Augusztus 15-én Mária mennybevételét ünnepeljük

Ferenc pápa így fogalmaz: Mária hite életút. A II. Vatikáni Zsinat leszögezi, hogy Mária a „hit zarándokútját járta” (LG, 58). Ezért ő előttünk jár ezen a zarándokúton, elkísér és támogat bennünket.

Augusztus 15-én, Szűz Mária mennybevételének ünnepén délelőtt fél 11-kor az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyházban mutat be ünnepi búcsúi szentmisét Erdő Péter bíboros.

Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.

Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A VI. század során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s a VIII. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.
Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.

Magyarországon Nagyboldogasszony olyan kötelező ünnep (ezeken a katolikusoknak az Egyház szentmisén való részvételt ír elő), amely nem szükségszerűen esik vasárnapra.

Hazánkban több székesegyház, köztük az esztergomi bazilika és számos templom tartja ezen a napon a búcsúnapját, vagyis ekkor ünnepli a templom védőszentjét.

MKPK, EB

Kép: Michelangelo Grigoletti (Pordenone, 1801. augusztus 29. – Velence, 1870. február 11.) olasz festőművész, a velencei művészeti Akadémia tanára. Főleg egyházi témájú műveket alkotott. Az ő munkája a világ legnagyobb (13,5 méter magas, 6,6 méter széles), egyetlen vászonra festett oltárképe: a Mária mennybemenetele (Tiziano: Assunta c. művének másolata) az esztergomi bazilika főoltárképe (1846).