítást. 1956-ban újból megpróbáltak templomépítési engedélyt szerezni, de a szabadság ideje rövid volt ehhez. Maradt a 96 négyzetméteres kápolna és a remény. A környéken lakótelep emelkedett, a város határa is kitolódott, de templom még mindig nem épülhetett. Az akkori főpásztor, Lékai László bíboros támogatta a templomépítés gondolatát, s az Állami Egyházügyi Hivatal két év alatt engedélyt is adott rá. Mindez már 1984-ben történt.

Sirkó Simon ekkor már tizenkét éve szolgált az egyházközségben mint káplán, illetve 1981-től plébánosként. Az engedély megszerzése után, 1986. április 27-én Lékai bíboros jelenlétében, a Szent György-napi búcsú és bérmálás keretében került sor az alapkőletételre. Két év alatt felépült a plébánia, irodával és hittanteremmel. A Bertalan Gyula által tervezett templom és altemplom makettje 1989 nyarára készült el. Sirkó Simonnak valóra vált egyik reménye: 1990. június 2-án ezüstmiséjét már az altemplom fölött, a későbbi templom helyén mondhatta.

Német, osztrák, belga és holland támogatással épülhetett fel a templom. Segítettek a ciszterciek, akik a Westmale kolostorban gazdálkodnak, és a bevételüket a világ négy tája felé szétosztják a rászorulóknak, segített az Internationale Bauorden szervezet és a bécsi Karitász is. A Kirche in Not (Szükséget Szenvedő Egyház) segélyszervezet is jelentős segítséget nyújtott, de számos holland és belga fiatal is járt Kőbányán, hogy munkájukkal támogassák a templomépítést.

Mellettük a plébánia területén élő nyolcezer fős katolikus közösség legaktívabb tagjainak – körülbelül ötszáz hívőnek – a segítsége 30–40 millió forint értékű társadalmi munkát jelentett. Enélkül talán fel sem épülhetett volna a templom, hiszen így is 30 millió forintot kellett az idők során kifizetni anyagra és mesteremberek munkájáért. A főegyházmegyétől 6 millió forintot kaptak a templomépítésre.”

Paskai László bíboros végül 1994. május 1-jén, munkás Szent József ünnepén áldotta meg a főváros új templomát.

Szöveg: Bókay László/Új Ember; Fotó: Thaler Tamás