2018. március 21. szerda

Ketten részesültek a Rákóczi Szövetség Esterházy-díjában az idén

Marek Jedraszewski krakkói érseknek és Paulisz Boldizsárnak, a zoboralji Esterházy-emlékhely létrehozójának adományozta a Rákóczi Szövetség az idei Esterházy-díjakat. A parlamenti átadáson jelen volt és beszédet mondott Erdő Péter bíboros.

 

A Parlamentben kedden tartott ünnepségen Kövér László, az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: van, amikor jelképesen egyetlen sorsban sűrűsödik a milliókat ért igazságtalanság, amikor milliók sorsa egyetlen életútban, egyetlen személyben, egyetlen névben testesül meg. A magyarok számára ilyen név Esterházy Jánosé. A gróf mélyen keresztény, tudatosan magyar és rendíthetetlen demokrata volt, olyan történelmi időkben, amelyekben ezen erények mindegyike halálos bűnnek számított - mondta Kövér László. Hozzátette: sorsa nemcsak magyar, hanem lengyel és közép-európai sors is. Mint cseppben a tenger, Esterházy sorsában mindazok értékei és áldozatai tükröződnek, akiknek egy keresztényellenes, nemzetellenes és demokráciaellenes, vagy másként fogalmazva: egy istentelen és embertelen hatalom a 20. században a testét ugyan megtörte, de lelkét legyőzni nem tudta - mondta a házelnök. A történelem mindannyiunkat megtanított, hogy a bűnök nem akkor teljesednek be, amikor elkövetik őket, hanem akkor, amikor elfeledkezünk róluk - hangoztatta Kövér László.

 

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke azt mondta, más testvérnépek közül elsőként a lengyelekkel vagyunk szövetségesek. Ennek oka, hogy közös céljaink vannak, amelyek eléréséért együtt harcolunk, ha kell. A díjat ketten kapják: Paulisz Boldizsár, aki elhatározta, hogy emlékhelyet hoz létre Esterházy Jánosnak és Marek Jedraszewski, aki a gróf újratemetésének celebrálója, és reményeik szerint boldoggá avatásának is fontos szereplője - tette hozzá. Esterházy János az elsők között emelt szót az igazság kiderítéséért Katynnal kapcsolatban - hangsúlyozta Németh Zsolt, hozzátéve: a nácizmusról és a kommunizmusról egyaránt ki kell mondani a valót.

 

A nyugat-oroszországi Szmolenszkhez közeli Katynban, valamint két másik helyen (Harkov mellett és Mednojében) a szovjet belügyesek csaknem 22 ezer lengyel tisztet, tartalékos tisztet, földbirtokost, tisztviselőt, a lengyel polgári elit sok képviselőjét ölték meg 1940-ben.

 

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szerint lelki azonosságunkat, de mindennapi életünk kultúráját és családjaink történetét is csak úgy lehet reálisan bemutatni, ha az egész régióban gondolkodunk, rádöbbenünk a testvériség valóságára és értékére. A lengyel kultúrának és egyháznak sajátos küldetése, lehetősége van, gazdag történelmi és lelki szálakkal kapcsolódik a magyar, a szlovák és a cseh nép történetéhez és hitéhez is - jelentette ki.

 

Paulisz Boldizsár megköszönte Esterházy János családjának, hogy lehetővé tette: a gróf szülőföldjére vigyék a hamvait.


Esterházy János (1901-1957) a volt Csehszlovákia legjelentősebb magyar mártír politikusa. A második világháború után a szlovák kormány kiadta a Szovjetuniónak, ahol koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték és a Gulágra küldték. Távollétében egy szlovák bíróság 1947-ben - a fasizmussal folytatott együttműködés hamis vádjával - halálra ítélte, majd 1949-ben a szovjetek kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott, amelyet később egy általános amnesztia során huszonöt éves börtönbüntetésre módosítottak. Esterházy János 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében halt meg. Göncz Árpád magyar köztársasági elnök kérésére 1993-ban az orosz legfelsőbb bíróság semmisnek mondta ki az ítéletét és rehabilitálta, Csehországban és Szlovákiában ez a mai napig nem történt meg: hivatalosan továbbra is háborús bűnös. Hamvait, végakaratát teljesítve, tavaly szeptemberben - halálának hatvanadik évfordulóján - vitték haza szülőföldjére, és helyezték el a felvidéki Alsóbodokon, az e célra épített kápolnában, amely az Esterházy János Zarándokközpont része.

 

A Rákóczi Szövetség és az Esterházy János-emlékbizottság 1991 óta minden évben olyan embereknek és intézményeknek adományozza a díjat, akik és amelyek kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki a felvidéki magyar közösségek szolgálatában, illetve példamutató munkát végeztek Esterházy János szellemi örökségének megőrzéséért, megismertetéséért. A rendezvényen részt vett Boross Péter korábbi miniszterelnök, valamint Esterházy János lánya, Esterházy-Malfatti Alice is.

Fotó, szöveg: MTI

Esztergom-Budapest folyóirat

Esztergom-Budapest 2023/5. szám
Esztergom-Budapest 2023/4. szám

Összes folyóirat

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

 


 







Adó 1%-a, Katolikus Egyház
Partnereink:



Új Ember bolt