2020. június 2. kedd
Megújulásra várva
Beran Ferenc atya írása
Néhány héttel ezelőtt olyan érzésünk lehetett, minta háborús időket élnénk. Kevés embert láttunk az utcákon, az emberek csak néhány szót váltottak egymással, mindenki sietett haza, figyelte a híreket: Merre terjed a vírus, hány áldozata van? Úgy tűnt, mintha az ellenség valóban a vírus lenne. Ha valakinek volt ideje arra, hogy magába merüljön és gondolkodjon, akkor az a meggyőződés alakulhatott ki benne, hogy nem is egy vírussal harcolunk, hanem egy olyan világgal, amelyeikben ez a vírus kialakulhatott és elszabadult. Itt nem tudatos emberi bűnökre vagy gonoszságra gondolunk, hanem inkább helytelen gondolkodásmódra és életformára.
Valószínűnek látszik ugyanis, hogy ez a vírus azért szabadulhatott el, és azért terjedhet ilyen gyorsan, mert világunk nem magával az emberrel, az emberi élet kiteljesedésével vagy a boldogság keresésével, hanem a növekvő gazdasággal volt elfoglalva. Állandón azt hallhatjuk: Növekedjen a gazdaság, akkor minden emberi probléma megoldódik. Lesz munka, lesz bőséges termék a piacon, és lesz, aki azt megvásárolja. Tudjuk fontos a gazdaság, értéket teremt. De, ha gazdasági növekedést előtérbe helyező társadalomfilozófiák (ideológiák) olyan életformát kényszerítenek az emberre, amely nem felel meg a lényegének, az ember és az emberi kapcsolatok sérülhetnek. Láthatjuk a következményeket: a családok szétesnek vagy létre sem jönnek. Sok helyen egyre kevesebb gyermek születik, az emberi kapcsoltok felszínesebbé válnak. A korosztályok között ellentétek is érezhetők. Növekszik a gazdasági különbség a szegények és a gazdagok között, úgy egy társadalmon, mint a világ népei között. Egy egységesebb emberiség sokkal hatékonyabban fel tudná venni a küzdelmet a terjedő vírussal szemben.
Tavasz van, közeledik a nyár. Virágoznak a fák, a levegőben érezzük a tavasz illatát. Szabad-e ilyenkor a múlt hibái, bűnei miatt keseregnünk, ahelyett hogy a szebb jövővel foglalkoznánk? - kérdezhetjük. Úgy gondolom, hogy a múltba való visszatekintésünk kötelességünk. Igen! Vissza kell tekintenünk a múlt hibáira, azért, hogy abból tanulva, bizakodva szembe tudjunk nézni jövővel. Mit fogok másképpen, jobban csinálni, mint előtte, akkor is ha változtatnom gondolkodásmódomon, és magatartásomon? Bízzunk abban, hogy a Pünkösdkor kiáradó Szentlélek segít, hogy ezeket a megújulást döntéseket meghozzuk, és életté váltsuk!
Fotó: Magyar Hírlap/Merényi Zita
Címkék
elmélkedésKeresés
Az oldalon
Főegyházmegyei papok
Plébánia keresése
A főegyházmegye intézményei